2022. február 26. szombat 9 óra MEGTELT és 2022. február 27. vasárnap 9 óra MEGTELT Zeneakadémia Egy terézvárosi tér világhírű épülete Épületismertető séta a Zeneakadémián A felsőfokú zenei oktatás, művészképzés számára alapított Zeneakadémia (1875) a Hal téri zeneiskola, majd a Sugár úti palota után 1907-ben költözhetett végső otthonába. az egykori Gyár – Király és Kemnitzer utca által határolt területre - Korb Flóris és Giergl Kálmán építészeket kérték fel, hogy tervezzék meg az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia épületét. Liszt ferenc zeneakademia . Méretében, külső-belső díszítettségében, szerkezeti megoldásaiban új "szentélyt emeltek a zeneművészet múzsájának". A kimagasló iparművészeti alkotás értékes elemei: Zielinski Szilárd vasbetonszerkezete, Telcs Ede antik stílusban faragott frízei és domborművei, Senyei Károly, Gróh István frízlemezei, Róth Miksa díszüvegezési és üvegmozaik munkái, Körösfői-Kriesch Aladár freskói, a pécsi Zsolnay kerámiagyár eozinmázas csempéi és díszei. A Zeneakadémia, mely tiszteletből felvette elnökének, professzorának, Liszt Ferencnek a nevét, a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne, világszerte ismert Zeneművészeti Egyetem.
Ez volt a zeneoktatás első otthona. Liszt Ferenc lakása a Hal téren, ami a Zeneakadémia első otthona volt (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. május 12. ) A tanári gárda elhivatottságának és hírnevének köszönhetően nem kellett sokat várni, hogy méltó épületet kaphasson az intézmény: Láng Adolf tervei szerint 1879-re felépült az Andrássy úti épületük, amit ma a Régi Zeneakadémiaként ismerünk. A Régi Zeneakadémia épülete az Andrássy úton (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. ) Az akadémia egyre népszerűbb lett, és az új tanszékek megalakulása miatt a neoreneszánsz épület igen hamar szűkösnek bizonyult, ezért egy nagyobb palota építésének ötlete merült fel. Az ügy fontos volt, amit az is mutat, hogy a Magyar Mérnök és Építész Egylet az 1888–1889. Nagyterem | Zeneakadémia. évi pályázatának témája a "zene- és színészeti akadémiával összekapcsolt hangversenyépület" volt. A versenyt a fiatal Giergl Kálmán terve nyerte, ám az építkezést ekkor nem kezdték meg. Ezután 12 évnek kellett eltelnie, hogy minden feltétel adott legyen az ötlet megvalósítására.
Ne maradj le egy jó előadásról se! Válassz jegyeket Add meg az adataid Fizess online Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon! Értékelés ( 9. 8 / 10) - 4 értékelés alapján Leírás A neves muzsikus születésének hetvenedik évfordulóján, 2022-ben a huszadik század klasszikus magyar szerzőinek alkotásai mellett természetesen napjaink magyar zenéje is képviselteti magát. Liszt születésnapi fesztivál | Zeneakadémia. 2022. május 30., hétfő, 19:30 Várható befejezés: 22:00 Zeneakadémia Nagyterem A magyar klasszikus zene napja 70 éve született Kocsis Zoltán Program Dohnányi: Pierrette fátyla, op. 18 – részletek Dragony Tímea: BIFROST "a Híd" *** Bartók: Magyar képek, BB 103 Kodály: Budavári Te Deum Rőser Orsolya szoprán Bakos Kornélia alt Brickner Szabolcs tenor Cser Krisztián basszus Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Oliver von Dohnányi Kocsis Zoltán, az utóbbi öt évtized magyar zenei életének egyik meghatározó alakja hagyományt teremtett azzal, hogy minden évben, születésnapján koncertet adott jótékony célra, muzsikus társait, barátait meghívva közös kamarazenélésre.
Ne használj papírt, ha nem szükséges! Köszönjük!
