Szent Pál-bazilika – Magyar Katolikus Lexikon Szent pál katedrális róma Szent pál székesegyház roma rome Egyike Róma legszebb, legimpozánsabb templomainak. Különleges építészeti megoldások, gyönyörű mennyezet jellemzi a más templomokhoz képest kevésbé díszített, de mégis szép templomot. Itt átérezhető a béke, és a nyugalom, sokkal kevesebb a turista mint a Vatikánban. Rendkívül jó állapotban van, ez annak a sajnálatos eseménynek köszönhető, hogy 1823-ban leégett, újjáépítését 1832-ben kezdték meg, 1840-ben nyílt meg, 1855-ben szentelte fel IX. Pius pápa. Ez volt Róma egyetlen bazilikája, mely megőrizte korakeresztény karakterét, ezt az újjáépítés után mindenben megtartották, a bazilika az eredeti tervek szerint, az eredeti méretben került restaurálásra. A tűzvész martalékává lett bazilikát 370-ben alapították, a 4-5. században, a 7. század elején, és a 9. század végén is kibővítették, átépítették. Eljutás: B metróvonal: Basilica San Paolo megálló. Busz: 23, 271. Cím: Piazzale San Paolo, 1, 00146.
De még innen is van tovább! Az 53 méteres magasságban található külső körfolyosóra, a Kőgalériára (Stone Gallery) 376, míg a 85 méter magasban található Arany Galériára (Golden Gallery) 528 lépcsőfok vezet fel, gyakran csupán egy vékonyka vaslétra formájában, de ha túljutottunk a félelmetes mélység felett, olyan, mintha a mennyországba jutottunk volna: London csodálatos panorámája tárul elénk. A grandiózus, 111 méter magas kupola egyébként egész Londonból jól látszik, s építésének idején épp úgy szentségtörésnek számított hatalmas méreteivel (és a korabeli londoni látkép megzavarásával), akárcsak napjainkban a The Shard felhőkarcoló. A kupola legtetején található arany gömb hat méter átmérőjű, és tíz ember férne bele – persze a gömb nem látogatható. A templom első orgonáját 1695-ben Bernhard Schmitz építette, de gyakran játszott rajta Handel is: 1759. április 6-án – 8 nappal halála előtt – még eljátszotta itt a Messiást. A jelenlegi Henry Willis-orgona – melynek néhány sípja még Smith atya orgonájából való – 1870-ben épült.
A templom építése majdnem 750 ezer fontba került. A pénzt jórészt a londoni kikötőbe érkező szén adójából szedték össze. Néhány adat a méretek érzékeltetésére: az épület külső hossza 157 méter, a bejárati homlokzat 55 méter széles, tornyai 65 méter magasak. A jobb oldali toronyban található Nagy Britannia legsúlyosab függesztett harangja, ami mintegy 17 tonnás és 1882-ben emelték jelenlegi helyére. A Portland-kupola külső magassága 111 méter, a belső átmérője 31 méter, ezzel csupán a római Szent Péter Bazilika mögött marad el. 260 lépcsőt kell megmásznunk ahhoz, hogy felérjünk, és további 270-et, hogy élvezhessük a kilátást a kupola három karzatának legmagasabb pontjáról. A székesegyház alapja latin kereszt. A Ludgate Hill felőli főbejárata elsősorban hatalmas arányaival, megnyugtató tagoltságával hat ránk. A lépcsősor felett kettesével álló korinthoszi oszlopok tartják a timpanont, melynek domborműve Szent Pál megtérését ábrázolja – azt a pillanatot, amikor Saulusból Paulus lett. A székesegyház északi harangtornyában 1878 óta tizenkét harangból álló harangjáték- szerkezet található, míg a déli, toronyórával díszített harangtoronyban az 1882-ben öntött, 360 mázsás "Great Paul" (Nagy Pál) harang zúg.
A Netflix év végi dobása volt a nagyon szerethető A két pápa című film, ami azt a valós alapokon nyugvó történetet meséli el, hogy hogyan győzhette meg XVI. Benedek a pápaságtól ódzkodó Ferenc pápát (illetve akkor még Jorge Bergogliót), hogy vegye át tőle a feladatot. A filmet négy országban, rengeteg külső helyszínen és stúdióban is forgatták, a több évtizedet felölelő történetet pedig sokszor archív, sokszor álarchív és CGI-jelenetekkel színesítették. De volt egy Vatikánban játszódó jelenet, ami különösen meglepő volt a filmben, mégpedig ez: Hatalmas, pompás barokk lépcsőház, simán elhisszük róla, hogy ez a Vatikán – de persze nem az, a pápai palota főlépcsőháza egész másként néz ki. A helyszín azonban máshonnan is ismerős lehet – például a 2017-ben megjelent Star Wars Battlefront 2 című játékból. Ott ez a helyszín a Naboo bolygó tróntermét alakította, ahol droidokat, Jediket és Sith-lovagokat is apríthattunk akár 39 másik játékossal együtt: Persze ennek a helyszínnek volt már hagyománya a Csillagok háborúja mitológiájában, mert a Baljós árnyakban és A klónok támadásában is szerepelt a Naboo bolygó királyi palotájaként.
