a film adatai Raiders of the Lost Ark [1981] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: hangsáv adatok közlése cím, stáblista, szövegek felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: VHS-forgalmazó: DVD-forgalmazó: vetítő TV-csatorna: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Indiana Jones 1. : Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói bemondott/feliratozott cím: Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói 2. magyar változat - készült 2000-ben szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 16 db): 7. 0 14 felhasználói listában szerepel filmszerepek
Mivel akkor már két gyermekes családapa volt, más pénzkereseti lehetőségek után kellett néznie. A Doors együttes koncertjein volt színpadi munkás, és kitanulta az ács szakmát is. Életének fordulatát új mesterségének köszönhette: George Lucas tőle rendelt konyhaszekrényeket és a rendező annyira megkedvelte, hogy szerepet adott neki az Amerikai graffiti című filmjében. Ford ezután ácsként és színészként is dolgozott Francis Ford Coppola Magánbeszélgetés és Apokalipszis most című alkotásaiban, majd 1977-ben megkapta Lucastól a vagány űrpilóta, Han Solo szerepét a Csillagok háborúja első részében. (Lucas állítólag sokáig habozott, mert a szerepet eredetileg Christopher Walkennek szánta. ) A siker elsöprő volt, Ford csillaga ettől kezdve egyre magasabbra ívelt. Az azóta eltelt 42 év alatt a réges-régen, egy messzi galaxisban játszódó filmfolyam öt részében szerepelt, A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér után 2014-ben a hetedik, majd 2019-ben a kilencedik epizódban. Han Solo után egy újabb legendás karaktert, a vad kalandokba keveredő régészt, Indiana Jonest formálta meg, először a Steven Spielberg rendezte Az elveszett frigyláda fosztogatóiban (1981), majd 2008-ig még három folytatásban.
George Lucas forgatókönyvíró-executive producer ehhez hasonlóan egy másik képsorban is emléket állított saját fő művének: a film elején a Jock által vezetett repülő menetlevelén szintén a Star Wars ra való finom utalásként az OB-CPO karakterek láthatók (mint Obi-wan Kenobi és C-3PO). 3. George Lucas és Steven Spielberg egy közös vakáción, homokvárépítés (! ) közben beszélte meg, hogy megcsinálják a filmet, amelynek tervét Lucas már a Csillagok háborúja kiötlése óta dédelgette. Spielberg felvetette, hogy mivel mindig is szeretett volna egy James Bond filmet forgatni, a figura lehetne hozzá hasonló. Ennek eredményeként az eredeti forgatókönyvben annál a résznél, amikor Brody elmegy Indyhez, hogy megvitassák a küldetést, az szerepelt, hogy Indiana Jones hiányos öltözékben jelenik meg, mert közvetlenül előtte még egy nővel volt a hálószobában, sőt: később a nőt magát is láthattuk volna. Spielberg azonban úgy érezte, ez a nőcsábász playboyság mégsem passzol a főhős karakteréhez, ezért inkább elvetették a dolgot.
Nincsenek benne nagyon durva részek, ennek ellenére is izgalmas, figyelemfelkeltő tud maradni. A történetvezetés és azon belül is a jelenetek nagyon magasra tették a lécet, de nagy szerencsénkre a későbbiekben egyértelműen meg is ugorják ezt a magasságot. Kicsit stílusteremtőnek is érzem az események ilyen fajta tagolását. Bár hozzátenném, hogy ennyire azért nem vagyok a téma szakértője, könnyen lehet, hogy csak irodalmi hiányosságaim miatt nem tudok egy másik, 1981 előtt készült "kalandregénysablonról". Ritkán szoktam bármilyen műalkotásból kiragadni egy-egy jelenetet, de ez itt egy különleges helyzet. A helyszín Kairó, Jones egy nem kis üldözéses jelenet végén holt fáradtan szembetalálja magát a nagydarab kaffer arabbal, aki egy még nagyobb karddal hadonászik. Emberünk enyhén fásult arccal felnéz, és egy lövéssel tesz pontot az ügy végére, majd fordul tovább, mintha mi sem történt volna. Eredetileg itt még egy verekedős rész következett volna, de egy improvizatív elmének hála megszületett ez a jelenet, amiről túlzás nélkül állítom, hogy meghatározó eleme lett humorérzékem fejlődésének.
Radnóti Miklós verse: Töredék Radnóti Miklós - Töredék - YouTube Radnóti Miklós - Töredék - A Hangraforg egyttes honlapja. Msok rlunk (rsok, cikkek). "Oly korban éltem én e földön…" – Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja | Oly korban | pozitív gondolatok, írások, idézetek "Oly korban éltem én e földön…" címmel Radnóti Miklós halálának 70. évfordulójára a költő életét, munkásságát bemutató emléknapot szervez a Pannon Filharmonikusok. Irodalom, film, és zene a magyar költészet kiemelkedő alakja előtt tisztelegve. Radnóti Miklós 1944-ben munkaszolgálatosként került a Bor melletti, német felügyelet alatt álló Heidenau lágerbe. A menekülő németek innen hajtották tovább gyalogmenetben a foglyokat. Keretlegények 1944. november 9-én Abda határában tarkólövéssel végeztek Radnótival és több társával. A költő a lágerben sem hagyta abba az írást, itt alkotta meg legszebb eklogáit és kettőt Razglednicái közül. Noteszába írt verseit megtalálták zsebében az abdai tömegsírban.
A Töredék költőjének hazaszeretetét, szellemi, erkölcsi örökségét és tragikus végüzenetét a halála óta eltelt hetven év letisztította és minden korosztály számára elérhetővé tette. "Oly korban éltem én e földön…" címmel Radnóti Miklós-emléknapot és -hangversenyt szerveznek a Pannon Filharmonikusok Radnóti Miklós halálának 70. évfordulója alkalmából: az emlékhangversenyt, filmvetítést, irodalmi beszélgetést és kiállítást is magába foglaló eseménysorozatra november 9-én Pécsett, a Kodály Központban kerül sor. Hirdetés Jöjjön Radnóti Miklós: Töredék verse. Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, – s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, – az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Erről sohasem szabad megfelekeznünk. A szentmise énekeit Kocsis Judit kisérte, és az áldozási áhitat csendjét az ő nagyon szép orgonajátéka töltötte ki. Az ökumenikus szentmise Tibor atya és Gémes tiszteletes áldásával fejeződött be, majd végezetül elénekeltük nemzeti Imádságunkat, a Himnuszt. Igét Nt. Gémes Pál hirdetett, s az úrvacsora kiosztásában Nt. Bittner Abigél volt segítségére. A mise bevezetőjében Tibor atya arra is kitért, hogy kikért ajánljuk fel az aznapi szentmisét, s kifejtette, hogy elsősorban azokért szól ez a megemlékező szentmise, "akik érted haltak, szent Világszabadság", akik a legtöbbet adták, mert senki sem adhat többet, mint saját életét a hazáért. S bár az ötvenhatos időket követően " Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, " és hosszú évtizedeken át nem volt szabad meggyászolnunk hőseinket, de ahogy népünk újra szabad levegőhöz jutott, újra "Emlék(ük) sír a lanton" s mi összegyűltünk, hogy arra az ötszázra, vagy talán még annál is többre emlékezzünk, "aki énekli hangosan a vértanúk dalát", s mint ahogy egykor Arany János is példaként emlegette a múlt idők bátor, s a megalkuvásra nemet mondó hőseit, úgy számunkra is mindenkor példát kell, hogy jelentsen bátor helytállása azoknak, akik a mi eljövendő szabadságunkért is küzdöttek.