2020. 09. 15., 09:49 760 0 Üdvözlöm Önöket! Ha év elején adótartozás miatt kitettek egy céget a kivából, akkor ha az áttérési különbözet negatív, az elhatárolt veszteséget könyveléstechnikailag hogyan lehet megoldani? A negatív áttérési különbözet abszolút értéket elhatárolt veszteségként kell kezelni, de könyvelésileg nem tudom, hogy mit könyvelek az eredménytartalékkal szemben. Előre is köszönöm a választ. Szakértőnk válaszát csak előfizetőink olvashatják belépést követően. Amennyiben még nincs előfizetése, ezen az oldalon részletes információt tudhat meg választható előfizetési csomagjainkról.
Illetve a 2003. adóévet megelőzően keletkezett elhatárolt veszteségnek azt a részét, amelyet a keletkezést követő ötödik adóévben lehet utoljára felhasználni. Az elhatárolt veszteség tovább vitt összegét a korábbi önellenőrzés, ellenőrzés megállapításaival módosított összegben kell figyelembe venni. Végezetül fontos megjegyezni, hogy 2019-től Magyarországon is elérhető a nemzetközi jövedelemadózásban már ismert adótervezési konstrukció, a csoportos társasági adóalanyiság. Ennek részleteiről itt olvashat. Beszámoló-készítési szabályok Szamkó Józsefné több mint 40 oldalas kiadványa a 2014-es beszámoló elkészítésében nyújt segítséget Önnek! – általános beszámoló készítési szabályok – az egyes űrlapok összeállításával kapcsolatos feladatok – konkrét gyakorlati kérdések és azok megoldási lehetőségei Rendelje meg a segédletet, és töltse le azonnal! A 2014-es adóévben a veszteség elhatárolásának időbeli korlátja nem volt, azonban a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége – a 2012. évtől hatályos rendelkezések alapján – legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként, illetve elsőként a korábban keletkezett veszteség elszámolására van mód, vagyis az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni [Tao-tv.
6. § (1)-(4) bekezdései szerint megállapított] adóalapja írható le, magával hozza azon kérdéskör problematikáját, hogy az egyes adóévekből származó elhatárolt veszteségek melyik évi szabályok szerint csökkenthetik az adózás előtti eredményt (a keletkezésük éve vagy a felhasználásuk éve szerinti szabályok alapján), mivel a Tao. vonatkozó előírásai sokszor változtak az évek során. Egyszerűbb dolgunk lenne, ha utóbbi, azaz a felhasználás éve lenne irányadó, de amint azt látni fogjuk, a jogalkotó nem ezt az elvet követi. Vegyük végig, hogy az egyes években elhatárolt veszteségek felhasználására melyik szabályok alkalmazandók! Az egyes soroknál példálózó jelleggel kiemeltünk néhány sarkalatos szabályt (a terjedelem nem teszi lehetővé, hogy valamennyi vonatkozó előírást részletesen ismertessünk; a rendezőelvek azonban így is láthatók lesznek). OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a részleteket! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A korábbi években keletkezett veszteségnek az adózás előtti eredmény terhére történő elszámolásakor számos hibát véthetnek az adózók, tekintettel arra, hogy a veszteségelhatárolás szabályai többször is változtak, így sokszor nehéz értelmezni, hogy éppen melyik szabályt is kell alkalmazni az adózónak. A vállalkozások a korábbi évek veszteségének az adózás előtti eredmény terhére történő elszámolásakor is számos hibát követnek el az adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján. Ezen hibák arra vezethetőek vissza, hogy az adózók nem veszik figyelembe a veszteség elhatárolásának jogszabályi változásait és az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. A 2016. adóévi társasági adóalap megállapításánál főként arra a 2012. január 1. napjával hatályba lépett változásra kell figyelemmel lenni, amely kimondja, hogy a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adóalap csökkentéseként. E szabály alkalmazása során gyakori hiba, hogy az adózók az 50 százalékos korlát megállapításánál nem az adóalapot módosító tételek figyelembevételével számított adóalapot, hanem az adózás előtti eredményt veszik figyelembe.
