A barlangokban függő- és állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók, borsókövek, mésztufagátak, görbecseppkövek találhatók meg. Az Aggteleki Nemzeti Park növényvilága A karszton viszonylag kis területen nagyon változatos növényvilág található, ami a változatos térfelszín következménye. Nem a terület magassága, hanem a Kárpátok közelsége okozza, hogy a növényvilág sok magashegyi elemet tartalmaz. A park területén 1327 hektáros erdőrezervátum található. A lágyszárú növények közül a bennszülött, sárga virágú tornai vértő a legféltettebb kincs. Ritkaság és fokozottan védett a lila virágú osztrák sárkányfű és a leánykökörcsin. Az Aggteleki Nemzeti Park éghajlata: Földrajzi fekvésének köszönhetően sajátos éghajlati és vízrajzi viszonyok jellemzik. A csapadék mennyisége kevesebb, mint általában a középhegységekben. A terület évi középhőmérséklete 10 C˚, a napi értékek az országos átlag alatt maradnak. Legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósva-patak. A térség tiszta levegőjének a különleges sajátossága, hogy több, allergiát okozó növény virágpora nem található meg a park közelében.
30 éves az Aggteleki Nemzeti Park Az Aggteleki Nemzeti Park jelenlegi területének a védelme 1940-től kezdődött.... Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén – a hajdani Gömör-Tornai-karszt részeként – a Sajó és a Hernád folyó között, mintegy 20 000 hektár területen helyezkedik el. A térséget nagyrészt a földtörténeti középkor triász időszakában, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel, melyek tulajdonságai szabták meg a táj arculatát, s bennük alakultak ki a térség világhírű barlangjai és egyéb karsztjelenségei. Ilyen alakzatok, kőzet együttesek, valamint földtani 49 alapszelvényként szolgáló feltárásaik Magyarországon csak itt fordulnak elő. Az Aggteleki karsztvidék mai formája elsősorban a mészkő alapkőzet lepusztulásával kapcsolatos folyamatok és a karsztjelenségek eredménye.
A park legnagyobb hozamú vízlefolyása a Jósvafő közelében eredő Jósva-patak. A Jósva-patakot a legnagyobb karsztforrások, a Jósva, a Kis és nagy Tahonya, illetve a Kajta -forrás vize táplálja. Több kisebb ér és csermely mellett a Ménes-patak is a Jósva-patakba folyik. 2001-ben az Aggteleki Nemzeti Park területét kibővítették az Esztramos-hegy egészének védetté nyilvánításával. Az Aggteleki Nemzeti Park leggyönyörűbb turisztikai látványossága az Aggteleki-cseppkőbarlang. Ennek egy része Magyarországon, további része pedig Szlovákia területén húzódik. Az UNESCO Világörökség Bizottsága az Aggteleki-karszt és a Szlovák karszt barlangjait, az 1995 decemberében tartott berlini ülésén a Világörökség részévé nyilvánította. A Világörökség Egyezmény állásfoglalása alapján erre a címre csakis és kizárólagosan a legkiemelkedőbb természeti értékek pályázhatnak, amelyek sértetlenségének megőrzése biztosítható. Az Aggteleki Nemzeti Park felszín alatti világának rendkívüli gazdagságban pompázó kincsei méltán nyerték el a Világörökség címet.
