Ráadásul a járókelők is megálltak, amikor felismerték őket és közös képet kértek. Természetesen boldogan álltak mindenki rendelkezésére. Ránézésre "csak" két idős bácsi, akik nagyon jól tartják magukat – hajlott koruk ellenére -, de az első szó, tekintet után egyértelművé vált mindenkinek, hogy ők tényleg "sztárok". Nem a szó elcsépelt értelmében, hanem azért "csillagok", mert ragyognak. Belülről. És az idő végtelenjében a tetteik is. Sokadik voltam, aki kérdéseket intézhetett Grosics Gyulához, de ha ő érezte is, hogy már mindent elmondott többször is, én nem. Azért, mert profi volt. Úgy mesélt nekem, mintha most először elevenítené fel azokat a pillanatokat, amik valójában soha nem múltak el és nem is fognak. A Fekete Párduc Becenevét két dologgal érdemelte ki. A prózaibb ok, hogy az elsők között viselt fekete szerelést. A másik – és egyben jelentősebb – indok, ami miatt a korabeli sportsajtó elkezdte "Fekete párducnak" nevezni, az a macskaügyessége volt és az említett ragadozóhoz hasonlatos eleganciája, kisugárzása.
Politikai ambícióit később sem kísérte siker, ezért felhagyott a képviselőjelöltséggel – hazaszeretetével azonban nem. Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa Orbán Viktor miniszterelnökkel beszélget a Grosics Gyula Stadion névadó ünnepségén, Tatabányán, 2011. szeptember 18. -án (MTI Fotó: Illyés Tibor) Lánya, Grosics Edina a napokban egy megemlékezésen azt mondta: elsősorban hazaszeretet tanult az édesapjától, aki mindig büszke volt arra, hogy magyar ember. Grosics állandó kezdő embere volt a magyar labdarúgó-válogatottnak, amely 1948 és 1954 között veretlen maradt. A Budapesti Honvéd színeiben játszott, és 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok lett a magyar csapattal. Az 1954-es svájci világbajnokságon mindenki az Aranycsapat diadalára számított, azonban a mérkőzés hajrájában kapott góllal végül 2-3-ra alulmaradtunk az NSZK válogatottjával szemben. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után szétesett az Aranycsapat, Grosics pedig több csapattársával együtt az itthon maradás mellett döntött.
A mérkőzésen 3:2-es német győzelem született. Az elbizakodottság, az időjárás, a nehéz pálya, a sérülések, a szabálytalanságok, a játékvezető ténykedése együtt járultak hozzá a magyarok vereségéhez. A világbajnoki aranyérem a németek második világháború miatt elveszett önbecsülését adta vissza. Az ezüstérmes magyar válogatottra pedig valóságos népharag zúdult, mely Grosicsot is utolérte. Aranycsapat 1954-es tablója. MTI Fotó: Galambos Sándor Kémkedéssel és hazaárulással vádolták. Meghurcolása több mint egy évig tartott. Az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntették és fel is mentették, de a Budapesti Honvédhoz már nem térhetett vissza. Ettől kezdve a Tatabányai Bányász kapuját védte. Később az 1956-os forradalom leverésével nemcsak az álmok hullottak szét, de az Aranycsapat is. Többen külföldön folytatták karrierjüket, Grosics azonban maradt, nem akarta, hogy agyongyötörje a honvágy. Budapest, 1960. május 22. Grosics Gyula véd a Magyarország-Anglia labdarúgó mérkőzésen, a Népstadionban.
