A Dunakeszi Veteránjármű- és Repülőnap második napján, június 12-én igazi repülős "csemegékkel" szolgáltak a szervezők. Három világbajnok pilóta – Vári Gyula, Besenyei Péter és Veres Zoltán – képletesen szólva, felszántották az eget. No és Imreh Lujó, aki a helikopterrel a lehetetlenség határát súrolta… Egyik ámulatból a másikba estünk, ahogyan ezek a remek emberek játékszernek tekintették repülőgépeiket, azt csináltak velük a levegőben, amit csak akartak. Szinte meghazudtolták a fizika törvényeit, ahogy a levegő magasából kikapcsolt motorral zuhanva közelítettek a földhöz, ahogyan gépeikkel háton repülve szinte a földet súrolva suhantak el a nézők előtt, és még a képzőművészetből is ízelítőt kaphattunk, amikor Veres Zoltán szívet rajzolt az égboltra. A csoda nem ért véget, hiszen Imreh Lajos Lujó helikopterbemutatója is a hihetetlennel volt határos. Dunakeszi repülőnap 2010 relatif. Az általa kreált műrepülés ugyancsak arról győzte meg a nézőket, hogy a forgószárnyassal – legalábbis az övével – ő is azt tesz a levegőben, amit csak akar, bebizonyítva, hogy van lehetetlen bravúr is.
Kulcsszó Aukció típusa? eladó HT Aukció ajánlójegyzék időpontja 2016. 01. 26. 23:59 ajánlójegyzék címe Helytörténet Papírrégiség Antikvárium Ajánlójegyzék kiállítás ideje MEGHOSSZABBÍTVA!!! eladó elérhetőségei 36 30 932 4435 | | ajánlójegyzék linkje 16650. tétel SZEGED 1910. Repülőnap, Montigny gróf és Croquet mérnök felszállása Bleriot típusú géppel, ritka képeslap
A magyar zeneterápia rövid története (Tisztelettel emlékezve a Pszichiátriai Rehabilitációs Intézetre, INTAHÁZÁRA, mely évtizedeken át volt forrása és támasza a magyar zeneterápiás életnek. ) A Magyar Rehabilitációs Társaságnak jelentős szerepe volt egykor a Magyar Zeneterápiás Egyesület –továbbiakban MZE- létrejöttében. Igaz, ennek már közel 20 éve! Hazánkban, egymástól kissé elszigetelten, már a hatvanas években találkozni lehetett zeneterápiás próbálkozásokkal, rendszeres foglalkozásokkal. Elsősorban a pszichiátria területe ragadta meg azt a különös és hatékony módszert a betegek gyógyításában. Nem csupán, mint a szabadidő, esztétikai tartalommal átitatódott hasznos eltöltését jelentette az éneklés és a zenélés, hanem a zeneterápia, szerves része lett több pszichiátriai osztály, ill. intézet terápiás repertoárjának is. ( OIE III/A oszt., Pomáz, Intaháza, Simaság, Doba, ) A zene, pszichofiziológiai hatásmechanizmus révén, jótékonyan hatott a belgyógyászati betegekre is. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Visegrád i Gyógyintézetben (Dr. Vértes László, Olsvay Márta Domokos Kinga) is oly eredményesen működött egy zeneterápiás csoport.
A kurucz idők zenei ereklyéit vizsgálva, kritikával használja fel Káldy kiadványait; majd Pálóczi Horváth Ádám " Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek" cz. Nóta-kéziratát elsőül ismerteti a gyűjtő kiváló érdemeit méltatva. Ötven lapnál többet szentel a magyar tánczzene ismertetésének, két teljes ívet a régi népdalainkban sűrűn előforduló záradék-ismétlés ( refrain) tárgyalásának. Új korszakot kezdett Lavotta János a magyar zene fejlődéstörténetében, palotásaival ő és kortársai: Bihari, a csehből magyar zeneköltővé lett Csermák Antal – a kik iránt Fabó korántsem oly elfogult, mint a mult idők dícsérőik szoktak lenni – lobogó képzeletünkkel új elemeket hoztak a zenébe s megtermékenyítették a nép dalos lelkét is. De a XIX. század lassanként elkezdte a művelt osztályt s a szaporodó zenészeket is a nemzeti zene öntudatos mívelésére és fejlesztésére szoktatni.