Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik, 18 hónapos periódust felölelő időszakban. Csehország az őt megelőző Franciaországgal, majd a következő elnökséget betöltő Svédországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt szeretne elérni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül. A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a "zöld" növekedés, a digitális szuverenitás megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.
A fentiek hasonlóak ahhoz a hét tézishez, amit Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott meg tavaly júniusban a Harminc éve szabadon című eseményen, mint az Európa jövőjéről szóló konferenciához való magyar hozzájárulást. A sajtóban visszhangot kapott a határozati javaslat azon pontja, amely szerint "az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta". A benyújtók szerint az EP képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálni, így biztosítva a valódi politikai legitimitást. Orbán Viktor tavaly ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az EP "csak a saját párt-, ideológiai és intézményi érdekeit képviseli, nem hozzáad, hanem elvesz az Európai Unió erejéből". Szintén kitért a nemzeti parlamentek hatásköreinek bővítésére, például a nemzeti hatásköröket sértő uniós jogalkotások megállítása érdekében, úgynevezett "piros lapos eljárással". Orbán Viktornak az Európai Parlamentre vonatkozó tézisét felháborodással fogadták a brüsszeli balliberális politikusok, a belga Guy Verhofstadt például egyenesen "putyinista diktatúrát" vizionált Magyarországon.
Az Európai Uniós tagországok támogatták a javaslatot, miszerint 2035-ig 100 százalékkal csökkentsék az új autók szén-dioxid-kibocsátását. Ez gyakorlatilag megtiltja az új belsőégésű motoros autók értékesítését az unióban a meghatározott időpont után. 2022. 06. 29 | Szerző: P. A. R. Az unió környezetvédelmi miniszterei az után tudtak megállapodni a javaslatról, hogy többek között Olaszország lemondott az öt éves haladékról, ami 2040-ig írta volna el elő a károsanyag-kibocsátás 100 százalékos csökkentését az új járműveknél. Ennek ellenére az olyan autógyártók számára, mint a Lamborghini vagy a Ferrari élni fog a haladék 2035 után egy német javaslat eredményeként – erről a Bloomberg írt. Az olasz környezetvédelmi miniszter, Roberto Cingolani még kedden azt mondta, hogy országa elégedett a Németország által tett kompromisszumos javaslattal, ami egyes gyártók számára lehetővé tenné a belsőégésű motorok használatát a kitűzött 2035-ös év után is. Olaszország mellett még négy másik tagállam is csak 90 százalékos károsanyag-kibocsátás csökkentést szeretne 2035-ig az Európai Bizottság zéró karbon céljaival szemben.
The brutal murder of Dom Philips & Bruno Pereira must be investigated in full transparency & those responsible must be brought to justice. — Virginijus Sinkevičius (@VSinkevicius) July 6, 2022 Cseh Katalin végezetül kifejezte abbéli reményét, hogy az EP támogatni fogja a jelentést, amelynek segítségével megvédhetők lesznek az uniós pénzek a csalóktól. "Ez a célunk a parlamenti patkó jobb és bal oldalán egyaránt" – tette hozzá. Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta: a jelentésben a már megszokott, Magyarország és Lengyelország elleni ideológiai támadások sorakoznak, és egyértelmű, hogy a jelentéstevőt nem érdeklik a tények. Példaként említette, hogy Magyarország elsőként kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészséggel, valamint azt, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai alapján megtett vádemelések aránya Magyarországon 67 százalék, ami közel kétszerese, az uniós 35 százalékos átlagnak. Maga az európai főügyész többször is elmondta, hogy kiválóan együtt tudnak működni a magyar hatóságokkal " emelte ki.
chevron_right Szigorítaná az uniós pénzek elköltésének ellenőrzését az Európai Parlament. A Fidesz tiltakozik 2022. 07. 07., 18:10 Frissítve: 2022. 07., 15:53 Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint példátlan mértékű ellenőrzésre van szükség a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források elköltésénél, és a tagállamok együttműködését kérték az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások megelőzésére – tájékozatott az uniós parlament csütörtökön. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 437 szavazattal, 94 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy teljesítse a rá háruló feladatot és foglalkozzon hatékonyabban a jogállamiság elveinek megsértőivel. Az EP üdvözölte, hogy a brüsszeli testület Magyarország esetében alkalmazni kezdte a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, azonban álláspontja szerint a bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a mechanizmust kivétel nélkül minden olyan tagállamra alkalmazza, amely nem tartja tiszteletben a jogállamiságot.