A végeredmény 2:0. MTI Fotó: Pálfai Gábor A válogatott kapusaként még s zerepelhetett az 1958-as svéd, majd az 1962-es chilei labdarúgó-világbajnokságon, ahol a negyeddöntőben búcsúzott a magyar csapat. A mérkőzés utáni gyászos hangulatú, közös vacsorán kapta a hírt Grosics, hogy az OTSB (Országos Torna és Sportbizottság) vezetése nem engedélyezi a Ferencvároshoz történő átigazolását. Akkor felállt, elnézést kért, és bejelentette visszavonulását. Pedig abban az évben esélye volt az aranylabda elnyerésére is. 86-szor ölthette magára a magyar nemzeti válogatott mezét, utoljára, 1962. október 14-én, a Jugoszlávia elleni barátságos mérkőzésen. Budapest, 1962. október 14. A magyar csapat kapuját utoljára védő Grosics Gyula középen MTI Fotó: Petrovits László Az FTC 2008-ban, 82 éves korában szimbolikusan, de szabályosan leigazolta. A Nemzetközi Labdarúgás-történeti és statisztikai Szövetség által összeállított, a XX. század, európai kapusainak listáján Grosics Gyulát az első tíz legjobb kapus közé sorolták.
"Végtelenül szerencsés embernek tartom magam, akinek volt módja és lehetősége egy olyan csapatban játszani, amely a maga idejében négy és fél évig ült a világ tetején, s velünk volt egy egész nemzet határon belül és határon kívül. " Grosics Gyula Karakter 2021. 02. 04 | olvasási idő: kb. 5 perc Az Aranycsapat legendás kapusa 1926. február 4-én született Dorogon. Pályafutása is onnan indult el 1940-ben, egy kora őszi vasárnapon, amikor a mise helyet a Dorogi AC játékosai kapus híján magukkal vitték a 14 éves fiút Komáromba, egy bajnoki mérkőzésre védeni. Ekkor hangzott el a legendás mondat Pfluger Dezső középcsatár szájából: "ha Papp nincs, jó a ministráns is. " A kapust ugyanis Pappnak hívták, de a háború miatt sem őt, sem csere társát nem engedték el a szolgálati helyükről, Grosics pedig sokszor ministrált a templomban, így ismerték. Azon a reggelen kapóra jött az ifi csapatban játszó, bámészkodó kamasz. Újságpapírral tömték ki a kapuscipőt, a mez pedig a térde alá ért. A győzelem feledtette az esti atyai pofont, s édesanyja is beletörődött, hogy fiából nem pap, hanem focista lesz.
A magyar labdarúgó-válogatott állandó cserekapusa a Püspökladányi SC-ből az MTK-hoz igazolt Gellér Sándor volt. Grosics mindkét történelmi mérkőzésen sérülést jelzett, hogy Gellér is pályára léphessen az utolsó percekben, s barátja is részese lehessen az óriási sikernek. Az évszázad mérkőzése Londonban -1953 - a magyar labdarúgó-válogatott tablója. MTI Fotó: Reprodukció Először ő játszott fekete kapus mezben. Legendás kifutásaival, szereléseivel, indításaival szinte negyedik hátvédként együtt élt a játékkal, szervezte a védelmet, forradalmasítva ezzel a kapus feladatát. Ehhez azonban nagyon jó tempó- és ütemérzék, valamint gyorsaság kellett. A magyar válogatott egy olyan új, támadó szellemű játékot honosított meg a világ labdarúgásában, amelyre éveken át nem találtak ellenszert. Aztán következett az 1954-es labdarúgó-világbajnokság. Az Aranycsapat toronymagas esélyesként érkezett meg Svájcba, ahol nehéz mérkőzések után, de még mindig veretlenül jutott a fináléba. A döntőre 1954. július 4-én a berni Wankdorf-stadionban került sor, ahol végül az NSZK és Magyarország nemzeti válogatottja léphetett pályára.
