Ennek következtében komoly konfliktusai voltak a rend szigorú őreivel és 1973-ban államellenes izgatás gyanújával indult ellene vizsgálat. Az Illés zenekar a külső és belső feszültségek nyomását nem viselte el, és az év végén Illés Lajos feloszlatta az együttest. 1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a "Kőműves Kelemen" és az "István, a király". Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után olyan dalok születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé.
Tíz év után új album, majd lemezbemutató koncert! A 60-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt félévszázad történelmének minden jelentős fordulata. Tíz év után elkészült legújabb, hetedik szólóalbuma, melynek sokat mondó címe: "Az Illés szekerén". A szeptember 20-án megjelenő 58 perces album komoly meglepetéseket tartogat még azoknak is, akik jól ismerik Bródy János eddigi pályafutását. Az alkotók szándékai szerint az Illés zenekar hagyományainak szellemében került összeállításra az izgalmasan sokszínű zenei anyag. A 14 dal mindegyike önállóan is élvezhető produkció, de gondosan sorba állítva és egymáshoz kapcsolódva a külön-külön is sikergyanús számok különleges összhatásban érzékeltetik egy jelentős művész véleményét az állandóan változó és örökösen visszatérő körforgásban élő világunkról. A lemezen szereplő dalok a következő sorrendben ajánlottak meghallgatásra: " Rég elmúltam 60", "Édes életünk", "Ezek ugyanazok", "Ne légy jó hozzám", "Talán még túl fiatal", "Nyuggerdal", "És mennyi szerelem", "Ahogy állnak a csillagok", "A királylány balladája", "A szebb jövő", "A falra festett ördög", "Maszkabál", "Lesz még egyszer", és végül "Az Illés szekerén" A felvételek a Fodo Sound Stúdióban készültek 2011. március és augusztus között, kitűnő muzsikusok közreműködésével.
Összefoglaló A 60-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt félévszázad történelmének minden jelentős fordulata. Tíz év után elkészült legújabb, hetedik szólóalbuma, melynek sokat mondó címe: "Az Illés szekerén". Az 58 perces album komoly meglepetéseket tartogat még azoknak is, akik jól ismerik Bródy János eddigi pályafutását. Az alkotók szándékai szerint az Illés zenekar hagyományainak szellemében került összeállításra az izgalmasan sokszínű zenei anyag. A 14 dal mindegyike önállóan is élvezhető produkció, de gondosan sorba állítva és egymáshoz kapcsolódva a külön-külön is sikergyanús számok különleges összhatásban érzékeltetik egy jelentős művész véleményét az állandóan változó és örökösen visszatérő körforgásban élő világunkról. A lemezen szereplő dalok a következő sorrendben ajánlottak meghallgatásra: "Rég elmúltam 60", "Édes életünk", "Ezek ugyanazok", "Ne légy jó hozzám", "Talán még túl fiatal", "Nyuggerdal", "És mennyi szerelem", "Ahogy állnak a csillagok", "A királylány balladája", "A szebb jövő", "A falra festett ördög", "Maszkabál", "Lesz még egyszer", és végül "Az Illés szekerén" A felvételek a Fodo Sound Stúdióban készültek 2011. március és augusztus között, kitűnő muzsikusok közreműködésével.
1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és a Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. A 60-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt félévszázad történelmének minden jelentős fordulata. 1964-ben, az érettségi után került az Illés zenekarba, ahol Szörényi Leventével megírták azokat a dalokat, melyek megjelenését tekintik origónak a magyar rock történetében. Az Illés zenekar repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János beírta magát a Magyar Kultúra Aranykönyvébe. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével.
Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.
A Lesz még egyszerben szereplő két sor: "Lesz még egyszer szép a világ/ Lesz még Magyar Köztársaság" önmagáért beszél. Ez a dal egyébként meglepően folkos hangzású, olyan kiváló zenészekkel, mint a hegedűs Pál István "Szalonna", a brácsás Mester László "Pintyő" és Bognár András nagybőgős. (S tegyük hozzá, nem véletlenül kapta a dal születési dátumként, mintegy fricskaként, az 1918-as évszámot, azaz a Károlyi-féle köztársaság megszületését). A Ne légy jó hozzám című dal meg éppenséggel 1965-ös — lenne, de tudjuk, hogy ez pedig az akkor született Légy jó kicsit hozzám Illés-dal kifordítottja. Ne feledkezzünk meg az egyik legslágeresebb dalról sem a lemezen, amely az Ahogy állnak a csillagok, s amelyet Koncz Zsuzsa vitt sikerre legutóbb. A lemez lezárásaként pedig egy Ady-vers kapott helyet, a címadó Az Illés szekerén, talán egyfajta művészi hitvallásként is. Bródy a dalokhoz változatos zenéket komponált, amelyek között találunk vidámabb hangvételűeket és lassúbbakat, akusztikusabbakat, de például A falra festett ördög kimondottan kemény hangszerelésű.