A kőzettel érintkező vízbe a levegőből és a talajból szén-dioxid kerül, és mint gyenge sav (H 2 CO 3) oldja a mészkövet. A karsztformák kialakításában az oldható kőzettel érintkező szénsavas víz oldó hatásán kívül fontos szerepe van még a terület tengerszint feletti magasságának, a csapadékviszonyoknak, a hőmérsékletnek, a növényzet jellegének és a talajösszetételnek, vagyis az éghajlatnak. A mészkő oldódásával keletkeznek a pusztulásos karsztformák (karr, víznyelő, töbör, barlang). A karbonátos kőzetek sziklafelszínén az oldhatóság és az oldó hatás helyi érvényesülése szerint változatos alakzatok keletkeznek, amelyeket karroknak nevezünk. A szabad karrok a talajmentes sziklafelületeken, a fedett karrok pedig a talajjal, illetve málladéktakaróval fedett kőzetfelszínen alakultak ki. Víznyelőknek nevezzük azokat a helyeket, ahol a felszíni vizek koncentráltan, nyílt elnyelődéssel, vagy a nyelőt kitöltő törmeléken való átszivárgással a karsztosodó kőzetbe kerülnek. A töbör, vagy dolina általában szabálytalan kör alakú, lefolyástalan mélyedés, amelyhez jól elkülöníthető vízgyűjtő terület nem tartozik.
A lap eredeti címe: " ság_védett_területei&oldid=23230023 " Kategória: Földrajzi navigációs sablonok Magyar nemzeti parkok Rejtett kategória: Sablonok dokumentációval
Az intézmény fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium, a tagintézmény-vezető Sinkóné Szrenka Anikó. Története [ szerkesztés] Az iskola jogelődje, az Állami Tanító és Tanítónőképző 1951. szeptember 1 -jén kezdte meg két osztállyal a tanítóképzést a bíróság mellett álló rossz állapotú épületben (Bercsényi utca 2. Kollégiumi férőhelyek száma: 150 fő. Csecsemő És Gyermekápoló Írásbeli Vizsga. Szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek: – Elsősegélynyújtó szakkör tagjai sikeresen szerepelnek a megyei és országos versenyeken. – Tornatermünk és a sportpályák jó lehetőséget biztosítanak a sportoláshoz tanórákon kívül is. – Tanulóink bekapcsolódhatnak a Drámacsoport munkájába, felkérésre társintézmények rendezvényein, városi ünnepségeken színesítik a programot. Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (OKJ 54 723 03) 2 év A Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló képes munkáját irányítás mellett, de önállóan, az egészségügyi team tagjaként végezni, az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén. Korszerű szemlélettel és gyermekszeretettel vesz részt a beteg gyermekek ápolásában, gondozásában.
Írja a sorszámok mellé a helyes válasz betűjelét! 1. 4. 5. skarlát bárányhimlő rózsahimlő parotitis epidemica morbilli A. B. C. D. E. rubeolavírus paramyxovírus Streptococcus pyogenes varicella zoster vírus mumpszvírus 1. – …C…, 2. – …D…, 3. 5 "Korlátozott terjesztésű! " 6. Párosítsa az EKG mellkasi elvezetéseinek jelölését a felhelyezés helyével! Írja a sorszámok mellé a helyes válasz betűjelét! 1. V1 2. V2 3. V3 4. V4 5. V5 6. V6 a bal kulcscsont közepén húzott függőleges és az V. bordaköz találkozása a szegycsont jobb széle a IV. bordaközben a bal elülső hónaljvonalban, az V. bordaközben a szegycsont bal széle a IV. bordaközben a szegycsont bal széle és a kulcscsont közepén húzott függőleges V. bordaközi találkozása közötti pont F. a bal középső hónaljvonalban az V. bordaközben 1. − …B…, 2. − …D…, 3. − …E…, 4. − …A… 5. − …C…, 6. − …F… 7. Húzza alá az alábbi felsorolásból az újszülöttkori fiziológiás testtömegcsökkenés jellemzőit! - a testtömeg ugrásszerűen csökken a testtömegcsökkenés egyenletes a súlyesés a születéstől számított 9. napig tart a súlyesés legfeljebb a születéstől számított 4-5. napig tart a testtömegcsökkenés a 10%-ot nem haladja meg a testtömegcsökkenés a 20%-ot nem haladja meg az újszülött a 14. nap körül ismét eléri a születési tömegét az újszülött 1 hónaposan ismét eléri a születési tömegét (Csak a 4 helyes válasz együttes aláhúzása esetén adható pont!