De Leonardo viasszal lenyomatokat készített az agyról, és a szívről, így rendkívül eszes fickó hírében állott, sőt, még vizsgálni is tudta a szerveket. Leonardo Da Vinci - újabb költözés: Olyan rajzokat készített, amiket ember nem látott, hiszen korábban az olyan dolgok, amiket papírra vetett, még bennük voltak. Újabb költözést érzett helyénvalónak, ezért Rómába ment, ahol az új pápa Giuliano de Medici alkalmazta. Rengeteg olyan dolgot talált fel, amiket az emberiség sokáig használt már abban az időben is. Sajnos olyan találmányai is voltak, amikre nem volt még igény, és mikor igény lett rájuk, sajnos újra fel kellett találni őket. Leonardo utolsó nagy költözésére 1516-ban került sor, mikor is Franciaországba költözött, és I. Ferenc szolgálatába állt. Leonardo Da Vinci - a nagy áttörés: Sohasem hagyott fel a repüléssel és végül megtörtént az áttörés, feltalálta a siklóernyőt, ami valóban működött, de Leonardo sajnos túl öreg volt, hogy fejlessze, és 1519-ben, 67 éves korában elhunyt. Rengeteg műve elveszett, még ma sem tudták kézre keríteni a tudomány számára.
Vissza "Van olyan gonoszság, amely nem árt, és van olyan jóság, amely semmire sem jó. A gonosz az ellenségünk – de nem lenne sokkal roszszabb, ha a barátunk volna? " Leonardo da Vinci Híres festményén, Az utolsó vacsorán rejtett utalásokat helyezett el arra nézve, hogy Jézus a valóságban Mária Magdolna férje és több közös gyermekük apja volt Leonardo híres falfestménye, Az utolsó vacsora számos spekuláció tárgya lett. Valóban titkos információkat rejtett el benne a mester? Vajon a Jézus balján ülő "tanítvány" tényleg egy nő, valószínűleg Mária Magdolna? Leonardo de Vinci legendaként létezik, egyfajta rejtélyként. Az amerikai szerző, Dan Brown bestsellere óta új arculatot nyert a Leonardo-mítosz. Vajon valóban az ominózus Prieuré de Sion, azaz a Sion-rend nagymestere volt-e Leonardo, és híres festményén, Az utolsó vacsorán rejtett utalásokat helyezett el arra nézve, hogy Jézus a valóságban Mária Magdolna férje és több közös gyermekük apja volt? Az egyetlen, arra utaló "bizonyíték", hogy Leonardo a Sion-rend nagymestere volt, a XX.
Talán, mert egyszerre számtalan dologgal foglalkozott, vagy mert mindig a tökéletességre törekedett. Kétségkívül Leonardo da Vinci munkássága szülte a világ valaha készült legikonikusabb műveit. Hogy miért nem szerepel közülük egy sem a világ legdrágább festményei között? A válasz egyértelmű: mert Leonardo da Vinci munkássága és annak gyümölcsei felbecsülhetetlen értékűek. Élete egy olyan korszakban bontakozhatott ki, amely a művészet varázsában élt. Munkássága az itáliai reneszánsz idején teljesedett ki. Leonardo a reneszánsz embereszményt testesítette meg, aki sokoldalúságával a tudományokban és a művészetekben is jártas volt. A róla szóló írásoknak könyvtárnyi irodalma van. Leonardo da Vinci munkássága mai ésszel felfoghatatlan. Élete, festményei, rajzai, találmányai mind a mai napig csodálattal töltenek el mindenkit.
A festőként, szobrászként, költőként, íróként, építészként, feltalálóként, anatómusként és hadmérnökként is ismert Leonardo da Vinci az olaszországi Vinci melletti Anchianóban, 1452. április 15-én született egy parasztleány és a város jegyzője törvénytelen gyermekeként. Alapfokú iskoláit szülővárosában végezte. 1469-ben ( mások szerint 1466-ban) Firenzébe utazott, ahol belépett Andrea del Verrocchio szobrász-ötvös-festő műhelyébe gyakornoknak, ami egyfajta "művésziskola" is volt. Itt sajátította el a vázlatkészítés, a festészet és a szobrászat alapvető technikáit. 1473-ban belép a Szent Lukács-egyesületbe. Erre az évre datálható első, teljes bizonyossággal neki tulajdonítható rajza is, amely az Arno folyó völgyét ábrázolja. Első festménye Verrocchio: Krisztus keresztelése c. munkájának angyalfigurája. Amikor mestere megbízta ennek az angyalnak megfestésével a "Krisztus megkeresztelése" c. munkáján, Leonardo sokkal jobbat alkotott, mint a gazdája. Állítólag Verrochio morgolódott, hogy soha többet nem fest, ha egy fiúcska képes legyőzni.
