A 2016-os riói olimpián Hosszú Katinka kereste a legtöbb pénzt a magyarok közül, három arany- és egy ezüstérméért 136, 4 millió járt neki. Kozák Danuta is három aranyat gyűjtött, ő végül 94, 5 milliót kapott, hiszen párosban és négyesben is győzött. Öt éve Szabó Gabriella 59, 5 millió, Kapás Boglárka 41, 4, Imre Géza 41 millió forintos jutalomban részesült. Szingapúr az élen Az 50 millió forintot érő aranyérem a nemzetközi összehasonlításban is előkelő helyet jelent. A Swimswam úszó szakportál gyűjtése szerint Szingapúr a leginkább bőkezű olimpikonjaival 744 ezer dollárt (223 millió forintot) ad annak, aki a dobogó tetejére áll. A második helyezettek 372 ezret (111, 6 millió forint), a harmadikok 186 ezret (55, 8 millió forintot) kapnak. Az ázsiai városállamot eddig nem vitték csődbe a jutalmak, eddig egy olimpiai bajnoka volt, legutóbb Rióban, emellett két-két ezüsttel és bronzzal büszkélkedhet történelme során. Legtöbb olimpiadi aranyérem magyar es. Hasonló összeget kapnak az indonéziai érmesek is. A harmadik helyen Hongkong áll, a bajnokok 644 ezer dolláros (193 millió forint) csekket is zsebre tehetnek.
Sajnos az elmúlt 12 évben nekünk sem jött össze egyik Olimpia sem. Vívásban stabil 3. helyen állunk, és az elmúlt évtizedekben is szinte mindig becsúszott egy aranyérem, habár a sportág régi fénye már megkopott. Nincsen tuti kardcsapatunk, ami hosszú évtizedeken át minden Olimpiát megnyert, de mindig van egy-egy zseni, aki behúz egy egyéni aranyat. A listát az olaszok vezetik (49/43/33), mögöttük a franciák következnek (42/41/35), majd mi (37/23/27). Utánunk az öttusához hasonlóan a szovjetek és az oroszok következnek, de együttesen is "csak" 31 aranyuk van, így legrosszabb esetben a 3. hely biztosnak tűnik legalább 30-40 évig. De akár elcsíphető lenne még a 2. hely is, kár, hogy az olaszok és franciák mai napig nagyon jók. Legtöbb olimpiadi aranyérem magyar google. A 2016-os Olimpián a vívó éremtábla első 4 helyezettjének aranyérmei: Oroszország 4, Magyarország 2, Olaszország 1, Franciaország 1… Így nehezen érjük őket utol. Az oroszok viszont jönnek fel ránk. Kajak-kenuban Németország (32/18/20) stabilan vezet, a Szovjetunió (29/13/9) és Magyarország (25/29/26) előtt.
Augusztus 5-21. között Rio de Janeiróban rendezik meg a XXXI. nyári olimpiai játékokat. Az MTVA Sajtó összeállítása az olimpiákon elért eddigi legnagyobb magyar sikerekről. Az első magyar olimpiai aranyérem az első olimpián, 1896. április 11-én született Athénban. Hajós Alfréd a 100 méteres gyorsúszást, majd egy órával később az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében. Hajós játszott az első hivatalos magyar futballmérkőzésen, és tagja volt az első magyar bajnok futballcsapatnak is. Visszavonulása után, építészmérnökként Lauber Dezsővel közös stadiontervével ezüstérmet nyert az 1924. évi olimpia művészeti versenyén, ahol az első díjat nem adták ki, így az újkori olimpiák történetében ő az egyetlen, aki a sport- és a művészeti versenyben is a legjobb volt. A magyar sport első női olimpiai bajnoka, Elek Ilona tőrvívó 1936-ban Berlinben állhatott a dobogó legmagasabb fokára, öt nappal megelőzve a szintén aranyérmes magasugró Csák Ibolyát. Legtöbb olimpiai aranyérem magyar filmek. Elek a második világháború okozta kényszerű szünet, tizenkét év kihagyás után az 1948-as londoni olimpián szintén aranyérmet, 1952-ben, negyvenöt évesen Helsinkiben ezüstérmet szerzett.