Kézenfekvő kapaszkodónak azonban ott van Friedrich Nietzsche A tragédia születése című műve, s benne a művészet fejlődésének apollóni és dionüszoszi kettőssége. Zeneakadémia. A pinceablakok és a lábazat hullámvonalai, a sarkok kikötői bakra emlékeztető kerékvetői és a földszinti ablakok stilizált vízinövényeket és bogarakat ábrázoló üvegfestése ebben a nézetben a dionüszoszi világot jelképezi, amit ijesztő szatürosz- és kígyóhajú najád maszkok sora zár le. Az előbbiek Dionüszosz, az utóbbiak a gyógyító Apollón kísérőiként a két világ határát jelölik. Felettük Telcs Ede fehér márvány frízének muzsikáló puttói a zene négy korszakát (antik, középkori-egyházi, rokokó és modern) a vicsorgó maszkokhoz képest idilli bájjal jelenítik meg. Innentől aztán egekbe szökik a tekintet, az Apollón templomát idéző hangsúlyos dór oszlopok uralják a középső szakaszt, rá utalnak a homlokzat függőleges díszítősávjaiban minduntalan feltűnő kő- és bronzlantok, azt a lantot idézve, melyet a múzsák vezetője Hermésztől kapott ajándékba.
A Zeneakadémia zongoraprofesszorainak "felmenői" kivétel nélkül Lisztig vezethetők vissza, közvetve valamennyien Liszt növendékei. Az intézményben jelenleg tanító nagy tekintélyű professzorok olyan legendás zenészek örökösei, mint Hubay Jenő, David Popper, Weiner Leó vagy Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia hallgatói pedig olyan világhíres diákok nyomdokait követhetik, mint Solti György, Doráti Antal, Végh Sándor, Vásáry Tamás, Pauk György, Schiff András, Ránki Dezső vagy Kocsis Zoltán. A hagyományok ápolása mellett a jövő zenéjének megteremtését is kiemelt feladatának tekinti az egyetem. Ezt a szemléletet vitték és viszik is tovább a 20. és 21. század nagy újítói, akik közül Bartók, Kodály, Ligeti, Kurtág György és Eötvös Péter is ezer szállal kötődik a Zeneakadémiához. Az egykori diákok közül sokaknak kellett a történelmi kataklizmák miatt elhagyniuk Magyarországot, s váltak a nagyvilágban a zenei előadóművészet 20. Liszt ferenc zeneakademia. századi történetének meghatározó szereplőivé. Az egyetem öregdiákjai és tiszteletbeli professzorai között tallózva nem kétséges, hogy a Zeneakadémia a zenei világörökség egyik jelentős forrása.
Mintegy husz, pompeji amorettekre emlékeztető, jól megrajzolt és ügyesen csoportosított gyermek-alak allegorizálja a zeneművészetének történetét. A homlokzat összhangzó képéhez előnyösen illeszkedik s annak művész betetőzéséül szolgál az a két lantot tartó karcsu géniusz, a mely a felhők magasságában, szabadon, levegős környezetben kifejezően hirdeti az új palota czélját, az elvont művészet nemes czéljait" – írja 1907. május 12-én a Vasárnapi Ujság. A zene történetét ábrázoló domborművek tervei, amelyeket Telcs Ede készített (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Az épület fontos újítása a vasbeton elemek alkalmazása volt, amelynek magyarországi elterjedésében Zielinski Szilárd mérnök fontos szerepet játszott. Ő javasolta a Zeneakadémia épületéhez is ezt a technikai újítást, ami akkoriban még annyira szokatlan volt, hogy Zielinskinek garanciát kellett vállalnia a szerkezet tartósságáért. A Zeneakadémia nagy hangversenyterme (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A Zeneakadémia kisterme 1907-ből (Forrás: Magyar Pályázatok 1907. július12. )
Jelenetek a filmből Mondhatja erre Wenders – és mondja is, ha kérdezik –, hogy nem akart tényfeltáró dokumentumfilmet forgatni, csak közelebb hozni az emberekhez a pápát azzal, hogy néhány órán át beszélgetett vele. Viszont ebben az interjúkészítői minőségében sem teljesít fényesen, Wenders ugyanis nem tesz fel se kemény, se igazán érdekes kérdéseket. Legalábbis erre következtethetünk a válaszokból, amelyekben a pápa csak általánosságban fejti ki gondolatait a világról (a rendező kivágta kérdéseit a filmből). Wenders nem tudott olyan eszmefuttatásokat előcsalogatni az egyházfőből, amit az máskor ne mondott volna már el, és ez – tekintve a nyolcórás interjú páratlan lehetőségét – bizony komoly riporteri mulasztás. A Ferenc pápa – Egy hiteles ember emiatt megkésettnek hat, amire csak rátesz egy lapáttal a magyar filmforgalmazás anomáliája, amely a film DVD-megjelenése után fél évvel (! ) juttatta el a mozikba azt. Wenders módszere bizonyos szempontból mégis kifizetődik, mert ha intellektuálisan hiányos is a dokumentumfilmje, érzelmi hatása tagadhatatlanul erős.
