A tej felvásárlási ára a tavaly február szinten maradt - derül ki a KSH adataiból. A gazdák nem tudják drágábban eladni a búzát, mint öt éve, ezt mutatják az adatok. Összeállításban foglalkoztunk a kenyérrel, és a kenyér alapanyagain keresztül az árával. Az egyik legfontosabb alapélelmiszerünk ára évről évre emelkedik, az előállítási költségeit nyilván több minden befolyásolja. Búza felvásárlási ára 2010 relatif. Így az energiaárak, az áfaváltozás, a szállítás, értékesítés költsége, de talán a leginkább az alapanyagok ára. A gazdák panaszkodtak Ma már a kenyér nem csak élesztőből, vízből, sóból és lisztből készül, az egyéb adalékanyagok ára pedig ugyanúgy befolyásolja az előállítási költséget, mint maga a liszté. Jelen cikkünkben viszont mégis az alapanyagnak számító lisztet, vagyis a liszt alapanyaga, a búza árváltozását tekintjük át. Az elmúlt években, ahogy országosan, úgy térségünkben is elég jó volt a búzatermés, bár tavaly például az utolsó pillanatban érkezett meg a megfelelő mértékű csapadék, hogy megfelelő minőségűre és mennyiségűre sikerüljön a termés.
Magyar gazdaság A gabonafélék éves áremelkedése 9, 4 százalékos volt áprilisban, a búza ára még mindig 17 százalékkal magasabb volt, mint egy éve. 2019. 06. 17 | Szerző: MTI 2019. 17 | Szerző: MTI Áprilisban 6, 6 százalékkal emelkedtek a termelői árak a márciusi 7 százalékos és az első kéthavi átlagos 8 százalékos drágulás után – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. Búza felvásárlási ára 2015 cpanel. A növényi termékek áremelkedése áprilisra 6, 8 százalékosra mérséklődött az előző havi 12, 1 százalékosról, de a vágósertések árának hirtelen 16, 6 százalékos megugrása miatt az élőállatok felvásárlási ára átlagosan 8, 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbiakat, azok után, hogy a múlt év eleje óta a januári 1, 9 százalékos emelkedés volt a legnagyobb. A gabonafélék éves áremelkedése 9, 4 százalékos volt áprilisban a márciusi 15, 1 százalék után. A búza ára még mindig 17 százalékkal magasabb volt, mint egy éve, bár márciusban még 30, 9 százalékkal állt feljebb, a kukorica ára folytatta év eleje óta tartó esését és 0, 4 százalékkal elmaradt a tavaly áprilisitól.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI A zöldségfélék áremelkedése a márciusi 43, 2 százalékosról 27 százalékosra lassult, az átlag mögött azonban hatalmas kilengések lapulnak meg. A vöröshagyma, például, áprilisban 125 százalékkal volt drágább, mint egy éve, míg márciusban 89, 3 százaléknál tartott a drágulás. Nincs menekvés: hasonló még nem történt a magyar boltokban az alapvető élelmiszernél - Napi.hu. A sárgarépa áremelkedése a márciusi 53, 2 százalékosról 47, 6 százaléksora mérséklődött, a paradicsom 8, 2 százalékkal került többe a márciusi 29, 5 százalék után, az uborka pedig 1, 0 százalékkal olcsóbb lett a tavaly áprilisi áránál, a márciusi 35, 9 százalékos éves emelkedés után. A karfiol ára 2, 8 százalékkal volt alacsonyabb áprilisban, míg márciusban még 34, 7 százalékkal állt a tavalyi ára felett, a fejes saláta ára 20 százalékot esett a márciusi 7, 2 százalékos áremelkedés után. A fejes káposzta viszont még 84, 5 százalékkal drágább volt, mint tavaly áprilisban, bár márciusban még 129, 4 százalékkal volt drágább. A burgonya drágulása tovább durvult, márciusban az árak már meghaladták a tavalyi dupláját – 103, 4 százalékos volt az emelkedés –, amely áprilisra 142, 4 százalékosra emelkedett.
