Teljes holdfogyatkozás kezdődik május 16-án, hétfőn hajnalban, mely Magyarországról is megfigyelhető lesz napkelte előtt, részleges holdfogyatkozásként a látóhatáron. A jelenség magyarázata, hogy egy-két évente pontosan egy egyenesbe esik a Nap, a Föld és a Hold, és a Föld hatalmas árnyékkúpja kitakarja a napfényt. A teljes holdfogyatkozáskor a holdkorong nem sötétül el teljesen, hanem narancs-vörös színű lesz a földi légkörön szóródó fény hatása miatt. Magyarországról a jelenség eleje, a részleges fogyatkozás figyelhető majd meg. A folyamat Magyarországon hajnalban 4 óra 27 perckor kezdődik, a Hold ekkor már csak alig 6 fokkal lesz a délnyugati látóhatár fölött. Zuglói egyesített óvoda narancs tagóvoda. A holdfogyatkozás megfigyeléséhez emiatt teljesen szabad délnyugati látóhatár szükséges. Szép látványt nyújt majd a fogyatkozó holdsarló, ahogy a horizont tereptárgyai fölött lebeg. A holdnyugta időpontjában egy szabálytalan, torzított, 42 százalékos sarló látható majd, amely a fénytörés miatt még aszimmetrikus szárakkal is rendelkezik.
Egyes szakirodalmak az esővizet is szürkevíznek nevezik, hiszen az esővízben is lehetnek olyan szennyeződések (madárürülék, vegyszerek), amelyek miatt bizonyos használat előtt (pl. öntözés) szűrni, tisztítani kell. Marcangol a tehetetlenség érzése? Pedig tenni akarsz a klímakatasztrófa ellen. Van néhány javaslatunk, iratkozz fel! Mennyi ivóvizet használunk el napi szinten? Magyarországon két generációval ezelőtt az egy főre eső vízhasználat naponta 35-40 liter volt. A 70-es, 80-as évekre jelentősen emelkedett ez a szám, akár 250-300 liter vizet is elhasznált egy ember napi szinten! XV. kerület - Rákospalota, Pestújhely, Újpalota | Szélvihar, jégeső, villámlások: figyelmeztetést adtak ki Budapestre!. Az egyre emelkedő vízdíjak és csatorna használati díjak miatt a 2010-es, 2020-as évekre visszaesett a vízfogyasztás, ma megközelítőleg fejenként napi 150 liter vízhasználat esik egy főre. Ezek a számok természetesen függnek attól is, hogy a család tagjainak milyenek a szokásai, kádban fürdenek vagy a zuhanyzást preferálják, mennyi időt töltenek a zuhany alatt, kocsimosásra is használják-e a csapvizet és még folytathatnánk.
Kérem, hogy továbbra is folytassák a rászoruló emberek, családok, gyermekek életét megkönnyítő tevékenységüket. Fogadják elismerésemet – mondta a polgármester. Szabó Rebeka szociális ügyekért felelős alpolgármester köszöntőjében az Esélylabor Egyesület rövidfilmjére hívta fel a figyelmet, amely méltón ábrázolja a szociális munkások sokrétű tevékenységét. Carl Rogers humanisztikus pszichológus gondolatát idézve Szabó Rebeka arról is beszélt, hogy a szociális munka társadalmi megbecsülését gátolhatja, hogy azokat az embereket, akik a rászoruló csoportokat segítve dolgoznak, a társadalom hajlamos az említett csoportokhoz sorolni, stigmatizálni. – Zugló Önkormányzatán belül azon is dolgozunk, hogy a lakosság szélesebb köre értesüljön a szociális munkások tevékenységéről, mert a jövőben is nagyon nagy szükségünk lesz a munkájukra, szakértelmükre – tette hozzá az alpolgármester. Oktatási Hivatal. Hevér László György, a Népjóléti Bizottság elnöke beszédében kiemelte a Zugló-pótlék állandósításának fontosságát, amely, ahogy hangsúlyozta, maradjon éveken átnyúló, elvehetetlen támogatása a szociális és az óvodai területen dolgozó zuglói szakemberek számára.
A szürkevíz olyan, mint a rejtett aranytartalék. Szó szerint több ezer forintnyi újrahasznosítható víz folyik át a kezünkön, a legtöbb háztartásban nem foglalkoznak vele, szennyvízként kezelik, pedig az esővízhez hasonlóan sok területen alkalmazhatjuk a háztartásunkban. Kép forrása: Mi az a szürkevíz? A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (ezt fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőséségét jelöli. A mosás és mosdás révén keletkező, enyhén szennyezett szappanos, mosószeres vizet, az angol (grey [GB], vagy ameriaki írásmód szerint gray water) és német (Grauwasser) nyelvterületen elterjedt szakkifejezés nyomán szürkevíznek nevezik. Szürke víz akkor keletkezik, ha a lakásban nincs víz-öblítéses angol WC, vagy komposzt WC került beépítésre, vagy a WC szennyvize elválasztva kerül elvezetésre.
