Ez az élményalapja A játékos (1866) című kisregényének. Az író 1881. január 28-án este súlyos tüdőtágulatban hunyt el, s Szentpéterváron az Alekszandr Nyevszkij-kolostor temetőjében helyezték örök nyugalomra. Temetése eseményszámba ment, rengetegen jelentek meg, hogy utolsó útjára elkísérjék. F. Dostojewskij művei Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij művei
5 kérdés, 5 válasz. Azt gondolom, minden világos. A kérdés már csak az, mikor jő egy olyan kormány, mely érdemben hozzá tud és mer nyúlni ehhez az akut problémához. És azt mindenképpen szögezzük le, senki ne merészelje hibáztatni mentősöket, az igazság az ő oldalukon áll. Lantos János – Raszkolnyikov meggyőződését végül Szonya ingatja meg: "– Hiszen csak egy férget öltem meg, Szonya, egy haszontalan, undok, kártékony férget! – Az ember féreg?! – Jó, jó, én is tudom, hogy nem az. " Ezt követően Raszkolnyikov Szonya biztatására feladja magát a bíróságon. Korábbi eszméjét azonban mégsem tagadja meg. Csak azt ismeri be magában, hogy ő is tetű. Nem azért, mert ölt, hanem mert képtelen volt elviselni tettének súlyát. Dosztojevszkij művei az író legfontosabb, a modern világ válságából fakadó meggyőződését mutatják be: "ha nincsen Isten, mindent szabad". Vagyis a keresztény hit elvesztését követően az ember úgy véli, bűntudat nélkül áthághatja az erkölcsi tilalmakat. Bűn És Bűnhődés Elemzés. Ebből pedig Dosztojevszkij szerint az is következik, hogy akár a gyilkosság is igazolható.
Az összes többi részben az író a következményeket írja le, és itt már az idő múlását sem tudjuk nyomon követni, nincsenek egymástól elválasztva a napok. Ez a tartalmi elosztás arra utal hogy a bűn elkövetéséhez nem kell annyi lelki erő és önuralom, mint a következmények elviseléséhez. Az embernek a bűntudattal kell megbirkóznia, és az a legnagyobb feladat. Raszkolnyikovnak semmilyen személyes indítéka nem volt hogy megölje az öregasszonyt, de mégis hidegvérrel intézte el áldozatát. Egyik oka az volt, hogy ki akart törni a nyomorúságos életmódból, rendbe akarta hozni az életét - ami érthető, mivel egy szűk kis szobában lakott, aminek a lakbérét sem tudta rendszeresen fizetni. Azonban a fő indíték az volt, hogy fényt akart deríteni rá, hogy az elmélete kiállja-e a valóság próbáját, ezért magán kísérletezett. Többször is járt az uzsorásasszonynál, és gyűlöletet érzett iránta, vagy talán még rosszabbat: úgy gondolta, a nő kártékony a társadalomra nézve, és nem érdemli meg az életet. Bűn és bűnhődés. Szerinte jobb az, ha megöli és ezzel sok ember javát szolgálja, mintha az asszony tovább élne és élősködne a város lakóin.
A legtöbbjük azt követeli, számtalan változatban, hogy romboljuk le a fennállót valami jobbnak a nevében. De ha eszméje érdekében hullákon át, vérben kell gázolnia, akkor önnön lelkében eldöntheti, a maga lelkiismeretére vállalhatja a vérontást - persze csak amennyire az eszme és annak méretei indokolják, ezt vegye figyelembe. Csakis ilyen értelemben beszélek a cikkemben a bűn jogáról (mert hiszen jogi kérdésből indultunk ki). Nyugtalanságra egyébként nincs ok: a tömeg jóformán sohasem ismeri el ezt a jogukat, lefejezi vagy felakasztja őket, és helyesen, mert így tölti be konzervatív hivatását. Dosztojevszkij regényeit olvasva talán nem nehéz elhinnünk, hogy őt magát is megtépázta az élet. Bár viszonylag fiatalon, 24-25 évesen már sikeres író volt, szakmai sikereit beárnyékolták magánéleti tragédiái. 18 éves volt, amikor orvos édesapját – aki kegyetlenül bánt alattvalóival – egy vita hevében saját jobbágyai agyonverték. Elmondása szerint, ez mély hatást gyakorolt az ifjú Dosztojevszkijre.
Korhatár További információk IMDb A Gyerekrablás a Palánk utcában 1985 -ben bemutatott magyar ifjúsági filmvígjáték, melyet Mihályfy Sándor rendezett. A forgatókönyv Nógrádi Gábor: Hecseki és a gyermekrablók című 1983 -ban megjelent regénye alapján készült. A film címe Gyerekrablás a Kakas utcában lett volna, de a filmforgatáson, egy esős felvételen véletlenül látszott az utca valódi névtáblája Pesten, a XV. kerületben – ahol a film magyarországi jeleneteit forgatták 1984 őszén –, megismételni pedig már nem tudták a felvételt. Történet [ szerkesztés] A csonka Kondor család Budapest külvárosi részében él, az elvált édesapa kamionsofőrként dolgozik külföldön. Mivel az egykori családfő sokat volt távol, az édesanya úgy gondolja, hogy a gyermekeknek olyan apára van szükségük, aki többet van velük. Az albérlőjük, Károgi Sándor is pályázik a posztra, már az esküvő napja is ki van tűzve, ám terveit a gyermekek megakadályozzák. Az édesanya üzenetet talál a postaládában, melyben közlik, hogy fiát elrabolták és 20.
színes magyar játékfilm, 1985, rendező: Mihályfy Sándor író: Nógrádi Gábor, forgatókönyvíró: Nógrádi Gábor, Mihályfy Sándor, operatőr: Baranyai László, vágó: Németh Márta, zeneszerző: Selmeczi György, főszereplők: Léner András, Nehrebeczky Eszter, Bánsági Ildikó, Székhelyi József, Koltai Róbert, Rajhona Ádám, 99 perc A film adatlapja a Filmkeresőn Miről szól? A 13 éves Lajcsi (Léner András) mindenáron megakadályozná, hogy édesanyja (Bánsági Ildikó) hozzámenjen az albérlőjükhöz, akit a gyerekek csak Állókígyónak (Rajhona Ádám) becéznek. Ám egy nap Lajcsi eltűnik, az anya pedig zsarolólevelet kap: fizessen húszezer forintot, különben nem látja élve a gyerekét. Vajon az alamuszi férjjelölt távolítaná el így az ellenlábasát? A kamionsofőrként dolgozó ex-férj (Székhelyi József) szabotálná az esküvőt? Netán a gyerekek lendültek titkos akcióba? Az elvált szülők gyerekeinek érzésvilágát tárja föl Mitől különleges? A Gyerekrablás a Palánk utcában a válások nyomán létrejövő csonka családok kérdéskörét feszegeti, és az elvált szülők gyerekeinek érzésvilágát tárja föl, akik szeretnék visszakapni a válás előtti idillt.
Ismertető Gyerekrablás a Palánk utcában "Fiát elraboltuk, este hatra tegye a pénzt a Palánk utca hat előtt a fa odvába egyedül, különben: vége! …" Vajon meg lehet-e vigasztalni a szerencsétlen anyát, amikor ilyen levélben kap hírt egyetlen fiúgyerekéről?