A burgonya termelői ára 18, 0 százalékkal emelkedett. A zöldségek átlagosan 1, 3 százalékkal olcsóbbak lettek, de a vöröshagyma 20, 5 százalékkal, a spenót 19, 8 százalékkal, a zöldbab 15, 3 százalékkal drágább volt. Az uborka 6, 1 százalékkal, a fejeskáposzta 8, 0 százalékkal, a fejes saláta 5, 7 százalékkal, a karfiol pedig 20, 3 százalékkal került kevesebbe a termelőknél, mint tavaly szeptemberben. A kukorica közben pedig annak ellenére drágult, hogy az etanol-fogyasztás jelentősen mérséklődik. Az elmúlt héten a napi átlagos etanol-kibocsátás 165 ezer hordóval 840 ezer hordóra csökkent az Egyesült Államokban. Búza Felvásárlási Ára 2019 – Bza Felvásárlási Ára 2019 Start. Európában, a párizsi árutőzsdén az eladók uralták a kereskedést, mind a négy fontos agrártermék ára csökkent a következő három határidőre. A legközelebbi határidőre 2, 75 euróval csökkent a malmi búza kurzusa és 193, 5 euróba került egy tonna. A repce is olcsóbb lett, 1, 25 euróval 357, 75 euróra mérséklődött a tonnánkénti kurzus. A takarmánybúza ára 2, 5 euróval, a tonnánkénti 155, 25 eurós értékre mérséklődött.
Megoldás: előfűtött helyiség, a keltető környékére kiterített rizs, vagy konyhasó. A relatív páratartalom meghatározását lásd a következő táblázatban. Lámpázás A lámpázást mi a 0., 14., 28., 39., napon végezzük. Sok helyen hetente lámpáznak. Gyakorlati tapasztalatunk alapján a 2 hetes lámpázásnál szembetűnőbb a fejlődés. Erre a célra megfelel a hagyományos tojáslámpázó doboz, de beszerezhető halogén izzós átvilágító lámpa is. A lámpázás eredményeként a nem termékeny tojásokat a keltetőből kivesszük. Gyakorlott személy már az első héten, de legkésőbb a második héten el tudja dönteni a tojás keltetésre való alkalmasságát. Az alábbi ábrákon látható a tojások fejlődése, szembetűnő változásokat látunk már a második héten. Biztonságunkat növeli, ha a lámpázások eredményét a tojások sorszámának megfelelően pontosan feljegyezzük, lásd a következő ábrát! Tojás Keltetés Hőmérséklete. Bújtatás A 39. 40. napon a tojásokat lehelyezzük a bújtatóba. A bújtató: ugyanaz mint a keltető (hőfok), de forgatás nincs. Bújtatni lehet az eredeti keltető bújtató részében, vagy egy külön erre a célra használt bújtatóban.
Gyűlnek, gyülekeznek... (kép: magyaremu) Egy kis ismétlés... Így az elején, jöjjön egy kis ismétlés: bár már a 10-11. napnál járunk képzeletbeli közös keltetésünkben, azért ismételjük át: a keltetőgépünk 36, 4-36, 6 o C-on és 42% relatív páratartalom mellett "duruzsol". Fel a tojásokat a mérlegre! Lévén, hogy 10 naposak lettek a tojások, itt az ideje a 10 napos tömegmérésnek. A tojások súlyvesztésének mértéke jelzi hogy a keltetőgép paraméterei megfelelőek-e: ha túl nagy mértékű a tömegvesztés, akkor valószínűleg túl alacsony a páratartalom, ha viszont nagyon nem akar "fogyni a tojás", akkor lehet, hogy a páratartalom túl magas. Jó, jó, de mi számít túl soknak, vagy túl kevésnek? Kiváló kérdés! Ennek a dilemmának a feloldásához Dr. Bogenfürst Ferenc: A keltetés kézikönyve című könyvéből idézek: "Az optimális teljes tömegveszteség a pattogzásig 13-15% (esetleg 17%). 10% alatt és 20% felett embrióelhalással kell számolni. A napi tömegcsökkenés 0, 26-0, 31%, 50 napos inkubálási időt figyelembe véve.
Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, érdemes a kérdéses tojást még bent tartani a keltetőgépben és időről-időre ellenőrizni a tojást. "Kopp-kopp": ha a 30-35 napos emutojásra egy tárggyal pl. tollal, vagy csavarhúzóval nem erősen, de határozottan rákoppintunk és a tojás mély, tompa hangot hallat, akkor valószínűleg van benne embrió. A termékeny tojás hangja egyre mélyül a keltetés előrehaladtával. Az üres tojás hangja magasan cseng, olyan mintha porcelánt kocogtatnánk, hallgassátok csak (kattints a videóra): 30 napos tojások kopogtatása. Mit gondoltok melyiknek van porcelánra emlékeztető csengése? Igen, a 01. számúnak, az valóban üres is. (A videó elején az alul lévő 01. számú tojás mozdulása ne zavarjon meg senkit, azt én csináltam. 🙂 (videó: magyaremu) A tojásokról később is, 39 napos korukban is készítettem egy felvételt, kiegészülve a 36 napos 05. számú tojással, hallgassátok csak: Itt még egyértelműbbé vált a korábbi gyanúm: a 01-es üres. (videó: magyaremu) 3. "Riszál" a tojás: az ideálisan fejlődő embrió 35-40 napos kora körül elkezd mozogni a tojásban.