Minden rosszban van valami jó Frissítve 2021. július 6. 15:31 Publikálva 2021. június 12. 19:30 Négy évtizeddel ezelőtt, 1981. június 12-én mutatták be Amerikában az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatóit, amiben Harrison Ford alakította a régészprofesszor-kalandort. George Lucas rendezése pedig szinte azonnal klasszikussá nemesedett: 330, 5 millió dolláros jegybevételével az év legjövedelmezőbb bemutatójának számított, a kilenc Oscar-jelöléséből ötöt aranyszoborra váltott, premierje óta pedig generációk nőttek fel rajta (és három folytatásán). Pedig az egyik legikonikusabb jelenete mindössze annak volt köszönhető, hogy a címszereplőt alakító színész elrontotta a gyomrát. Indiana Jones Kairóban szemtől szembe találja magát egy tehetséges kardforgatóval, akit viszont egy klasszikus értelemben vett párbaj helyett szimplán lelő. Eredetileg viszont Lucas azt szerette volna, hogy Indiana Jones az ostorával fegyverezze le az antagonistát; Ford viszont az ételmérgezése miatt túlságosan rossz állapotban volt ahhoz, hogy ez menjen neki.
16. Amerikában 1981 nyarán mutatták be a filmet, a magyar mozikba pedig ma már elképzelhetetlenül sok idővel később, 1985 őszén érkezett meg. Forrás: 17. A film költségvetése 18 millió dollár volt, amiből sikerült 400 millió dolláros bevételt termelni. 18. Az elveszett frigyláda fosztogatóihoz eddig három folytatás készült, sorrendben: Indiana Jones és a végzet temploma (1984), Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989), Indiana Jones és a kristálykoponya királysága (2008). 19. És lesz még több is: 2019-ben jön a már bejelentett, ötödik Indiana Jones-film, ezúttal is Spielberg rendezésében és Harrison Ford főszereplésével. Noha a legutóbbi folytatásban erősen úgy tűnt, hogy a végén Ford átadja a stafétát ifjabb kollégájának, Shia LaBeouf-nek, most mégis azt nyilatkozzák sorban az alkotók, hogy Indiana Jones nem James Bond: őt csakis egyetlen színész játszhatja el. Aki 77 éves lesz 2019-ben…
Az egyetlen Indiana Jones filmet, aminek a címében nem szerepel, hogy Indiana Jones, vasárnap újra leadja a tévé. Ennek örömére íme egy tucatnyi érdekesség a forgatásról! 1. A híres jelenet, amiben Indy nemes egyszerűséggel lepuffantja a lenyűgöző akrobatikus mozdulatokkal támadó kardforgatót, nem volt benne a forgatókönyvben. A főhőst megformáló Harrison Fordnak eredetileg egy nem kevésbé lenyűgöző mozdulattal az ostorával kellett volna kirántania a kardot az illető kezéből – egy ételmérgezés azonban a színésszel együtt a stáb java részét ledöntötte a lábáról, így (néhány elvetélt próbálkozás után) Ford inkább maradt az egyszerűbb megoldásnál. A Tunéziában zajló forgatás egyébként nagyon megviselte a filmeseket: Steven Spielberg rendezőn kívül (aki saját, magával hozott kajáját ette, konzerv spagettit) mindenki ételmérgezést kapott, de a rettenetes hőségtől is nagyon szenvedtek – annyira, hogy Spielberg a hathetesre tervezett forgatást négy és fél hétre rövidítette. 2. A Lelkek Kútjában játszódó jelenetet a megfelelő résznél kimerevítve láthatjuk, hogy egy aranyoszlopra a Star Wars két robotja, R2-D2 és C-3PO van rávésve, ahogy az Indy mögötti falrészleten is helyet kaptak, amikor a hős először megközelíti a frigyládát.