Ha azonban egy ország tagságot nyer, az EU-szerződési záradék hatálya alá tartozik, amely kimondja, hogy ha egy tagállam fegyveres agresszió áldozatává válik, a többi EU-tagország köteles azt minden tőlük telhető eszközzel segíteni. Az EU-tagság azonban főleg gazdasági szempontból előnyös, mivel hozzáférést biztosít a 450 millió fogyasztós piachoz a munkaerő, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával. Ukrajna régóta törekszik arra, hogy csatlakozzon a NATO-hoz is, de a katonai szövetségben nincs napirenden a kérelem elfogadása, részben az ország korrupciós mutatói, védelmi felépítésének hiányosságai és vitatott határai miatt. A háború előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz, amelyet elítélt a keleti, Oroszország határai felé történő terjeszkedés miatt. A hónap elején azonban úgy tűnt, nem zavarja Ukrajna azon elhatározása, hogy közelebb kerüljön az EU-hoz. Mint mondták, az Unió nem katonai egyezmény, és így "nincs kifogásunk".
Általános az egyetértés abban, hogy alapvető változásokra lehet szükség. A megkérdezettek csaknem egyöntetűen támogatják a műanyaghulladék-mennyiség csökkentésére és a szemetelés visszaszorítására irányuló intézkedéseket. A válaszadók szerint a termékeket úgy kell megtervezni, hogy az megkönnyítse a műanyagok újrafeldolgozását; csökkenteni kell az iparban és kereskedelemben használt műanyag csomagolóanyagok mennyiségét; az embereknek meg kell tanítani, hogyan termelhetnek kevesebb műanyaghulladékot; a helyi hatóságoknak pedig több átvételi helyet kell biztosítaniuk a műanyaghulladék gyűjtésére. a ruházati iparra vonatkozóan is vizsgálta a válaszadók véleményét. Zöld pénzügyi podcastot indít a NatWest és a Spotify - Fintech.hu. Az eredményekből az derül ki, hogy ezen a téren az embereket komolyan aggasztják a környezetvédelemmel és a munkakörülményekkel kapcsolatos problémák. Válaszd lift helyett a lépcsőt, ezzel saját kondíciódon is javíthatsz. Tudtad, hogy a szobanövények az oxigéntermelés mellett még számos pozitív élettani hatással rendelkeznek? Tegyél néhányat az asztalodra, és még a koncentrációban is segíteni fog.
Rengeteg vállalat ugyanis hiába szeretne tenni a környezet védelméért, mivel nem rendelkeznek kellő információval a témával kapcsolatban, inkább elállnak a terveiktől. Mindez azonban súlyos következményekkel jár, ami a klímát illeti, a NatWest és a Spotify mostani kezdeményezése viszont számos vállalatnak adhatja meg a kulcsfontosságú kezdeti lökést. A NatWest egyébként számos zöld kezdeményezéssel állt elő az elmúlt időszakban: augusztus elején bejelentették, hogy zöld jelzáloghitelt indítanak, amely kedvező kamatok mellett lesz elérhető azon klienseknek, akik energiahatékony ingatlan megvásárlására készülnek. Ezt követően mi is beszámoltunk arról, hogy az ügyfelek zöldebbé válását segítendő, karbonkövetési megoldással bővült a bank mobilappja. Forrás: Finextra Bátorfi Botond Botond 1023 bejegyzés 0 hozzászólások
Tízmilliárd dollárt ajánl fel klímavédelmi célokra Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere, aki egyebek mellett az Amazon internetes áruház alapítója és a The Washington Post című amerikai napilap tulajdonosa. Az Instagram-oldalán hétfőn tett bejelentésében Jeff Bezos úgy fogalmazott: másokkal együtt szeretné a pusztító hatású klímaváltozás elleni küzdelem új útjait feltárni. Ennek érdekében a Bezos Föld Alapítvány (Bezos Earth Foundation) már az idén nyártól megkezdi tudósok, aktivisták és nem kormányzati szervezetek klímavédelmi munkájának finanszírozását adományokkal és ösztöndíjakkal. "A klímaváltozás a Földünket fenyegető legnagyobb veszély" – írta a közösségi oldalon Bezos. Hangsúlyozta azt is, hogy a bolygó megmenthető, de ehhez "a nagyvállalatok, a kis cégek, a nemzetállamok, a globális szervezetek és az egyének közös akciója szükséges". Az 56 éves Bezost – akinek vagyonát a Forbes magazin több mint 130 milliárd dollárra becsüli – korábban a saját vállalkozásainak a munkatársai is cselekvésre sürgették a környezet védelme érdekében, és szemére hányták, hogy finanszírozza az évente egymilliárd dollárba kerülő Blue Origin nevű űrprogramot, amelynek nagyon nagy az úgynevezett karbonlábnyoma.