Útpadkának hajtott, majd oszlopnak csapódott és a villamossínekre repült egy autó a X. kerületben, a Hungária körút és a Kőbányai út kereszteződésében vasárnap délután. Az autóban hárman utaztak: egy nő, egy férfi és egy 15 év körüli gyermek. A tűzoltók és a mentősök közösen szedték ki a járműből mind a hármukat. Csúnya baleset a 10. kerületben, két autó rohant egymásba, egyikük a gyalogátkelőhelyen landolt - Fotók a helyszínről | BudaPestkörnyéke.hu. A balesetnek több sérültje is van. Fotók: Winter László tű. zls. / FKI Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Megrázó képet kaptunk a kőbányai tragédiáról: egy 20 éves férfi az áldozat - Ripost Tiger üzlet Tungsram márkabolt béke út Okj képzések somogy megye a year Az útra lökött a villamos egy 20 éves férfit, majd elgázolta egy kamion a Kőbányai úton
Nem biztos, hogy a kánikula, mutatjuk milyen betegségek járnak izzadással Horoszkóp: ennek a 3 csillagjegynek júliusban megfordul az élete Érkezik a számlákra a megemelt nyugdíj Fogta, és beáztatta a csalánt majd ezt tette a rózsákkal a sógornőm. Azóta dúsan virágzik minden rózsatő Friss: többórás műtéten van túl a teaszeánsz után súlyos állapotban talált VV-szereplő – részletek
Halálos gyalogosgázolás a X. kerületben Halálra gázolt egy személyautó egy gyalogost Budapesten, a X. kerületben - közölte az MTI-vel péntek hajnalban az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs… 2013. november 16. A nő egy bábolnai munkahelyen dolgozott takarítóként, a munkája során minden helyiségbe be tudott jutni. Abba az irodába is volt bejárása, ahol a cég a bevételét tartotta. A gyanú szerint a 65 éves nő 2020. január és június hónapok között rendszeresen lopott a cég pénzéből. Meghalt egy férfi, aki autójával belehajtott egy tóba Kőbányán | 24.hu. A bevételt lemezkazettában tárolták, ami nem volt lezárva, így a pénz elvétele nem okozott nehézséget. A nő alkalmanként több százezer forintot vett el, a fél év alatt 23 millió forint kárt okozott. A pénzből később kerti gépet, ruhákat, üdülést fizetett ki, valamint bútorokat, elektronikai termékeket és sporteszközöket vásárolt, és a lakása felújítására is költött. A nyomozók a kármegtérülés eredményeként a lopott pénzből vásárolt termékeket, valamint több mint hatmillió forintot is lefoglaltak. A takarítónőt gyanúsítottként kihallgatták, ellene jelentős értékre folytatólagosan elkövetett lopás bűntett elkövetése miatt indult eljárás.
A földszinti nézőtérre a hosszoldalon biztosított két bejáraton keresztül lehet bejutni. Épülettörténet Lenner János ácsmester házépítési kötelezettséggel vásárolta meg a későbbi színház telkét és 1715-ben fejezte be a Hét Választófejedelemhez címzett fogadó építtetését. Az épületet Heusler Sebestyén vásárolta meg 1777-ben, aki tovább működtette a fogadót, ahol 1791-ben kávéházat is nyitott. A fogadót nagyszentmiklósi Nákó Kristóf 1800-ban vette meg. Itt adta első pest-budai hangversenyét 1823. május 1. -jén a 12 éves Liszt Ferenc. Színházunk története – pestimagyarszinhaz.hu. A fogadó helyén gróf Nákó Sándor megbízásából Hild József tervei alapján 1840-ben klasszicista stílusú lakóház, szálloda és kávéház épült. Az ingatlant 1881-ben vásárolta meg a Magyar Jelzálog Hitelbank, amely 1902-ig üzemeltette a szállodát. Itt alakította ki Pick Marcell és Fiedman Lajos a Corso mozit 1911-ben, melynek elhelyezése az udvarban tönkretette a Hild-féle épület udvari architektúráját. A moziterem 379 férőhelyes volt, melyet 1926-ban 751 férőhelyűre bővítettek.