Gerevich Aladár szerezte a legtöbb aranyérmet vívásban. Összesen 7 aranyérmet tudott begyűjteni. Ebből 1 egyéni és 6 az csapat érem. A legtöbb egyéni aranyérmet Egerszegi Krisztina szerezte. Ő 5 db aranyérmet gyűjtött.
Az összeg az ezredforduló után még jobban emelkedni kezdett, a 2004-es athéni játékokra tízmillió, a 2008-as pekingi olimpiára húszmillió forintra ugrott. Az olimpiai győzelmekért járó állami jutalmakat Londonban és Rio de Janeiróban kormányrendelet szabályozta, amely már az első nyolc között végző sportolóknak is garantált juttatást, az aranyéremért akkor harmincöt, az ezüstért huszonöt, a bronzéremért húszmillió forintot fizettek, de a nyolcadik helyezetteknek is járt kétmillió forint. Így például a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka az öt évvel ezelőtti nyári játékokon 136. 4 millió forintot keresett. Az idén a legtöbb pénzt a női kajaknégyesben aranyérmet, K–1 500 méteren pedig ezüstérmet szerző Csipes Tamara vihette haza, aki ráadásként Medveczky Erikával egy hajóban a negyedik helyen végzett a K–2 500 méteres versenyszámban is. Minden idők második legtöbb magyar aranyérmét hozta a tokiói paralimpia | M4 Sport. Ez összesen 107. 2 millió forintot jelentett neki. A tokiói olimpiának már gyakorlatilag edző nélkül nekifutó Hosszú az ötödik és a hetedik helyezésének köszönhetően még így is húszmillió forintot kapott.
A program alapját egy nemrégiben napvilágot látott kormányhatározat adja, mely szerint 365, 4 milliárd forintot terveznek fordítani a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban a balatoni fejlesztésekre magyar és uniós forrásokból – idézte a Magyra Közlöny legfrissebb számát a távirati iroda csütörtökön. Új útvonalhoz új hajók dukálnak Kollár József elmondta: mivel a kettes kompjárat kialakítása teljesen új projekt, arra az útvonalra új kompokat vásárolnak. Ezzel együtt átalakítják a kikötőket, hogy alkalmassá váljanak a hajók fogadására. A közlekedési infrastruktúrát is hozzáigazítják. – Immár több mint egy évtizedes elképzelés az, ami most úgy tűnik, hogy lassan-lassan révbe ér. A Balatonnál jelentősen kisebb európai édesvízi tavakon is több kompjárat van, például a Bodeni-tavon vagy a Garda-tavon. Badacsony fonyód komp radio. Így valóban egy régi álom válhat valóra a közeljövőben. Közlekedési, turisztikai, környezetvédelmi szempontok is indokolják ezt. Nyilvánvalóan jóval hosszabb út lesz ez, mint a Szántód-Tihany közti kompjárat, hiszen a távolság is több mint a háromszorosa.
Kollár József, a BH Zrt. vezérigazgatója azt mondta, egy átlagos nyári napon Badacsonytomaj és Fonyód térségében 8-9 ezer gépjármű közlekedik, a komp pedig maximum mindössze napi 6-700 járművet szállítana majd, és csupán ezek egy része jelentene növekedést a településeken áthaladó napi autóforgalomban, hiszen egy részük ma is erre kerül. Másképp látja a helyzetet Győri Attila, fonyódi nyugdíjas tanár, a helyi vitorlásegyesület egykori elnöke. Badacsony fonyód kompass. Mint a elmondta, Fonyód legnagyobb problémája a tavasztól őszig tartó kellemetlen autóforgalom, szerinte a városközpont egyáltalán nem bír el több autót. Mint mondta, nagyon örültek, amikor megépült az autópálya, és csökkent a települést terhelő forgalom, ha ismét megnő az átautózók száma, sokkal rosszabb lesz itt az élet, mondta. De a által megkérdezett helyiek nem szeretnék a kikötők átalakítását sem, ma mind Fonyód, mind Badacsony kikötője gyalogosövezet, ezek a települések egyik leglátogatottabb részei, ők attól félnek, hogy a bővítés és a bevezetett autóforgalom hatására élhetetlenné válik majd a tópart.