A talajtakaróként is használható termék egyik legfontosabb tulajdonsága, ahogy az az elnevezéséből is kiderül, hogy ellenáll az UV sugárzásnak. 2019. 06. 17. 12:00:00 Az UV álló fólia praktikuma pontosan abban rejlik, amire az elnevezés is enged következtetni. Távol tartja a káros sugárzásokat, illetőleg a fóliában sem keletkeznek sérülések, függetlenül attól, hogy mennyire heves napsütés perzsel a nyár folyamán. 2019. 05. 22. 13:00:00 Az UV álló fólia a mezőgazdaságban előszeretettel használt termék, mely épp ezért óriási népszerűségnek örvend. Az ipari vállalkozások nagyüzemi felhasználói mellett a kiskertes gazdák is örömmel nyúlnak utána, lévén könnyen kezelhető, pazar fizikai jegyekkel rendelkezik, s egyszerűen nélkülözhetetlen a jelenléte, ha a cél az egészséges, ízletes, zamatos termények aratása.
Ezen túlmenően az UV-sugaraknak való kitettség gyengíti a fólia szilárdságát és ellenálló képességét is. Az UV-álló fóliákat azonban a film extrudálási folyamata során speciálisan kezelik, hogy jelentősen lelassítsák a lebomlást. Ha termékei érzékenyek a nap UV-sugárzására, akkor az átlátszatlan, UV adalékot tartalmazó stretchfólia lehet a jó választás. Az átlátszatlan, UV-álló fólia megvédi a termékét és a fóliát is a napsugárzás alatti lebomlástól. A napfény elzárása jelentősen meghosszabbítja a kint tárolt termékek élettartamát. Az UV-álló fóliák kiválóan alkalmasak a termékek raklapozására. Cégünk vezető szerepet tölt be egyedi csomagolási megoldások nyújtásában, és UV-álló fóliát is készít rövid átfutási határidővel. Termékeink között többféle átlátszó és átlátszatlan fólia szerepel, amelyek ellenállnak a napsugárzásnak és védelmet nyújtanak a termékek számára. Egyszerűen mondja el nekünk igényeit és céljait, ennek alapján segítünk a legjobb stretchfólia kiválasztásában. Összegzés Az UV sugarak nemcsak az emberi bőrre ártalmasak, a műanyagok élettartamára is hatással vannak, ezért érdemes UV álló fóliát választania a hagyományos fólia helyett.
Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Szent László kultuszát a másik lovagkirály, Nagy Lajos teremtette meg. Személyéhez számos csodatétel fűződik: bárdjával vizet fakasztott szomjazó katonáinak, sziklafal nyílt meg előtte. Szent László ünnepe 1992-től Magyarországon a határőrség napja, s - a király lengyel anyai felmenői miatt - június 27-én tartják a magyarországi lengyelek napját is.
Az ezüstötvözetből készült herma később a Báthori család kincstárába került. Naprághy Demeter, a fejedelem kancellárja – aki veszprémi, majd győri püspök lett – vitte magával 1606-ban a Rába parti városba. Később Prágában restauráltatta a hermát. A koronán ekkor kicserélték az igazi drágaköveket. Telekesy István a törökök elől az ausztriai Borostyánkő várába vitte, és a törökök elvonulása után került vissza Győrbe. A XV. század végén az állkapcsot elválasztották a koponyától, és azt Bolognában őrzik. A nyakszirtcsontból pedig Zichy Ferenc püspök 1775-ben egy darabot a nagyváradi székesegyháznak adományozott, és azt ott szintén díszes hermában őrzik. Simor János püspök 1861-ben az újonnan restaurált Hédervári-kápolnában helyezte el. Szép oltárt készíttetett, és díszes üveggel borított tartóba helyezte. A Szent László-herma hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje, a Szent Koronát és a Szent Jobbot követően. kép:
Szent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban különválasztották, és egy mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, erre tették kezüket a vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős eseményénél, így a csaták mezején is. Az ereklyetartó 1406-ban, egy tűzvészben megrongálódott, magának az ereklyének azonban nem esett baja. Ezután hamarosan, még Zsigmond királysága alatt készült a mai ereklyetartó. A koponyát ezüst borítással vették körül, de a felső részén érinthető maga a koponyacsont. A herma felül kinyitható, ott helyezték bele az ezüstlemez borítású koponyát. László Gyula történész-professzor szerint – akinek alkalma volt a hermát tüzetesen megvizsgálni –, az ereklyetartó arcvonásai magának, Szent Lászlónak az arcvonásait tükrözik.
