csütörtök, március 17. 2011 Házi dolgozat, irodalomból. Téma: Karinthy-tól a " A jó tanuló felel" és " A rossz tanuló felel". Íme: Összehasonlítás A jó tanuló felel – A rossz tanuló felel Karinthy Frigyes A két mű több szempontban is megegyezik. Karinthy Frigyes munkái, egyazon novelláskötetben kerültek a nyilvánosság elé, a "Tanár úr kérem" címűben. Ebből adódóan a műfajuk is azonos. Mindkét mű novella, s mint ilyen, cselekményük kevés helyszínen, rövid időtartam alatt megy végbe. Kosztolányi Dezső: A kulcs (elemzés) – Jegyzetek. Mindkét novella helyszíne az iskola, azon belül is egy osztályterem. A két mű cselekményét is egy-egy felelés adja. Karinthy mindkettőben bemutatja a felelő és az osztály, valamint a felelő és a tanár viszonyát, így ezek is közös pontok, de több különbség is ezekből a viszonyokból fakad, mivel a két felelő személyisége egy-egy szélsőséges diák-típust jelenít meg. "A rossz tanuló felel" című novellában – mint a cím is mutatja -, a főszereplő egy gyengébb tanuló, aki nem csupán az órára, a felelésre nem készült, de hiányzik belőle minden olyan tulajdonság is, amivel bizonyíthatná: ő oda való, abba az iskolába, abba a közösségbe.
Karinthy Frigyes (Budapest, 1887- 1938) író, költő, műfordító Édesapja művelt tisztviselő volt, ki a Magyar Filozófiai társaság alapítótagjává vált. A családnevet, mely eredetileg Kohn volt, 1874-ben ő magyarosított Karinthy-ra. igyes 1898-ban kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket; emellett naplót vezetett. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét. A Tanár úr kérem Karinthy karcolatfüzére, irodalmi paródia. A mű egyfajta "emlékezés" a gyermekkorra, Karinthy diákéveire. Több feldolgozás is megjelent az évek során: 1956-ban filmet készítettek belőle, és ma is gyakran látható a Karinthy színházban. 1906-ban Az Újság munkatársa lett, és a következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban. Karinthy frigyes novellaelemzés a 2. Napról napra népszerűbbé vált és egyre inkább elterjedtté váltak a Karinthy művek. A Tanár úr kérem is ebből a korszakából származik, amelyben jól sikerült kisebb történeteket vonultat fel, melyeket csupán az köt össze, hogy a diákokról szólnak.
Ebből a két példából is leszűrhető, hogy Karinthy egyik legfőbb humorbázisa a szokványos helyzetek abszurddá alakítása, konvencionális dolgok kifordítása, beillesztése egy adott szituációba. Ennek ellenére találkozhatunk művében, esetleg műgyűjteményében, hiszen akkor egy idő után unalmassá, kiszámíthatóvá válna a történet (ezt nyilván Karinthy is sejtette). Egy másik humorforrás, mikor a gondolatokat hirtelen, meggondolatlan cselekedet követi -a tipikus előbb lő aztán kérdez helyzet-. Ilyen helyzettel pl. 13. tétel - Karinthy: Tanár úr kérem - Magyarvizsga 9.C / 2012. az Eladom a könyvem fejezetben találkozhatunk: Miután a diák eladta az értékesítésre szánt könyvet, rájön, hogy a kapott pénz nem lesz elég mozira, így egy, a használatban lévő (!!! ) könyvét is eladja, majd hirtelen rájön, mekkora ostobaságot is követett el. A kinézet és/vagy jellem alapú megszólítás a Jó tanuló felelben fedezhető fel. A tanár kimértségét, előkelőségét, tekintélyét egy gróf személyével asszociálja, mely még nem is lenne olyan humoros, de az azt követő megszólítás, melyet a jó tanuló felé intéz -Grófnő- már csak azért is humoros, mert egyértelműen tudjuk állítani, hogy nem nőnemű a jó tanuló.
A háborús propaganda paródiájaként említ példáként olyan katonákat, akik "négy napig lelkesen és lángoló hazaszeretettel dideregtek a jeges esőben, egészen elszomorodtak, mikor negyednapra kisütött a nap, és ők már nem szenvedhettek tovább a hazáért". Ami még elgondolkodtatóbb, hogy bár érezzük Karinthy szavaiból áradó túlzást, ám a 20. században meg hány olyan írás, plakát, beszéd el fog hangozni, amely valamely szélsőséges eszme mellett kiállóktól követel meg önkéntes vagy kényszerített módon hasonló vallomásokat! A háború emlékezete A háború pusztítása elsősorban az emberéletekben mérhető, de az elhúzódó konfliktust kísérő jelenségek kikezdik az emberek erkölcsi tartását is. Ezt a témát dolgozza fel a Jelenések c. Novella - Elemzések. írás. A spekuláció a háború egyik legalattomosabb kísérőjelensége. A Jelenések megírásának apropóját egy újságcikk adta, amely arról szól, hogy igaz, krumplihiány van a nagyvárosokban, de ez nem azért keletkezett, mert kevés a termés, hanem azért, mert a gazdák többet kapnak a megrohadt krumpliért a szeszgyártól, mint az épért az állami vagy magán – de a rendeletek értelmében hatósági árszabással dolgozó – felvásárlóktól.