Olyan izgalmas az egész. Hónapokig tartó izgatott várakozás után elérkezik végre a nagy nap. Összecsomagolod a poggyászodat és elindulsz. Pár órával később landol a repülő. A légiutas-kísérő veszi a mikrofont és bemondja: – Üdvözöljük Hollandiában! – Hollandia? – mondod. – Hogy értik azt, hogy Hollandia? Én Olaszországba indultam! Nekem most Olaszországban kellene lennem. Egész életemben arra vágytam, hogy Olaszországba menjek! De változás volt a repülési tervben. Hollandiában landoltak veled, és most ott kell maradnod. A legfontosabb, hogy tudd, nem egy szörnyű helyre vittek, egy gusztustalan, koszos helyre, ahol dögvész dúl, éhínség és betegségek. Egyszerűen ez csak egy másik hely. Most be kell szerezned egy új útikönyvet és meg kell tanulnod egy egészen más nyelvet. Hogyan ismerhető fel, ha egy baba Down-szindrómás? - Down-szindrómával kapcsolatos hírek, információk, tények. Sok új emberrel is meg fogsz ismerkedni, akikkel különben soha nem találkoztál volna. Ez csak egy másik hely. Lassabb az élet, mint Olaszországban, és kevésbé fényes. De amikor már egy ideje ott vagy, összeszeded magad, körül nézel, és észreveszed, hogy Hollandiában szélmalmok vannak, tulipánok, és még Rembrandtok is.
Ön szerint van-e okom aggodalomra? Szeretnénk még gyereket, de..., a sok bizonytalanság.. (A fogadott orvosom nem volt bent a szülésen, azóta nincs kapcsolatom vele, a gyerekorvosunk szófukar, és érzéseim szerint nem mer õszintén beszélni, a rövid véleménye annyi, hogy normálisan fejlõdik a gyerek, viszont elsõ hónapokban egyáltalán nem mondott semmit. E rövid véleményét is akkor közölte, mikor a 10 hónapos kislányomra sírva kértem mondja már el hogy szerinte minden rendben van-e. Down Kóros Csecsemő Viselkedése - Magatartásproblémák Down-Szindrómásoknál | Down Egyesület. ) Az ismerõseim nem értik miért aggódok még mindig. A mozaik Down azt jelenti, hogy nem minden vizsgált sejtben mutatható ki a jellegzetes 21 triszómia. Általában genetikai vizsgálatra akkor van szükség, ha a családban örökletes megbetegedés fordul elõ, és a család gyermeket akar, továbbá, ha valaminek alapján felmerül a nagyobb genetikai kockázat lehetõsége: pl. idõs kor, illetve egyes, a kórelõzményben szerepelõ betegségek esetén, továbbá, ha szülõk egyike valamilyen, potenciálisan genetikai károsodást okozó hatásnak volt kitéve.
Ezen esetekben bizonyos külsõ jegyekben hordozza a beteg az adott kórkép egyes vonásait, de nem jön létre a betegség komplex képe. A terhességem alatt minden eredményem tökéletesnek mondható volt. Szülés után néhány órával diagnosztizálták a Down-kort a kislányomon a külsõ jegyek (kerek lapos arc, majombarázda egyik tenyéren) alapján. A sokkoló hírt mai napig nem hevertük ki a férjemmel. Fiatalok vagyunk (jóval 35 alatt), elsõ gyerek. A vérébõl végzett kromoszómavizsgálat viszont NEM IGAZOLTA a 21-es triszómiát. A boldogság két hétig tartott, mert "aki" megállapította a Down-kort, azt javasolta hogy ismételtessük meg a kromoszómavizsgálatot fél évesen. A genetikai intézet azt mondta majd egy évesen elvégzik egy új módszerrel. Mikor letelt a 12 keserû hónap közölték, hogy nem ismétlik meg, mert akkor mind a 12 sejt normális volt, és ha a gyerek megfelelõen fejlõdik felejtsük el az egészet, vagy menjünk más városba, mert õk más eredményt nem fognak produkálni. A kislányom gyönyörû, de a mai napig kutakodva figyelem alkatát, vonásait, átlagosan fejõdött eddig fizikailag, és szellemileg, viszont néhány hónapos korában záródott a szív pitvari deffektusa, ami újabb gyanút keltõ dolog.
kép innen