Leonardo végül Verrocchio stúdiójának fizetett alkalmazottja lett. Ott töltött ideje alatt Leonardo találkozott a Firenzében dolgozó legfontosabb művészekkel, köztük Sandro Botticellivel, Domenico Ghirlandaióval és Pietro Peruginóval. Leonardo segítette Verrocchio -t 1475 körül elkészült Krisztus megkeresztelkedésében. Vasari szerint Verrocchio, amikor meglátta az angyal szépségét, amelyet fiatal tanítványa festett, soha többé nem festett. [10] Firenze ekkor köztársaság volt, de a város egyre inkább egyetlen hatalmas család, a Medici befolyása alatt állt, Lorenzo de 'Medici vezetésével, akit "Lorenzo the Magnificent" néven ismertek. 1481 -ben Leonardo fontos megbízásba kezdett, egy nagy oltárkép festését a skopetói San Donato templom számára. A munka soha nem fejeződött be. Leonardo elhagyta Firenzét, és Milánóba utazott, Lorenzo ajándékát cipelve a régens uralkodójának, Ludovico Sforzának. 1481 és 1499 között Ludovico alkalmazásban volt, ez idő alatt legfontosabb művei a Sziklák Szűzje, az utolsó vacsora voltak.
Az excsászár az emlékirataiban az ópium utálatáról ír, de gyásznak alig van nyoma. Egyetlen igazán szeretetteljes kapcsolatról számol be: a dajka, aki nyolcéves koráig szoptatta őt, nagyon hiányzott neki később. A Csing-dinasztia utolsó császárára nagy hatással volt nyugatról érkezett nevelője, a skót származású Sir Reginald Johnston. Általa kedvelte meg a nyugati kultúrát, és választotta Később Johnston miatt kezdett szemüveget hordani, és tűzte ki célul, hogy Nagy-Britanniába költözik, és ott tanárként vállal munkát. 1924 novemberéig Pu Ji továbbra is uralkodóhoz méltó életet élhetett, azonban akkor távozásra szólították fel, ezért előbb a pekingi japán követségre ment, majd 1925-ben a tiencsini japán koncessziós területen élt két feleségével. Később a japánok kinevezték az általuk elfoglalt területeken Mandzsukuo bábállam elnökévé 1932. március 9-én, majd 1934 és 1945 között Kang-te néven az állam császára volt. Ekkor született az alábbi, Mandzsukuót dicsőítő gyermekdal is: Piros fiúk, zöld leányok sétálnak az utcán.
A folytatásban a mandzsukuo identitás, az etnikai harmónia és a "királyi út" néven jellemezhető államszervezés kérdését vizsgáljuk meg. Felhasznált irodalom Pu Ji: Az utolsó kínai császár voltam. Láng Kiadó, Budapest, 1989. Andrew Reed Hall: Constructing a 'Manchurian' Identity: Japanese Education in Manchukuo, 1931–1945. PhD-dissertation, University of Pittsburgh, 2003. Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
(Peking, 1906. február 7. – Peking, 1967. október 17. ) Kína 532. és egyben utolsó császára, akit három évesen ültettek trónja, de viszonylag rövid időn belül letaszították a trónról. Később 11 napig újból Kína császára. 1934-től a Japán által irányított bábállam, Mandzsukuo császárává teszik, de nem ő irányított. Látszaturalkodása 1945-ig tartott, mikor is a szovjet hatóságok elfogták. Később börtönben is volt és több megaláztatás is érte. 1967-ben halt meg.................... Háromévesen örökölte a mandzsu trónt, miután nagybátyja, Kuang-hszü császár 1908. november 14-én elhunyt. Három évig uralkodott, kiskorúsága miatt apja volt mellette a régens, mígnem 1912. február 12-én az előző évben lezajlott polgári forradalom következtében a forradalmárok megdöntötték a Csing-dinasztiát és Pu Ji lemondásra kényszerüskorú Pu Ji megtartotta titulusát és jogát, továbbá ez után is a Tiltott Városban élt. 1917. július 1-jén Csang Hszün tábornok segített neki visszakerülni a trónra, ám csapatai 11 nap múlva vereséget szenvedtek, és a kezdeményezés elbukott, Pu Ji pedig újra trón fosztott lett.