Az elismerésben 47 alkalommal részesült egy tudós, 32 alkalommal kettő, 34 alkalommal pedig három. 1901 óta hatszor (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományoztak fizikai Nobel-díjat. A kitüntetettek közül csak három a nő: Marie Curie 1903-ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban, Donna Strickland pedig tavaly részesült az elismerésben. Fizikai nobel díjak. Marie Curie több szempontból is rekorder: ő volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott (férjével, Pierre Curie-vel megosztva), a kitüntetés történetében ők az első Nobel-díjas házaspár is. Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte, ezzel a nők között ő az egyedüli kétszeres Nobel-díjas tudós és az összes kitüntetettet tekintve is az egyetlen, aki két tudományágban is kiérdemelte az elismerést. A fizikai Nobel-díjat legfiatalabban 1915-ben az akkor 25 éves Lawrence Bragg, legidősebben pedig tavaly a 96 éves Arthur Ashkin kapta meg.
2021. október. 05. 12:25 MTI / Zhvg Az éghajlat modellezéséért és a globális felmelegedés előrejelzéséért is járt idén fizikai Nobel-díj A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kaptak idén fizikai Nobel-díjat. 2020. 09. 14:03 Tech Megkérdezték a Nobel-díjas tudóst, mi történne velünk, ha beleesnénk egy fekete lyukba Valószínűleg kevesek számára hangzik meglepően, hogy még elméletben sem érdemes fekete lyukba esni. 2020. 07. 07:33 A zuhany alól hívták ki a tudóst, hogy közöljék: ő kapja a Nobel-díjat A fizikai Nobel-díj bejelentését követően az egyik díjazott Andrea Ghez azt mondta, hatalmas kirakósként gondol a tudományra. A fekete lyukakról szólva úgy fogalmazott, hogy azok létfontosságúak az univerzum építőköveihez. A szintén Nobel-díjjal elismert Reinhard Genzel reméli, lesz aki megiszik vele egy pohár bort. Fizikai Nobel-díj | hvg.hu. Roger Penrose-t pedig a zuhany alól hívták telefonhoz, hogy közöljék vele: Nobel-díjjal ismerik el munkáját. 2020. 06. 12:19 A fekete lyukak és a Tejútrendszer sötét titkaiért járt idén a fizikai Nobel Három tudós kapta meg idén a fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémiától.
Balról jobbra: Klaus Hasselmann, Syukuro Manabe és Giorgio Parisi Forrás: Ill. Niklas Elmehed / Nobel Prize Outreach A díjat két részre osztva három fő kapta: az egyik felét Syukuro Manabe (USA) és Klaus Hasselmann (Németország), a másik felét Giorgio Parisi (Olaszország) nyerte el. Manabe és Hasselmann esetében a Föld éghajlatának fizikai modellezése, a változékonyság számszerűsítése és a globális felmelegedés előrejelzése terén végzett munkáját ismerték el. Giorgio Parisi a fizikai rendszerekben, atomi szinttől bolygóléptékű szintig tapasztalt zavarok és fluktuációk kölcsönhatásainak feltárása terén alkotott elméletét díjazták. A fizikai Nobel-díj, 2019 | National Geographic. A komplex rendszereket a véletlenszerűség és a zavarok jellemzik, s különösen nehéz megérteni őket, az idei díjazottak viszont sokat tettek azért, hogy leírhatóvá és hosszú távon előrejelezhetővé váljon e rendszerek viselkedése. Syukuro Manabe (született 1931-ben a japán Singuban) a szén-dioxid szintje és a földfelszín hőmérséklete közti kapcsolatokat még az 1960-as években kezdte kutatni, s ő volt az első, aki vizsgálta a kisugárzási egyensúlyt és a légtömegek függőleges áramlását.
Munkássága minden későbbi klímamodell alapja lett. Klaus Hasselmann díjat érő modelljei nagyjából tíz évvel később készültek. Fizikai nobel dix ans. A német tudós a Hamburgi Egyetem professzoraként, majd a szintén hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet alapító igazgatójaként kapcsolta össze a globális klíma és az időjárás modellezését, igazolva, hogy egy globális klímamodell annak ellenére jelezhet trendeket, hogy az aktuális időjárás változékony és szeszélyes. Ezenkívül módszereket dolgozott ki olyan jelek, globális "ujjlenyomatok" azonosítására, amelyek befolyásolhatják a klímát, függetlenül attól, hogy természetes vagy emberi eredetűek. Hasselmann kutatásai tették lehetővé annak meggyőző igazolását, hogy a légkör elmúlt évszázadban tapasztalt felmelegedésének fő oka az emberiség megnövekedett szén-dioxid-kibocsátása. A számos olasz, francia és amerikai egyetemet és kutatóintézetet megjárt Parisi 1980 körül fedezett fel rejtett mintázatokat rendezetlen, komplex anyagokban. Az olasz kutató által leírt egyenletek, modellek ma már a komplex rendszerek elméletének legnagyobb jelentőségű kutatásai közé tartoznak.