Kappanyos frappáns példákkal szemléltette a fordító egyéni megoldásait. Egy szöveghelyen a rendőr nagyot húz kalotaszegi kulacsából, ahol mellesleg az eredetiben még ivásról sincs szó. A kulturális transzfer tág értelmezése a skótok székelyekkel való felcserélése kapcsán is problematizálódik. Az előadó meglátásában egy sajátos narratív szerződéssel állunk szemben, amelyben a fordító egyetlen felelőssége az olvasó szórakoztatása, az eredetihez való szabad alkalmazkodás mentén. A második szekció két előadása – szemben az első szekcióval – már nem ennyire szorosan kapcsolható egymáshoz. Angyalosi Gergely a Hazám és a "Hazám" című szövegeket vizsgálja, korabeli kontextusban elhelyezve. Kiemeli, hogy Karinthyt kortársai főként kritikusnak tekintették, aki az egyedi stílus ellen volt, úgy tartotta, hogy annál rosszabb egy mű, minél egyedibb. Karinthy frigyes novellaelemzés a b. A Kafkával való rokonítás az előző nap nyitóelőadásában is felmerült, amelyet Fráter Zoltán tartott. Úgy tűnik, hogy érdekes komparatisztikai vizsgálódás lenne alaposan egymás mellé helyezni néhány szöveget és az ezekből kirajzolódó teóriákat.
A Rémségek kicsiny boltja sok kérdést felvet a musical formanyelvével kapcsolatban, különösen, ha azt a Laura Mulvey A vizuális élvezet és az elbeszélő film című tanulmányában foglaltakkal vetjük össze. [1] Hogyan működik egy olyan musical, ahol a főszereplők mindketten ügyetlen, szubmisszív személyek, így nem lehet alá-fölérendeltségi viszonyt megállapítani köztük, ahol a tánc maga csak minimálisan tűnik fel, koreográfiája pedig akkor is alig több mint séta és végül, de nem utolsósorban hogyan működik egy musical, ahol nem is élő ember a kulcsszereplő, a mozgatója a történteknek, hanem egy túlméretezett, űrből érkezett cserepes növény? Hol lehet venni méhviaszt
Soha még senki nem volt jó hozzám, anyám szegény volt, apám halott. nem volt ily kedves, és az első srác meg is kapott. (Együtt): mellettem/melletted áll. Nem kell már félnem/félned ő megért engem, csak énrám vár. Mondd ez az érzés örökké eltart, mondd, ami rossz volt, elfújja a szél. Ó édes Seymour ez még ijesztő. Az örök vesztesnek egy csodával felér. Nem kell már félnem/félned, ő megért téged/engem, boldogság vár. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson! A Rémségek kicsiny boltja esetén a romantikus szál nem a történet motiváló ereje, hanem a gyenge főhős irányításának eszköze. Seymour nem elbűvölő, hanem szörnyű dolgokat művel kedveséért, majd amikor a dolgok kicsúsznak az irányítása alól, konfliktusvállalás helyett először menekülni próbál. A rendezői (ami voltaképpen az eredeti) változat esetén a konfliktus is az ő bukásával végződik.
Little Shop of Horrors / Rémségek kicsiny boltja (1986) - Kritikus Tömeg Rémségek kicsiny boltja ( Frank Oz) amerikai fantasy, horror, musical, szerelmi történet, vígjáték főoldal képek (13) díjak (1) cikkek vélemények (4) idézetek érdekességek (3) kulcsszavak (11) Az üzlet fellendül a kis virágboltban, amikor az egzotikus cserepes növény, Audry II a kirakatba kerül. A kedves kis növény azonban napokon belül rémséges szörnyeteggé fejlődik, és sorra gyilkolja az embereket. Kiderül, hogy a virág egy földönkívüli gonosz húsevő, amely rettegésben tartja a kis boltot. Szereplők További szereplők... Rémségek kicsiny boltja remake-ek Film Év Átlag The Little Shop of Horrors 1960 3, 3 (59) Little Shop of Horrors 1986 (163) Ki akarja megnézni?
Ilyen téren sokban emlékeztet az Alien-filmek anyakirálynőjére, akinek kapcsán a női archetípusok közül az "ősanyát" szokták emlegetni: a domináns, hatalmas őserőt, amelynek más szerepe sincs, mint falni és utódot nemzeni. Audrey II egy androgün jelenség. Hímnős jellege emlékeztet a Rocky Horror Picture Show (Jim Sharman, 1974) Frank-n-Furter nevű karakterére, aki szintén az űrből érkezett, és szintén kétes (kettős? ) nemiséggel bír. Külsőre egy nőies, telt ajkú szájra hasonlít (igaz, hatalmas agyarakkal), hangja azonban kimondottan öblös férfihang. A film nagy részében a viselkedése is inkább férfira vall. Felvállalja, hogy segít Seymournak elnyerni Audreyt, cserébe az ételért, mint egy jó barát, vagy mint egy wingman, egy "szárnysegéd". Emellett egy jelenetben "megindul" egy nő hátsó fele irányába is. Ez azonban mind csak megtévesztés, ahogy terebélyesedik, egyre határozottabban kezd uralkodni Seymour felett. Audrey II kihasználja Seymour Audrey iránti rajongását saját táplálékszerzési vágya beteljesítésére, majd amikor kellően megerősödött, felfedi "női" voltát.