Kézikönyvtár Tények Könyve 1988 Magyarország Az állam és intézményei A Magyar Népköztársaság zászlaja Teljes szövegű keresés A zászló az állam szuverenitásának legáltalánosabb és legfontosabb jelképe, ezért mondják, hogy a zászló az állam felségjelvénye. Szimbolikus ereje elsősorban a színösszeállításában jelentkezik, ezért a jogi szabályozás gyakran nem a zászlóról, hanem az állami (nemzeti) színekről szól. A magyar zászlóról ilyen értelemben beszél az Alkotmány. A 68. §. Ugyanis "a Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű". Ez a szöveg az 1949-ben elfogadott Alkotmány 1957. évi módosításának terméke. A változás lényege, hogy elhagyta a zászlóról az addig előírt címerhasználatot, mondván, hogy "a zászló az állam nemzeti színekben kifejezett jelvénye és felesleges azt megterhelni a címer külön jelvényével. " Az 1948. évi XXII. Törvénycikk rendelkezik először egyértelműen arról, hogy az addig használt sárga-fekete színű, "sasos" zászló helyett az állam hivatalos zászlaja a nemzeti trikolór legyen.
A piros-fehér-zöld zászló néhány nap alatt a nemzetőrség toborzó lobogója lett. A gyakorlatban azonban nem volt egységes a zászló az ország teljes területén. Az egység megteremtése a törvénycikk – elsősorban szűkszavúsága miatt – alkalmatlan volt, a múltból pedig nem volt pontos rendszabály és tapasztalat. A trikolór a francia forradalomban jelent meg legkorábban a polgári állam szimbólumaként – ott, akárcsak később Magyarországon, kokárdaként használták először, s onnan került át a nemzeti zászlóra. A középkori magyar zászló egyébként vörös-fehér volt. A zöld szín, szegénydíszként, a 17. században jelent meg először a katonai lobogókon, ám csak Mária Terézia uralkodása alatt kezdték a három színt együtt "magyar színek"-nek nevezni. Szabatos leírás híján a korábbi gyakorlat befolyásolta a zászlókészítőket a szabadságharc lobogóinak megalkotásában 1848-ban. A nemzetőrség, a polgári testületek, s intézmények a ma is használt vörös-fehér-zöld zászlót, a honvédség pedig a magyar hadseregben már korábban is használt vörös és zöld lángnyelvekkel személyezett fehér hadizászlót, végezetül a republikánus alakulatok a vörös színű zászlót nemzeti színű szalaggal átkötve használták.
( Kuncz Aladár) || c. A zászló (1) meghatározott alakja, színe(i), az esetleg rajta levő ábrával együtt mint felségjelvény. A külképviseleti hatóságok zászlói sérthetetlenek. A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű. ( A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) 2. ( átvitt értelemben is) Vmely – rendsz. nemes – mozgalom, ügy, eszme, ill. ennek jelképe v. ritkán jelszava. Vkinek a zászlaja alá → áll; vmely zászló köré v. alá → sorakozik; megvédi a zászló becsületét; fölesküszik a zászlóra; elhagyja, elárulja, megtagadja a zászlót. Rákóczi és Kossuth neve a magyar szabadságtörekvések harci zászlaja lett. Nem te magad győztél, hanem a kor lelke – szabadság, Melynek zászlóit hordta dicső sereged. ( Berzsenyi Dániel) Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat. ( Vörösmarty Mihály) || a. ( átvitt értelemben, régies, választékos)A zászló(k) alá szólít: fegyverbe hív, harcra, harcos tömörülésre szólít; bevonul a zászló alá: a) katonának megy; b) hadra kel.
Ez a tárgy, amelyet utólag alá is íratott valaki a magyar csapatkapitánnyal, ugyanúgy 9500 fontért, csaknem 4 millió forintért kelt el, mint az ugyanarra a napra hímzett, különlegesen szép, csaknem egyméteres díszzászló, amelyen a Lánchíd és a Tower Bridge mellett a Népstadion látható, az 1954. május 23-ai dátummal és a hímzett angol nyelvű felirattal, miszerint ez a tárgy a Népstadion "menedzsmentjének" és alkalmazottainak ajándéka az angol futballistáknak. A két emléktárgynál drágábban talán csak a Sunderland 1901–1902-es idényben nyert bajnoki aranyérme kelt el, 16 ezer fontért, igaz, a két magyar vonatkozású relikvia együttes értéke ennél is több, összesen csaknem nyolcmillió forint. Puskás Ferenc és Billy Wright zászlócseréje a két válogatott 1953-as londoni mérkőzésén (Fotó: Getty Images)
Szállítás/ Átvétel: Az átvétel történhet személyesen Gödöllői boltunkban vagy Budapesten a rületi raktárunkban előre egyeztett időpontban. Más címen való személyes átadás nem megoldható. Szállítás lehetséges futárral, postával vagy Foxposttal. Az árakról tájékozódhat a "Szállítási feltételek" menüpont alatt. Több termék vásárlása esetén a szállítási díj változhat a súly és a csomag terjeldemének függvényében. Hetente kétszer tudunk postázni, átalában szerdán és pénteken. Minden esetben alaposan becsomagoljuk a terméket, hogy ne sérüljön szállítás közben, de törékeny termék vásárlásakor, szállítás közbeni sérülés esetén pénzvisszafizetési garanciát csak abban az esetben tudunk adni, amennyiben törékenyként kéri a szállítást. Köszönjük a megértést, jó licitálást!