I. (Szent) László király 1095. július 29-én halt meg Nyitrán. Először az általa 1091-ben felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés monostorban temették el, majd a nagyváradi monostor elkészülte után vitték át a testét ide valószínűleg 1116-ban. A források szerint a váradi sírnál csodás gyógyulások történtek, így hamar zarándokhellyé vált a "lovagkirály" nyughelye. A szentté avatására 1192-ben került sor: ekkor felnyitották, majd átépítették a sírt, s a hajdani uralkodó fejét leválasztották a testéről, majd egy mellszobor alakú ereklyetartóban (hermában) a sír fölött helyezték el. A sírra tették Szent László kürtjét és csatabárdját is, ám ezek elvesztek a középkor folyamán. Csaknem megsemmisült a koponyaereklye is 1406-ban, amikor leégett a nagyváradi székesegyház. A korábbi, fából készült herma elpusztult, a koponya azonban épen maradt. Az ezt követő években (a Szent Lászlót eszményének tartó, szintén Nagyváradra temetkező Zsigmond uralkodása alatt) készült el a ma látható herma: a koponyacsontot pedig (egy kis rész kivételével, hogy megérinthető legyen) ezüsttel borították be.
Többek között, mikor Simor János győri megyéspüspök 1867-ben esztergomi érsek lett, Győrből emlékül vitte magával Szent László csontereklyéjét, egy fogat, melyet azóta is a Bazilikában őriznek az általa Bécsben készíttetett díszes ereklyetartóban. A vizsgálatokhoz egy újabb kis részét és a megmaradt három fogból egyet fel kellett áldozni. Az egyik első tény, ami megállapításra került, az volt, hogy Szent László halálakor teljesen egészséges volt. Az antropológiai vizsgálat sok szempontból megerősítette, hogy valóban Szent László koponyáját őrzi a herma. A koponya tetején látható elszíneződés megfelel az ereklyetartó nyílásainak, és minden bizonnyal az évszázadok nyomán alakult ki, ami erős bizonyíték arra, hogy azt a koponyát őrizték a tartóban, ami eredetileg belekerült. Ugyancsak Szent László személyére utalhat, hogy egy 45―55 év közötti, erősen férfias arcvonásokat mutató férfi koponyáját őrzi a herma, ezt mutatja az arcrekonstrukció, amely másfelől meglehetős hasonlóságokat mutat azzal, amelyik III.
Talán szerencse is ez a tartós anyag, mivel 1441-ben a székesegyház egyik tornya összedőlt, de az koponyareklye sértetlen maradt. A XIV. században Esztergom is őrzött egy részt a koponyából, ám ezt előbb 1403-ban Stibor vajda Beckó várába hurcola, majd miután visszavitték Nagyváradra, a XV. század végén az állkapcsot eltávolították a koponyáról, ez Bolognába került, ahol a dómba, illetve a Szent Jakab templomba került Kép: 1412-ben a Nagyváradra látogató Jagello lengyel király egy darabot kapott az ereklyéből, ennek sorsa azonban ma kérdéses. Egyes feltételezések szerint előbb a krakkói várkápolnába került, majd Báthory István neje, Jagelló Anna a pultuski jezsuita kolostornak adományozta. Az 1565. június 22-i protestáns rombolás idején a királyi sírt feltörték, csontjait kidobálták a szarkofágból és márványkoporsóját összetörték. Az ereklyetartót Náprágyi Demeter nagyváradi püspöknek sikerült visszaszereznie a XVI. század végén, aki magával vitte Gyulafehérvárra, Pozsonyba, majd 1602-ben Győrbe.