Orvosok János kórház psichiatria orvosok János kórház: bezárás helyett felújítás Több mint 11 ezer aláírást gyűjtöttek össze a kórház megmentésére, az aláírók között Varga Mihály és Fónagy János is, mint a kórházhoz tartozó terület országgyűlési képviselői. Az ívek átadását követő egy hétben újabb 2000 aláírás gyűlt össze azért, hogy a Szent János Kórház területén vagy annak közvetlen közelében épüljön fel az új budapesti központi kórház. Ezt követően éles fordulattal a tervekben már az szerepelt, hogy a Szent János Kórház "aktív" részlegeit – például a belgyógyászatát és a baleseti sebészetét – valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiáját költöztették volna az új Dél-Budai szuperkórházba. Volt olyan verzió is, amely szerint a János kórház területén is lettek volna fejlesztések, ám ezt akkor elvetette a kormány. Később szó volt arról is, hogy a Szent János egyes részlegei a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi tömbjébe költöznének, így ezzel ott jöhetne létre a János kórház sürgősségi ellátóhelye.
Több dolgozó és beteg covidos a Szent János kórház sebészeti osztályán – értesült a Népszava. A kórház főigazgatója felvételi zárlatot rendelt el még péntek délután. Egyelőre nem fogadnak új beteget a sebészeti osztályon, a már ott kezelteket ellátják. A helyzettel kapcsolatban a lap kért tájékoztatást a kórháztól és az Országos Kórházi Főigazgatóságtól is, választ azonban nem kaptak. Úgy tudják, már a hét elején kiderült, hogy egy orvos Covid-fertőzött, őt azonnal karanténba küldték; a zárlatot kiváltó fertőzések észlelésekor már napok óta nem vett részt az osztály munkájában. Pénteken további egy dolgozó és egy beteg lázasodott be, ezért szűrték az összes munkatársat és bennfekvőt. A tesztelés nyomán találtak még három fertőzöttet. A hétvégén az osztályt takarítják, fertőtlenítik, vasárnap vagy hétfő újabb teszteket végeznek, s amennyiben nem találnak vírussal fertőzött embert, újranyithatnak. A Népszava intézményi forrásból úgy tudja: egy hete már a Szent Margit kórházból is több tucat fertőzöttet szállítottak Covid-osztályokra.
A kórház egész területén egyre-másra jelentkeznek csőtörések, dugulások, az elmúlt héten is minden napra jutott két-három ilyen eset. Hogy lehet itt embereket tartani, pláne gyógyítani? – mutat az ötven körüli nő a Szent János Kórház közepén álló megroggyant épületre. Már innen, a járda mellől is az volna a korrekt válasz: sehogy. Belülről ez még egyértelműbb - írja riportjában a. A János kórház pszichiátriai rehabilitációs részlegének helyet adó ház sarkát, falát vastag, frissen ácsolt gerendák tartják. Az épület ugyanis megsüllyedt, a támaszra azért van szükség, hogy a falak ne dőljenek ki. A személyzeti WC-be, zuhanyozóba nyíló ajtó szemöldökfájából csöpög a víz, fölötte a falon, a plafonon, a nyílászárókon zöld- és feketepenész. Vastagon. A falak jó ujjnyira szétnyíltak, a csempe táblákban válik el a faltól. Az orvosok szobáját nemrég kellett lezáratni, mert már semmiféle civilizációs mércének nem felelt meg. Ezt a főigazgató, Kázmér Tibor sem vitatja. "Fenntartói segítség nélkül biztosan nem boldogulunk" – mondja.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, majd általános sebészetből tett szakvizsgát. A sebészet esztétikai oldala érdekelte inkább, 1997-ben plasztikai sebészetből jeles eredménnyel vizsgázott. Munkája során a természetes, harmonikus külső megjelenés elérésének célja vezeti. Azt vallja, hogy a jól sikerült plasztikai műtétek legfőbb ismérve, hogy egy kívülálló számára nem felismerhetőek. Tagja a Magyar Sebész Társaságnak (MST), a Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaságnak (MPHEST), a Nemzetközi Plasztikai, Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaságnak (International Confedaration of Plastic Reconstructive and Aesthetic Surgery, IPRAS). Számos hazai és nemzetközi szakmai továbbképzésen vesz részt, tart előadást.
Ha a testben futó perifériás idegek valamilyen ok miatt nyomás alá kerülnek, az fájdalmat, zsibbadást és érzéketlenséget okozhat a karokban, a kezekben és az ujjakon, ritkább esetekben a lábakban is. Amennyiben a konzervatív kezelések hatására nem enyhülnek a tünetek, műtét válik szükségessé a perifériás idegekre és inakra gyakorolt nyomás csökkentése érdekében. Így enyhíthető a kéztőalagút-szindróma | Házipatika. Mit jelent az alagút szindróma? Az alagút szindróma azon betegségek összefoglaló neve, amelyek esetében a csontok és az inak által körülvett csontos-szalagos alagútban futó perifériás idegek valamilyen gyulladásos, térszűkítő folyamat következtében nyomás alá kerülnek, melynek következtében funkciókárosodás és fájdalom alakul ki. Egy- és kétoldali formában, fiatalabb és idősebb életkorban egyaránt előfordulhat. Az alagút szindróma kialakulásának okai Az alagút szindróma azokat az embereket érint, akik olyan tevékenységet vagy munkát végeznek, amelyek az ujjak, a csuklók és a karok gyakori és megerőltető használatával járnak.
A Carpalis alagút-szindróma egyetlen hatékony kezelési módja a sebészi beavatkozás: a kézsebész átvágja a kéztőalagutat fedő hártyát, így a megduzzadt inak helyet kapnak, megszűnik az idegekre ható nyomás. A mintegy negyedórás műtét után a fájdalom azonnal megszűnik, és a zsibbadás is egy-két hét alatt elmúlik, a kezet néhány napig kötéssel védeni kell és kímélni ajánlatos. A cikk Dr. Alagút szindróma. Nagy Judit közreműködésével készült.
Mi a carpalis alagút szindróma? A carpalis alagút szindróma során szorító érzés figyelhető meg a medián ideg kéztőfejbe csatlakozása során. A medián ideg a kéz tenyéroldalán található (más néven a carpalis alagút). A medián ideg biztosítja az érzékelést (érzékenységet) a hüvelykujjnál, mutatóujjnál, hősszúujjnál és a gyűrűsujjnál. Ez adja az impulzust hüvelykujjhoz vezető izomnak. A carpalis alagút szindróma előfordulhat egyik vagy mindkét kezen. A csukló belsejében lévő duzzanat a carpalis alagút szindróma esetén a kompressziót okozza. Alagut szindroma betegség tünetei. Zsibbadáshoz, gyengeséghez és bizsergéshez vezethet a kéz oldalán a hüvelykujj közelében. Carpalis alagút szindróma – Mi okozza? A carpalis alagút fájdalma a csuklón és a középső idegre gyakorolt túlzott nyomás miatt fordul elő. A gyulladás duzzanatot okozhat. Ennek leggyakoribb oka egy olyan mögöttes betegség, amely duzzanatot okoz a csuklóban, és néha akadályozza a véráramlást. A carpalis alagút szindrómához kapcsolódó leggyakoribb állapotok közül néhány a következő: cukorbetegség pajzsmirigy diszfunkció folyadékretenció a terhesség vagy a menopauza következtében magas vérnyomás autoimmun rendellenességek, például rheumatoid arthritis törések vagy a csukló trauma A carpalis alagút szindróma súlyosbodhat, ha a csuklóját ennek ellenére túlzott igénybevételnek teszi ki.