A II. világháborúban megsérült épületet a 40-es évek végén helyreállították. 1950-1960 közt Bartók terem néven hangverseny- és színházterem működött falai közt. 1963-1964 közt Bartók Színház, illetve Bartók Gyermekszínház volt az elnevezése. 1964 és 1967 közt újították fel Azbej Sándor építész, Németh Antal belsőépítész tervei szerint. A színháztechnikát Vajda Ferenc, az akusztikát dr. Lohr Ferenc tervezte. Az előtér mozaikja Turi Mária keramikusművész munkája. Az átépítés érdekessége, hogy a színház bővítését terjeszkedés nélkül oldották meg az üvegkupolás előcsarnok és az Aranykéz utca felőli épületrész magas légterét megosztották és az így nyert emeleten helyezték el az irodákat, öltözőket, kelléktárakat. Az építkezés összköltsége 17 millió forint volt. 1967. szeptember 30. Jegyvásárlás - Thália színház. -án nyílt meg a Vígszínház kamaraszínházaként. 1973-ban emléktáblát helyeztek el az épületen Liszt Ferenc koncertjének 150. évfordulója alkalmából. szerző: József Hild, János Lenner, Sándor Azbej, Antal Németh szabályozatlan nincs Add information
Az épület két új szinttel magasabb lett, és a tér felé is 8 méterrel terjeszkedve, jóval nagyobb alapterületűvé vált. Ezáltal lehetőség nyílt egy impozáns előcsarnok kialakítására és a színház műhelyeinek, jelmez-, és bútortárainak elhelyezésére. A színpadot is megnövelték, s új nézőteret alakítottak ki rejtett világítással, akusztikai plafonnal. Természetesen a régi öltözőket is korszerűsítették, és tíz újabbat is építettek. Az új épület zsolnai pirogránitból készült, 757 elemből álló dombormű homlokzata Illés Gyula szobrászművész munkája. Az előcsarnokban Barcsay Jenő szobrászművész nagyméretű mozaikképe fogadja a nézőket, görög kórus képzetét keltő asszonyalakjaival. A színésztársalgót díszítő intarziás falikép Szinte Gábor festőművész, díszlettervező alkotása. A színház befogadóképessége az átépítés után 756 fő volt, ma 665 fő. (A földszinten 374, az erkélyen az oldalpáholyokkal együtt 291 néző foglalhat helyet. ) Az épület stúdiószínháztermét, a Sinkovits Imre Színpadot 2001-ben alakították ki a korábbi háziszínpad átépítésével, amelynek befogadóképessége 96 fő.
A MAGYAR SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE – az épület és a társulat változásai – A Magyar Színházat 1897-ben építették a XIX. század hagyományos stílusában, Láng Adolf építész tervei szerint. A Rákosi-Beöthy család vezetésével alapított színház 1897. október 16-án tartotta első előadását az akkor még külvárosinak számító városrészben, az Izabella, ma Hevesi Sándor téren. A két emelet magasságba szökő nézőtér befogadóképessége 996 fő volt. A Magyar Színház első korszakában legfőképpen operetteket játszott, majd fokozatosan, tíz év fennállás után komoly prózai színházzá alakult. Beöthy László második igazgatói korszakában, 1907−1918 között már magyar és külföldi kortárs drámák és klasszikusok alkották műsorát, amelyek játszására meghitt nézőtere kiváltképp alkalmassá tette. Magyar Színház – 1897 A Láng Adolf tervei alapján épült régi épület – korabeli képeslap – 1914-ben a színházat Vágó László építész építette át. Új előcsarnok épült, s a nézőtér férőhelyeit ügyes átrendezéssel jóval ezer fölé növelték.