1052 Budapest, Szervita tér 6 Szervita Templom (Belvárosi Szent Anna templom) információk A Belvárosi Szent Anna templom Az egykori 13. századi johannita templom helyén magasodik a Belvárosi Plébánia öt katolikus templomának egyike, a Belvárosi Szent Anna templom vagy Szervita Templom. A IV. Béla király idejébe visszanyúló történelmével a belváros matuzsálem épületei közt foglal helyet. A török időkben nagymecset ként használt templom lett a Bécs ból ide települt szervita rend központja. A műemlék épület jelenlegi formáját az 1870-es években nyerte el és azóta is fogadja a hívőket. Négy másik társával - Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom, Belvárosi Ferences Templom, Angolkisasszonyok Temploma, Egyetemi templom - alkotják az öt templomot felölelő Belvárosi Plébániá t. Fizetett hirdetés Még több Látnivaló Budapesten Pesti Színház Budapest sétálóutcájának is nevezett Váci utcában található a Pesti Színház műemlé... Vélemények, hozzászólások A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide Címkék Vallási épületek, Szervita Templom, Belvárosi Szent Anna templom, johannita, Belvárosi Plébánia, IV.
Ezt követően egy üveg-beton-alumínium központi posta palota került oda, ahol régen a kolostor épületegyüttese állt. A kevéssé szerencsés megoldás vizuálisan és ténylegesen is beszorítja a templomot, különösen a sekrestye és a szentély felől, ahogy ezt könnyen látni lehet, mind a Városház utca, mind a Petőfi Sándor utca felől. A homlokzatot 1871-ben átalakították, a tornyot pedig egy emelettel megmagasították. A belső felújítás mintegy 25 évvel ezelőtt befejeződött. A nagy oltárkép a főoltár fölött Szent Annát ábrázolja a gyermek Szűz Máriával és Szent Joakimmal. Szent Anna a templom védőszentje. A templom homlokzatát végül sikerült felújítani, – fővárosi, főegyházmegyei és kerületi forrásokból – 2014. december 21-én ünnepélyes keretek között Dr. Erdő Péter bíboros, Esztergom- Budapest Főegyházmegye érseke áldotta meg. Figyelemre méltó a választékosan kidolgozott szószék a négy evangélistával: Máté, Márk, Lukács és János aranyozott alakjaival. A templombelső több részlete is utal a Szervita Rend hagyományaira melynek papjai a rend 1948-as feloszlatása ellenére 1960-ig ellátták a szolgálatukat.
A Budapest-Belvárosi Szent Anna (Szervita) római katolikus templomot a XVIII. Században építették (1725 és 1732 között). Lényegében barokk stílusú, és sokak szerint Budapest egyik legszebb, leggazdagabban aranyozott temploma. Belső berendezése is késő barokk, a templom méretei- arányai egyedülállóan kiváló akusztikájúvá teszik. A templom története visszanyúlik Pest város török uralom alóli 1686-os felszabadulásáig. Ebben az évben a Szervita Szerzetesi Rend (Mária Szolgái, azaz Servi di Maria) engedélyt kapott, hogy templomot és rendházat építsen azon a telken, ahol addig egy török mecset állt. A templomot és a kolostort 1732-ben fejezték be. Máig csak a templom épülete maradt fenn, amelyet közintézmények és irodák vesznek körül. Sajnos a kolostor és a hozzá kapcsolódó bérház súlyos károkat szenvedett a második világháború bombázásai miatt, 1944 telén bombatalálat érte. Az épületegyüttes jelentős része leomlott, és nem állították helyre, hanem a kommunista rezsim alatt, 1964-ben lebontották.
Fontos, hogy minél több közösségnek legyen olyan lelkipásztora, aki ilyen módon táplálni tudja a hívőket, hiszen a hívek nemcsak a pap személyén és a liturgián keresztül tudnak találkozni a Jóistennel, hanem az áldozáson keresztül is találkozhatnak Jézussal. Ezért fontos, hogy minden szentmisén törekedjenek az Eucharisztia vételére – mutatott rá. Fotó: Kiss Anna A lelkipásztor jelezte, Jézus nemcsak az apostolokra gondolt a közvetítői szerep kapcsán, hanem mindannyiunkra, mert ahhoz, hogy minden gyermek eljusson a szentáldozáshoz, nemcsak hitoktatóra és lelkipásztorra van szükség, hanem arra is, hogy a szülők és a keresztszülők komolyan vegyék a keresztelőkor tett ígéreteiket. Fontos, hogy odafigyeljenek a gyermek lelki nevelésére, melynek nagy sarokköve az elsőáldozás, a Krisztussal való találkozás. Így Jézussal egyesülve, a szülők és keresztszülők segítségével komolyabban tudnak járni a lelki élet útján. Éppen ezért nagy küldetés, hogy minden megkeresztelt gyermeket elvezessünk az elsőáldozáshoz – mondta el Fazakas Attila.
A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 394. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék. A templom alatti kriptában urnatemető működik, urnafülkék válthatók. Minden csütörtökön, 9-17 óráig szentségimádást tartanak. A templomban a szentmi-sék előtt 45 perccel gyónásra van lehetőség. Hetenként több csoportban "Beszélgetések a hitünkről" címen összejöveteleket tartanak. A Szervita Világi Rend minden pénteken a szentmise után közös imádságot tart. A Szervita Kórust Noseda Tibor főkántor úr vezeti. A 10-15 éves fiúkat a Torony klub várja hétköznap 15-18, szombaton 10-13 óráig. Fotó: Thaler Tamás