Sport:: 2009. november 10. 23:18 Döbbenetes hír érkezett Németországból: Robert Enke, a Hannover kapusa, aki Joachim Löw első számú jelöltje volt a német labdarúgó-válogatott 1-es számú mezére a jövő évi világbajnokságon, a vonat elé vetette magát. A rendőrség megerősítette az öngyilkosság tényét. Az ember ilyenkor nagyon nehezen találja a szavakat... E sorok írója hétfőn a szokásos Bundesliga-összefoglalót készítette a hétvége eseményeiről, és éppen neki jutott a Hannover-Hamburg északi derbi. A meccsen természetesen Robert Enke védte a hazaiak kapuját, aki nemcsak a német bajnokság egyik legjobbjának számított, de Joachim Löw a nyáron bejelentette, hogy ő az első számú jelölt a válogatottban erre a posztra a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon. Aztán egy nappal később jött a letaglózó hír: Enkét elütötte a vonat Hannover egyik vasúti átjárójában... Vonat elé ugrott a híres influenszer – VIDEÓ | Híradó. A rendőrség a körülményeket megvizsgálva egyértelműen úgy látja, hogy öngyilkosság történt. "A rendőrök hívtak este fél nyolc után öt perccel, és közölték, hogy Robert maghalt" - mondta lesújtva Martin Kind.
2012. július 17. kedd, 20:35 Szemtanúk elmondása alapján egy középkorú férfi feltartott kezekkel lépett a vonat elé, mely elütötte, és a helyszínen életét vesztette. Vonat elé ugrott unokájával egy középkorú nő | 168.hu. Bár a közelben találtak egy személyi igazolványt, azonban a balesetben felismerhetetlenné vált holttestet eddig nem sikerült azonosítani. A vasúti forgalom 17. 30 után pár perccel helyreállt, a rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja az eset körülményeit.
A férfi mostohaapja megrökönyödve fogadta a híreket, azt mondta, hogy eddig csak a hírekben lehetett ilyeneket olvasni, nem gondolta volna, hogy velük is előfordulhat. Mint arról beszámoltunk, még 2021 szeptemberében történt egy hasonló eset, amikor egy 54 éves férfi megölte ex-feleségét, volt anyósát és közös gyereküket, majd öngyilkos lett Dunakeszin.
A tárgyalást ezután berekesztették, a rendőrség vizsgálja az ügyet. Borítókép: illusztráció Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Kislányával együtt ugrott a vonat elé az Ausztriában élő magyar férfi. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
- Katica rettentően féltékeny volt a barátjára. Nem engedte dolgozni, csak azért, hogy vele legyen - árulja el Ferenc. Miklós a történtek után ideg-összeroppanást kapott. Hol Katicát várja, hol pedig öngyilkosságra készül.
Van egy olyan érzésem, hogy egész nagy. És ez végtelenül szomorú. Amit még külön ki kell emelni, az a fordítás. Mohácsi Enikő zseniális munkát végzett, ezt nagyon látni a lapokon. Magyarul a könyv még búskomorabb, mint eredetiben. A szolgálólányok a neveiket a "tulajdonosaikról" kapják. Tehát Off + a férfi neve, így lesz Offglen. Magyarul viszont Glené-t kaptunk. És Fredét. Ez így pedig akár úgy is hangzik, mintha egy szép női név lenne, holott mindannyian tudjuk, hogy nem az… És ez teszi az egész könyves még búskomorabbá a szememben. (Bocsi, hogy a bejegyzésben angol neveket használtam, ahhoz szoktam a tévésorozat miatt). A könyv új kiadásában kaptunk egy apróságot, ami az eredeti regényben nem volt benne. Atwood írt egy epilógust, ami 2200 körül játszódik, egyetemi előadáson vagyunk, ahol a téma A szolgálólány meséje. Kiderül belőle pár érdekesség Gileádról, leginkább a parancsnok sorsáról, de sajnos Offredről, Moiráról vagy éppen Offglenről semmi. Nekem ez így a " nesze semmi, fogd meg jól " gondolatot jutatta eszembe, de azért nem bánom, hogy bekerült ez a pár oldal.
Margaret Atwood 1985-ben megjelent disztópiája számos színházi és filmes feldolgozás után idén ismét rendezői kezekbe került. A szolgálólány meséje - a sorozat apropóján is - új külsővel jelent meg nemrégiben a Jelenkor Kiadó gondozásában. Miben rejlik a történet sikere? Milyen mesét tár elénk a Szolgálólány? A Blogturné Klub hat bloggere most arra vállalkozik, hogy bemutassa Nektek a könyvet, Gileád állam működését és eszméit. Tartsatok velünk, s a turné végén megnyerhetitek a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv egyikét! Jelenkor, 2017 496 oldal Fordította: Mohácsi Enikő Goodreads: 4, 05 Besorolás: disztópia Fredé hasznos asszony, a jövő letéteményese. Olyasmire képes, amire csupán a nők töredéke: gyermeket szülni. Gileád állama különös figyelmet fordít arra, hogy ő és társai megértsék, a szülés életük egyetlen célja és értelme. A vallási fundamentalista alapokon kormányzott ország átnevelőközpontokban készíti fel a termékeny nőket, hogy aztán az uralkodó elithez tartozó családokhoz kerülve két éven belül teherbe essenek a ház urától – a féltékeny, ám gyermekre vágyó Feleségek irigy pillantásaitól kísérve.
Nem szabad lebecsülni a nőket, főleg nem a kemény, tanult, és a nők elleni igazságtalanságokban jártas nőket. A disztópia és kémregény vonalon túl pedig akad még egy: a Testamentumok fejlődésregény is, mégpedig többszörös, és bár nem szoros folytatás, természetesen kikacsint a regény A szolgálólány meséjé nek eseményeire is. Érthető ugyan azok nélkül is – ami szép teljesítmény egy folytatástól –, sőt, a Testamentumok önálló regényként is megrendítően erős írói teljesítmény, de egyértelműen az előzménnyel együtt adja ki a teljes történetet. Margaret Atwood nem okoz csalódást: minden különbözőségük ellenére is azonosulható, életszerű hősöket teremt, akiknek egyre szélesebb vigyorral drukkol az olvasó, ahogy kezdi megérteni, merre haladunk. Emellett Atwood tovább sző egy államrendet, megmutatva annak további arcait és hangulatait, és lezár egy történetet, intellektussal és a humorral oldva ezt az egyébként egyáltalán nem szívvidító mesét, melyben a kiolthatatlan szabadságvágy és a demokráciába vetett hitt találkozik a legyőzhetetlen humanizmussal.