párizs megér egy misét translations párizs megér egy misét Add Париж стоит мессы hu IV. Henrik (Pau, 1553. december 13. – Párizs, 1610. május 24. ) 1572 és 1610 között Navarra királya (III. Henrik néven), 1589 és 1610 között Franciaország királya. Franciaország első Bourbon uralkodója. Szülei Antoine de Bourbon (Bourbon Antal), Vendôme hercege, és III. Johanna (Jeanne d'Albret), Navarra királynője voltak. -- Henriket római katolikusnak keresztelték, de protestánsként nevelték; anyja a kálvinizmust rendelte Navarra államvallásává. Henrik tizenévesen csatlakozott a hugenottákhoz. 1572-ben, anyja halálával Navarra királya lett. Még ez év augusztus 18-án elvette Valois Margitot, IX. Károly francia király testvérét. Anyósa, Medici Katalin titokban megszervezte az esküvőre érkező protestánsok lemészárlását (Szent Bertalan éjszakája). Augusztus 24-én Párizsban és környékén több ezer protestánst mészároltak le. Maga Henrik csak úgy menekült meg, hogy színleg áttért a római katolikus vallásra, de ezt követően kb.
A főleg a (brutális) vérengzésekre és az intim viszonyokra koncentráló film anno Alexandre Dumas regénye nyomán készült, az irodalmi alapot most is egy híres tollforgató, a német Heinrich Mann könyve szolgáltatta. Ezúttal azonban a sötétkor rajza legalább annyira hangsúlyos, mint a szereplők személyes sorsának alakulása, az a környezet, ami Henrik útját befolyásolja. Ha színekkel szeretnénk jellemezni a két királydrámát, azt mondhatnánk, a Margó királynét a vörös árnyalatai borítják el, míg a IV. Henrik – Navarra királya című filmet a fekete tágan értelmezett, a szürkéből a barnába hajló, olykor kéken megvillanó feketesége. [img id=363446 instance=1 align=left img] Vérnász A XVI. század dereka hemzseg a vallásháborúk, a katolikusok kontra protestánsok ellentéte örvében vívott hatalmi villogásoktól, nem csak a francia királyságban, Európa-szerte mindenhol (Magyarországon hasonlóképpen). A hit eltérő megközelítése alkalmas – nemcsak akkor, a történelem során mindig –, hogy a nevében a korabeli hatalombirtoklók vagy arra vágyók végeláthatatlan, jókora véráldozatokkal járó öldökléseket vívjanak, leginkább: a trónért, a területekért.
A Navarrai (IV. ) Henrik (1589–1610) francia király körüli történelmi miliő már a némafilmeseket (Le Bargy: Guise herceg meggyilkolása, 1908) is többször megihlette. Furcsa, hogy önálló biopicre alig kerített sort a hetedik művészet, ez a mostani feldolgozás is adós marad a mélyebb portréval, viszont a régi vágású kalandfilmek kedvelői nem fognak csalódni. Nérót általában azért tartjuk véreskezű, beteges, gyújtogató császárnak, mert Henryk Sienkiewicz Quo Vadisa azzá változtatta. IV. Henrik anyósa, Medici Katalin is azért kapott ilyen negatív élt a köztudatban, mert Heinrich Mann a korszakról írt kétrészes regénye méregkeverő boszorkánnyá változtatta. Ezt a könyvet igyekezett Jo Baier rendező két és fél órába sűríteni. Baier rutinosnak mondható a történelmi filmek gyártásában, a Verlorenes Land (Elveszett ország, 2002), a Schwabenkinder (2003) és a Stauffenberg – A Valkür hadművelet (2004) című II. világháborús drámák ugyan tévéfilmek voltak, de biztos kezű iparossá edzették alkotójukat.
Na most ez az a tipikus eset, amikor az előzetes és a benne szereplő Ezüst szörfös (tudom tudom, utazó, nem kell javítani) az aki berántott, mivel feltámasztotta a reményt. A reményt arra, hogy az első rész teljesen gagyi 1 dimenziós meséje után a másodikban legalább az ellenfél fasza lesz. Lyukakat vág a földbe, meg mindenen átrepül. Ilyesmi. Hát nem, sajnos a feltámadt reményt kb. 3 percbe telt lelohasztani az esküvői bénázással. Igen, a föld pusztulása mellett a másik nagy probléma a filmben, hogy Jessica "a maszkmesterem beszívott" Alba össze akar házasodni a nyúlánk pasival. Ez utóbbi mellesleg kidagadó mellel elereszt egy olyat, hogy épp feleségül fogja venni a föld legszebb nőjét. Namost ez még vicces is lehetne, ha nem szállt volna el Alba sminkje az egekbe, miközben láthatatlan helyett ilyen próbababát csináltak belőle. A főellenségre már ki sem térnék, hatalmas jóságot figyelhettek meg ezen a fronton majd, amikor nem nézitek meg a filmet. A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó értékelés Gyorsan visszanézem a pókember 3 pontszámát, mert annál többet akarok adni, már csak azért is mert rövidebb volt.
És négy fantasztikus képességű szuperhős. Ha megértik az Ezüst Utazó titkát, talán még régi ellenségüket, Dr. Doomot is könnyebb lesz legyőzniük
Na szóval, egy 3/10 akkor az Ezüst utazónak, de ez egy gyerekfilm, annak sem a legjobb. Azt a pár rajongót nem akarom megsérteni, de ez a film maradt faék, ami mellé a látvány is maradt olyan elnagyolt, gyerekes, de ez már a képen is látszik.. Nem tudom, valahogy ez ugrik be róla, nem az, hogy "ebbe most bele tudnám élni magam". A négyet azért felrajzolták az égre megint a végén. Az írott szöveg (c) 2004-, a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.