A főigazgató hozzátette, ez a nézeteltérés nem tántorítja el őket a munkába, de abban egészen biztos, hogy meg kell majd küzdeniük azért, hogy a következő évadokban is játszhassák a saját koncepciójuk alapján – vagyis fehér bőrű művészekkel – a Porgy és Bess darabot. A főigazgató elárulta, hogy azonban elküldtek egy olyan koncepciót is a jogtulajdonosoknak, hogy akár arc és testfestéssel is jeleznék, hogy fekete bőrű karakterekről van szó, de ettől is elzárkóztak. Ezért is meghozták azt a döntést, hogy nem is egy fekete skanzenben játsszák a darabot – mint ahogy korábban az Erkel Színházban már megtörtént – hanem egy univerzálisabb módon, bőrszíntől függetlenül mesélik el a történetet. "A szerelmet, a kábítószerproblémát és bármit tudunk fehér körülmények között is ábrázolni. Arról pedig nem beszélve, hogy ennek a remek műnek a zenéjét muszáj a magyar színpadon is megmutatni" – mondta Ókovács Szilveszter, aki szerint a darab befejező jelenete kifejezetten a hazai színpadra kívánkozik, amely az áhítatos hangulatával megérinti majd a nézőket.
"Ez az opera az egyetemes művészetnek olyan értéke, amelynek előadását nem szabad korlátozni, és nem szabad bőrszín alapján eldönteni, hogy ki énekelheti" – mondta az operaigazgató. Pedig a zeneszerző halála után 50 évig nem volt ezzel probléma. "Az SS uralma alatt nyögő Dániában például ment az opera. " "Hogy jogunk van rá, az egészen biztos" – zárta le a kérdést Ókovács, majd a sajtótájékoztatót rövid idő alatt performansszá alakítva elhelyezett egy vörös stráfot az előadás plakátján, amelyen az szerepel, hogy a jogutódok ugyan engedélyezték a nem-allblackcast előadást, de nem értenek vele egyet. Az Erkel Színházban futó Porgy és Bess ben tehát nem lesz feketére festett arc, a cselekmény az USA déli területéről a modern New Orleansbe kerül. "A szöveg, a zene bőrszínfüggetlen" – jelentette ki az igazgató. A sajtótájékoztatón Zsoldos Dávid zenetörténész, a és a Papageno alapítója elmondta, hogy a bőrszínt érintő korlátozásra a nyolcvanas években azért volt szükség, mert abban az időben a fekete énekeseknek jóval kevesebb lehetőségük volt fellépni.
Az úgynevezett replika-előadások ugyanakkor ismertek a színházi világban: főként a nem elsősorban művészi, inkább bevételmaximalizálási célból létrejött szuperprodukciók jogait szokták úgy eladni, hogy semmi lényegesen nem szabad változtatni, a díszleteket, jelmezeket és általában mindent le kell okéztatni az eredeti mű tulajdonosaival, azaz gyakorlatilag ugyanazt az előadást kell létrehozni egy másik országban is. Sőt, van, hogy még a rendezőt is "csatolják" a szerződés mellé, és őt kell feltüntetni a szórólapon rendezőként is. Melyik szín a skálán? Ókovács mindenesetre nem tud még egy olyan operát, amit ilyen korlátozások sújtanának, sőt, ahogy a sajtótájékoztatón elhangzott, Mozart például mindent megtett, hogy játszani tudják az operáit, ha kellett, átírta a helyszínt cselekményben, hogy jobban passzoljon a bemutató ország igényeihez. "A színház az absztrakcióról szól, arról, hogy a színészek eljátszanak valamit, nem pedig arról, hogy tényleg csak Pinkerton nevű ember játszhatja Pinkerton hadnagyot a Pillangókisasszonyban.
(2004) FilmEngine | Katalyst Films | BenderSpink | Sci-Fi | Thriller | 7. 542 IMDb A film tartalma Pillangó-hatás (2004) 113 perc hosszú, 10/7. 542 értékelésű Sci-Fi film, Ashton Kutcher főszereplésével, Evan Treborn szerepében a filmet rendezte Chris Bender, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. A pillangó-effektus elmélet szerint, ha egy pillangó megrebbenti a szárnyát Pekingben, az akár tornádót is gerjeszthet Amerikában. Pillangó hatás 2 port. Világunkban minden mindennel összefügg, minden cselekedetünk alapjában változtathatja meg a jövőt. Még elképzelni is rémes, hogy mi lenne, ha valaki képes lenne a múltunkat megváltoztatni - ez kiszámíthatatlan következménnyel járna jelenünkre nézve. Evan Treborn gyerekkorában számtalanszor elvesztette az öntudatát, élete egyes szakaszai sötét foltok csupán az emlékezetében. Amikor tudatánál volt, naplót vezetett és most, hogy felnőttként megpróbál visszaemlékezni a múltra, a naplója segít neki ebben.
Miközben Evan lassan feltérképezi saját múltját, rájön, hogy egy különös adottság birtokában van: képes az időutazásra! Így visszatér a múltba, hogy helyrehozzon néhány baklövést, amelyek zsákutcába juttatták szeretett barátait.
Folytatása Pillangó-hatás Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is Hasonló filmek címkék alapján
Nos, először is: nehéz dolguk volt a készítőknek. A »Pillangó-hatás« szerény véleményem szerint egy remek film volt, én bátorkodtam alapműnek nevezni. És pontosan azért lett a folytatás förtelmes, amiért az első remek volt. Ugyanis míg Evan Treborn karaktere pont arról szólt, hogy rájön a pillangóhatás veszélyére, és önfeláldozó módon megmenti azokat, akiket szeret, addig Nick Larson erre túl későn jön rá. Persze valószínűleg ezt akarták bemutatni, de nem sikerült túl jól. Továbbá az egész történet roppant gyenge, klisés volt, bár az én szavam ilyen kérdésben nem igazán mérvadó; ritkán tud ugyanis meglepni egy film, nagyon ritkán. A szinkron sem az igazi, ráadásul volt az előző résszel egy azonos szinkronhang, más karakterhez, aminek olyan spórolás-szaga volt. Valamint a meleg csávó szerintem az előző részben a börtönben volt fogoly, bár erről nem igazán találtam információt az IMDb-n (sem). Pillangó-hatás 2. teljes filmadatlap | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Kap két pontot, mert Erika Durance azért mégiscsak Erika Durance. Eredeti cím: The Butterfly Effect 2 Műfaj: dráma, sci-fi Időtartam: 92 perc Megjelenés éve: 2006 Főszereplők: Eric Lively, Erika Durance {{2csillag|(Két szódával – sem az igazi. )}}