Indy visszatér Frissítve 2022. május 26. 21:46 Publikálva 2022. 21:43 Indiana Jonesszal először 1981-ben találkozhattunk Az elveszett frigyláda fosztogatóinak köszönhetően. A legendás régészprofesszort Harrison Ford keltette életre, aki most több mint 40 évvel később ismét visszatér a szerephez, immáron ötödik alkalommal. Most először fog megtörténni az, hogy Steven Spielberg helyett valaki más rendez filmet a franchise-ba, de úgy gondoljuk, hogy James Mangolddal ( Logan - Farkas) minőségi csere történt. Az Indiana Jones 5. részének legendásan nehezen ment a forgatása, egyrészt a COVID, másrészt Harrison Ford sérülése miatt, sőt, egyszer még egy stábtagot is holtan találtak a hotelszobájában. De most már befejeződött a forgatás, szóval minden a legnagyobb rendben. A filmhez John Williams is visszatért zenét szerezni, akinek a franchise-hoz írt dallamait a Star Wars Celebration paneljének közönsége is újra hallhatta. Az eseményen részt vett Harrison Ford is, aki a zenei betét után a tőle megszokott humorral reagált: "Ez a zene mindenhová elkísér.
Az első filmben – sőt, már a legelső jelenetében – instant közönségkedvenccé vált, de az első trilógia középső darabja betonozta be a legendáját, nem kis mértékben a Carrie Fisherrel közös, szédítő kémiájának köszönhetően. A Birodalom visszavág ban Ford még nem unt bele a szerepébe vagy abba az irányba, amerre Lucas terelte: elkötelezett, vagány, nem hajlandó senkinek engedelmeskedni. Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981) Az sem adatik meg sok színésznek, hogy egyetlen egy ikonikus, a világ minden szegletében közismert és körülrajongott szerep fűződjön hozzá, nemhogy ekkora duplázás. Lucas és Spielberg sok szempontból hasonló kalandor gúnyájába öltöztette, de Indy nem csak Han Solo második felvonása. Ford még többet kamatoztathatja komikusi készségeit, a sírrabló kincsvadász-régész sokkal dinkább, kétbalkezesebb, bogarasabb, mint ezt a kalapja és ostora alapján feltételeznénk, és pont ettől lesz emberközeli akciósztár. Leleményes, de korántsem sebezhetetlen, bátor, de sosincs teljesen a helyzet magaslatán.
Ismét Weirrel dolgozott együtt, de ez kritikai és anyagi bukás lett, pedig az amerikai önmegvalósító étosz jegyében a fogyasztói társadalom ellen hőbörgő, a dzsungelt arrogáns módon meghódítani vágyó, családját végromlásba döntő családfő egyedi színfolt karrierjében, ami nem lógna ki egy Werner Herzog-lázálomból sem. Ártatlanságra ítélve (1990) A kilencvenes évekre a külső körülmények által szorongatott, űzött tekintetű amerikai férfi vált Ford első számú védjegyévé, de filmről filmre bőven tudta árnyalni a jellemeket. Alan J. Pakula tárgyalótermi krimijének a szeretője meggyilkolásával vádolt ügyész főhőse például már súrolja az antihős kategóriáját: bár ő az utolsó ügyész, akiben még pislákol a becsület szikrája, mélységesen gyarló, dühös, frusztrált, kisszerű alakká változik a szemünk előtt. A film több érzelmi nagyjelenetet tartogat neki (beleértve a záró fordulatot), de arra számítunk a legkevésbé, ahogy a délceg Ford tehetetlenül siratja szeretőjét a megcsalt feleség előtt. A szökevény (1993) A nyolcvanas-kilencvenes években nem igazán beszélhetünk hullámvölgyről Ford pályáján, ám tagadhatatlan, hogy A szökevény bombasikere új löketet adott az ötvenedik életévébe lépett színésznek.
Nincsenek benne nagyon durva részek, ennek ellenére is izgalmas, figyelemfelkeltő tud maradni. A történetvezetés és azon belül is a jelenetek nagyon magasra tették a lécet, de nagy szerencsénkre a későbbiekben egyértelműen meg is ugorják ezt a magasságot. Kicsit stílusteremtőnek is érzem az események ilyen fajta tagolását. Bár hozzátenném, hogy ennyire azért nem vagyok a téma szakértője, könnyen lehet, hogy csak irodalmi hiányosságaim miatt nem tudok egy másik, 1981 előtt készült "kalandregénysablonról". Ritkán szoktam bármilyen műalkotásból kiragadni egy-egy jelenetet, de ez itt egy különleges helyzet. A helyszín Kairó, Jones egy nem kis üldözéses jelenet végén holt fáradtan szembetalálja magát a nagydarab kaffer arabbal, aki egy még nagyobb karddal hadonászik. Emberünk enyhén fásult arccal felnéz, és egy lövéssel tesz pontot az ügy végére, majd fordul tovább, mintha mi sem történt volna. Eredetileg itt még egy verekedős rész következett volna, de egy improvizatív elmének hála megszületett ez a jelenet, amiről túlzás nélkül állítom, hogy meghatározó eleme lett humorérzékem fejlődésének.