A két pápa híres címszereplőit két teljesen eltérő világlátású és habitusú magánemberként mutatja. A két férfi törvényszerűen idegenkedik a másiktól és a hívek feltétlen szolgálatán kívül nagyjából semmiben sem értenek egyet egymással. Mégis leülnek, türelmesen figyelnek és addig beszélgetnek, míg végül megértik a másikat. Klasszikus furcsa pár, a filmtípustól merőben szokatlan körítéssel. Meirelles ügyesen használja a híres helyszínek auráját és hibátlanul csempészi be az évszázados szertartásokat körüllengő misztikumot. Az egyház hatalmát demonstráló és a hívek lenyűgözését egyszerre célzó pompa, illetve a nagyobb tömegjelenetek mégsem telepszenek rá a két főszereplő elképzelt beszélgetései köré szőtt történetre. Meirelles hibátlan arányérzékét dicséri, hogy a látványos körítésen kívül még a kötelező történelmi kitekintőket és a latin-amerikai szegénység lazábban kapcsolódó általános problémáját is képes hézagmentesen a filmbe illeszteni. Mindezek ráadásul nemcsak remekül ellenpontozzák a két főszereplő bizalmas beszélgetéseit, de segítenek alaposabban megérteni a karaktereket és a köztük húzódó elvi szakadékokat.
Ha – mint azt az Egyház állítja – a pápa tévedhetetlen, akkor hogyan lehet két eleven pápának, akik szinte mindenben ellentétes nézeteket vallanak, egyaránt igaza? Anthony McCarten alapos kutatómunkával vizsgálta az életüket, hogy megírhassa A két pápá t, és mesterien fonja a történetüket egyetlen lebilincselő narratívává. Ebben a könyvben megismerhetjük Benedek és Ferenc jellemformáló élményeit a háború dúlta Németországban és Argentínában, és betekintést kapunk a vatikáni intrikák és komédiák egyszerre sötét és izgalmas világába, valamint a szexuális bántalmazási botrányokba, amelyek az alapokig rengették meg a világ egyik legátláthatatlanabb, ugyanakkor legfontosabb intézményét.
Ha – mint azt az Egyház állítja – a pápa tévedhetetlen, akkor hogyan lehet két eleven pápának, akik szinte mindenben ellentétes nézeteket vallanak, egyaránt igaza? Anthony McCarten alapos kutatómunkával vizsgálta az életüket, hogy megírhassa A két pápát, és mesterien fonja a történetüket egyetlen lebilincselő narratívává. Ebben a könyvben megismerhetjük Benedek és Ferenc jellemformáló élményeit a háború dúlta Németországban és Argentínában, és betekintést kapunk a vatikáni intrikák és komédiák egyszerre sötét és izgalmas világába, valamint a szexuális bántalmazási botrányokba, amelyek az alapokig rengették meg a világ egyik legátláthatatlanabb, ugyanakkor legfontosabb intézményét. Raktárkészlet Rendelhető Státusz Rendelhető (várható kiszállítás 7-42 nap)
Az önmagunk elleni sakkpartiban lehetetlen, hogy ne akarjon az egyik énünk tehetségesebben túljárni a másik eszén, mint a másik az egyikén. A hitvitázó drámában szintúgy lehetetlen, hogy az író a két fél tekintetében elfogulatlan maradjon. A színre vivő Vecsei számára is, mintha rokonszenvesebb volna egy árnyalattal az a szofisztikus önirónia, mintha rokonszenvesebb volna egy árnyalattal az a szofisztikus önirónia, amellyel Jordán Tamás Benedekje ágyat vet a saját halhatatlanságának. A lemondásra elszánt pápa érzékletesen, szimultán sajnálja az eredendő értékeit a modernizáció miatt feladó világot, és a maradisága miatt fogyatkozó egyházat. Az élet, amit az Úr adott, tele van változással. Ön Szent Péter utódja. Szent Péter házas volt! – mondja a bíboros. – A XII. századig nem volt kötelező a cölibátus. Angyalokról nem volt szó az V. századig, aztán hirtelen mindenütt ott voltak, mint a galambok! Ugye tudja – feleli a pápa –, hogy mi nem a múlthoz ragaszkodunk, hanem Istenhez? Én vagyok az út, az igazság és az élet.
Az Anthony Hopkins és Jonathan Pryce főszereplésével készült film a Netflixen! A mindenség elmélete és A legsötétebb óra Oscar-díjra jelölt forgatókönyvírójának legújabb könyve egy korábban példa nélküli hatalomátvételről, a világ legerősebb vallási intézményéről és két nagyon különböző férfiról szól – akik történetesen mindketten a Vatikánban élnek. 2013 februárjában az őskonzervatív XVI. Benedek pápa döbbenetes bejelentést tett: benyújtotta a lemondását. Több mint 700 éve ő volt az első pápa, aki önként mondott le a hatalomról. A bíborosi kollégium a hírtől szédelegve sietett a római Sixtus-kápolnába, hogy kiválasszák az utódját. És, meglepő módon, kit választottak? Ferencet, 1200 éve az első nem európai pápát, aki egykor egy tangóklub kidobóembereként dolgozott, továbbá lelkes focidrukker volt, és értett a nép nyelvén. Miért lépett vissza Benedek a pályája csúcsán annak tudatában, hogy az utódja olyasvalaki is lehet, aki ellentétes nézeteivel akár semmissé is teheti az örökségét? És hogyan alkalmazkodott Ferenc – aki szülővárosában, Buenos Airesben busszal járt a munkahelyére – egy olyan élethez, amelyben egymilliárd híve van?