A cikk 1. részét megtalálja itt. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Máriatövis felvásárlási art gallery Emu felvásárlási ára Máriatövis felvásárlási arab Máriatövis felvásárlási art contemporain A támogatások felső határa három évre 7. 500 euró, így akik tavaly már a fagykárok enyhítésére kaptak ebből a keretből, most annyival kevesebbhez juthatnak. A mintegy 1, 5 milliárd forintot kitevő támogatást a minisztérium saját költségvetéséből, átcsoportosítással biztosítja. A minimális 9 eurocenthez (az Agaranával kötött megállapodás idején érvényes árfolyam alapján ez nettó 21, 50 forintot jelent) nagyon hasonló minimál árat fogadott el 6-7 lengyel feldolgozó is, így Gráf József bízott benne, hogy a Rauch is elfogadja ezt az árat. Budai Gyula arról számolt be, hogy a magyar felvásárlókkal megkezdték az egyeztetéseket, eddig nem sok eredménnyel. Tavaly a fagy elvitte a magyar léalma jelentős részét, az almasűrítmény ára emelkedett és a feldolgozók 50-60 forintért vásároltak fel külföldről léalmát. Időközben azonban az olcsó kínai almasűrítmény lenyomta az árakat, ami veszteséget okozott a feldolgozóknak, ez azonban nem a termelők hibája, hanem egy rossz gazdasági döntésé - tette hozzá.
A száraz kopárosak termesztésbe vonására azok a melegigényes, talaj tekintetében kevésbé érzékeny fajok kerülhetnek, mint a p1. levendula, orvosi zsálya stb. A tőzeg, vagy tőzeges láptalajok jó vízgazdálkodásúak, szerkezetük és egyéb paramétereik a menta fajok termesztését teszi lehetővé. De ehhez a gyomirtást és a vadmenta fajok kiirtását hatékonyan kell elvégezni. Klimatikus tényezők ismerete Hazánk időjárása sokszor jelentős különbözőségeket mutat, ezáltal megnehezíti a megfelelő hozam előállítását és annak jó minőségben történő betakarítását. Ezt a kedvezőtlen helyzetet a termelő megváltoztatni nem tudja, de a terület ismeretével mérsékelni, befolyásolni képes (p1. a melegigényes, fénykedvelő fajokat — levendula, zsálya — déli fekvésű helyekre lehet telepíteni). A helyismeret az optimális termőterület kiválasztásánál nagy segítséget jelent, ami az egyes vidékek időjárási sajátosságaira (állandó szélirány, szélerősség, fagyzugos területek stb. ) vonatkozik. Az állandóan szeles területeken a magdrogot adó fajokat (ernyősvirágzatúak) nem ajánlatos termeszteni, mert a virágok termékenyülése gyengébb lesz, valamint a magok gyakori és nagymértékű pergését okozza.
A megelőzés fontos, így szükséges a tárolóhelyiségek tisztán tartása. A raktárak fertőtlenítése is eredményes védekezési módszer, de ezt csak képesített szakember végezheti, a megfelelő jogszabályi környezet betartásával. 4. Aszalványmoly (Plodia iuterpunctella, fotó: Károlyi Balázs,, licenc: CC BY 4. 0) 5. Készletmoly (Ephestia elutella, fotó: Bauer Bea,, licenc: CC BY 4. 0) Fogasnyakú gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis) A kifejlett imágó hossza körülbelül 3 mm, teste lapos és barna színű. Nyaki részének mindkét oldalán 6-6 kiugró fog található, ami a felismerését segíti. A hazai raktárakban rendszeresen előforduló, nagy egyedszámú faj. Tápláléka elsősorban a gabonafélékből előállított termékek (liszt, dara, egyebek), de emellett még dió, a mogyoró, a csokoládé, szárított zöldségfélék, gyógynövények tárolása során is megtalálható. Legtöbbször más kártevőkkel együtt van jelen. Rágásával a minőségi mellett mennyiségi kárt is okoz. Tömeges előfordulása esetén a tárolt termények befüllednek, és dohossá válnak, fogyasztásra pedig alkalmatlanok lesznek.
Ezek valamennyien egymásra épülő feltételek, ezért ha csak egy is hiányzik közülük, jövedelmező termesztést nem várhatunk. Talajtípus kiválasztása A termőhelyi adottságok nemcsak a növények fejlődését befolyásolják, hanem ezzel összefüggésben a hatóanyagtartalmát is. A talaj, mint a növények fejlődésének élet- tere, több paraméterével befolyásolja a növények fejlődését. Ezek közül kiemelést érdemel a szemcseméret, víztartó képesség, talaj kémhatása, szerves anyag (humusz) és ásványi elem tartalma, mikro- és makro- élő szervezetek jelenléte, valamint a termőréteg vastagsága. A kedvezőtlen talajszerkezet nemcsak a talaj vízgazdálkodását befolyásolja, hanem p1. hatással van a gyökerek képződésére is. Kötött talajon a mélyen gyökerező növények betakarítása nehezebbé válik, ezért a gyökérdrogot adó fajokat csak középkötött, homokos vályog, vagy jó minőségű homoktalajokon érdemes termeszteni. Sok esetben a szélsőséges talajok hasznosítására az adott területre gyógynövényeket telepítenek. Ilyenek a szikes talajok, amelyeken csak nagyobb sótűrő képességű fajok (kamilla) termeszthetőek.