Mivel Ferenc pápa izgalmas, felvillanyozó, reménykeltő, máskor elkeserítő és megrendítő dolgokat mond, ez az egyszerű szerkezet éppen elég egy filmhez. A nagy pápai prédikációk felvételein látni, hogy ezek a gondolatok mennyire sokat jelentenek a hívő embereknek. Önmagában az is nagyon erős érzelmi hatással bír, hogy ezzel szembesülhetünk a moziban. Ferenc pápa – Egy hiteles ember (Pope Francis: A Man of His Word), 2018, 90 perc, 7/10 Kiemelt kép: Fotó: Pannonia Entertainment Ltd.
A jelenlegi katolikus egyházfő az, aki átvitt értelemben is kiszállt a pápamobilból és szembenézett egyháza gyakorlatának legsúlyosabb ellentmondásaival. Az ő pápasága nem uralkodás, hanem az uralkodással rokon értelműnek vélt pontifikátus eredeti jelentését visszaállító hídverés, szolgálat, a komolyan vett jézusi tanítás és példa. Wim Wenders pusztítóan unalmas filmet humanistáskodott össze erről a karizmatikus emberről. Elkísérte Ferencet a világ számos pontjára, elhelyezgette különféle szép hátterek előtt, hogy a pápa – olykor több tízezres – hallgatósága számára vagy közvetlenül a rendező kamerájába elmondja mindazokat a gondolatokat, amelyeket különféle médiumokból már ismerhetünk. A nagy német rendező pedig dehogyis zavarja meg kérdésekkel a mondandót. És a pápát emberként sem gondolja más oldaláról bemutatni, mint ami állandóan látszik belőle. Viszont az egyébként hitbéli kérdéseket egyáltalán nem érintő, hanem a világpolitikát morális aspektusból mérlegelő megnyilatkozásokhoz a létező legkézenfekvőbb képsorokat rendeli: közhelyparádé festi alá a pápai szavakat.
Már, amikor aláfesti. A migráció témájánál naná, hogy anyákat látunk síró gyermekekkel, a világért érzett felelősséghez jól passzol a cunami, ám a papi pedofília kapcsán tett kijelentések esetében már nem érzi szükségét Wenders, hogy bármilyen képpel emlékeztesse a nézőt az ügy súlyosságára – pedig az szorosabban kapcsolódik a katolikus egyházhoz, mint a túlnépesedés problematikája (bár, ha az óvszerhasználat tiltására gondolunk… de arról itt nincs szó). Ferenc beszél, őt látni pedig megnyugtató. Legalábbis Ferenc pápát. Mert amikor gagyi ismeretterjesztő filmek modorában az assisi szentet idézi meg a rendező, rémes statisztákat igazgatva a giottói ábrázolásokat imitálandó, az felháborítóan dilettáns. Forgalmazza a Pannonia Entertainment
Beküldés Ajánlás Írj nekünk! Rólunk A fentiekkel együtt összesen 118 oldalt szemlézünk. © 2022 - E-mail: [email protected]
Készült egy film Ferenc pápáról, amit a nem-hívőknek is érdemes megnézni, mert egy karizmatikus, vibráló személyiséget mutat be. Wim Wenders rendező nem kérdőjelezi meg a pápa tanításait, hanem közvetíti őket, de ez is éppen elég izgalmas. Rég nem gondoltam már Istenre, bár Esterházy Péter azt írja, az Isten hiánya is Isten-alakú. Keresztény filmeket sem szoktam nézni, legalábbis a trashfilmeknek azt a rémesen kínos csoportját hanyagolom, amelyek kifejezetten keresztény tanításokba burkolnak be valami tucathorrort vagy romantikus vígjátékot (ilyenekben időnként Nicolas Cage is játszik). De szívesen nézek filmeket a hitről – Andrej Tarkovszkij például nem is csinált másmilyet –, ezért a Ferenc pápá ról készült friss dokumentumfilm is érdekelt. A vallásomat nem gyakorló, híreket olvasó katolikusként úgy tűnik, Ferenc pápára különösen érdemes odafigyelni. Wim Wenders dokumentumfilmje leginkább a hozzám hasonló nézőknek szól, akik számára a mindenkori pápa tanítása nem megkérdőjelezhetetlen igazság, hanem egyetlen álláspont a sok közül.