Tavaly pedig elkezdődött az új internátus építése is. EXREFISEK A harminc évvel ezelőtti eseményeket is felelevenítették az október közepén rendezett háromnapos II. Pápai Exrefis Találkozón. Ennek részeként a 490. tanév jegyében 490 percnyi sportos program várt a gimnázium jelenlegi és volt tanulóira, majd az intézmény korábbi igazgatója, a fiatalon elhunyt Kovács Péter fotóiból, valamint korábbi refis képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás. Ezt hivatástalálkozók, rendhagyó órák, gálaest és hálaadó istentisztelet követték. Egy rögtönzött osztálytalálkozón hajdani refis diákok emlékeztek vissza a gimnáziumban töltött évekre, köztük Kálmán Gábor író, aki 2000-ben érettségizett a Refiben. Rögtönzött osztályalálkozó a II. Pápai Exrefis Találkozón Fotó: Kalocsai Richárd ELVESZETT GENERÁCIÓ Idén új díjat alapított az iskola tantestülete. Pápai református kollégium - Arany Oldalak. A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Művészeti Szakgimnáziuma és Diákotthona tiszteletbeli polgára címet azok kaphatják meg, akik nem járhattak a Refibe az államosítás harminc éve alatt.
A kommunikációs eszközökkel közvetített istentiszteletekhez, a húsvéti úrvacsorás alkalmakhoz és a temetésekhez ajánl istentiszteleti rendeket egyházunk Elnökségi Tanácsa. Egy harminc éves férfi imádkozni ment a bezárt Debreceni Református Nagytemplomba, majd rongálni kezdett március 30-án, a késő délutáni órákban. A koronavírus-járvány miatt elektronikus úton elküldött szándéknyilatkozattal is beírathatjuk gyermekeinket a református óvodákba. A jelentkezési időszak április másodikán kezdődik. Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus járvány miatt. Pápai református kollégium gimnáziuma. Fekete Károly tiszántúli püspök úgy véli, hogy a "maradj otthon! " jelszó tiszteletben tartása mindannyiunk érdeke, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.
– Nagyon sokat kaptam az iskolától, és mindig szeretettel gondoltam vissza rá. Mégsem hittem volna, hogy egyszer itt fogok majd tanítani, bár volt ilyen álmom – nyilatkozta Ferenczi Alpár volt pápai diák, a gimnázium igazgatóhelyettese. – Óriási megtiszteltetés volt visszajönni az alma materbe, és jó volt a kollégákkal abba a munkába belevetni magam, amelyet én is megtapasztaltam diákként: hogyan igyekeznek minket a tudományok mellett az élet útjára is tanítani. Felemelő, hogy részese lehetek ennek – zárta vallomását. A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak! Több mint kétmilliárdba kerül az új pápai református kollégium - Napi.hu. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!
A PRTA épületében működő, 72 férőhelyes Mándi Márton István Kollégiumban valamennyi diákunk számára tudunk biztosítani internátusi férőhelyet. A 22 szoba 1, 2, illetve 3 személy elhelyezésére alkalmas, mindegyik saját fürdőszobával és hűtőszekrénnyel rendelkezik. A 3 férőhelyes szobák galériás minigarzonok. A kollégiumban elkülönített betegszobát tartunk fönn, és az egyik szobát mozgássérült hallgatók számára alakítottuk ki. A PRTA épületének minden szintje elérhető kerekesszékkel. Az épület egészében ingyenes internetkapcsolat vehető igénybe, a TV szobában számos kábelcsatorna fogható. A hallgatók autóikat a Teológia zárt parkolójában tarthatják, a parkolás a Szenátus engedélyével történik. A Kollégiumban lehetőség van tanterven kívüli oktatási formák megvalósítására (a tantervbe nem illeszthető előadások; filmklub; oktató-hallgató fórum; ismerkedés az alkohol-, vak-, drogmisszió problémájával; ún. zsíroskenyér-estek). Emellett szakképzett lelkigondozó áll a hallgatók rendelkezésére.
Kollégiumi díj: 2020/2021-es tanévben 10000 Ft/hó/férőhely, illetve 17000 Ft/hó/férőhely (egyedüllakó hallgató esetében) Kollégium vezetője: Dr. Balla Ibolya
Az elhagyatott bánya fej... Iskolakert A Református Kollégium bejáratával szemben találjuk ezt a szép 7 Ha-os természetvédelmi területet, melyben többek között az egykori híres diákok és patrónusok szobrai láthatóak. Bodrog-parti szoborsétány A Bodrog folyó partján kialakított hangulatos sétányon képzőművészeti alkotások mellett vezet az utunk.
1957-ban azonban visszaállt a Tiszáninneni Egyházkerület négy egyházmegyéjével. (A hevesit 1962-tól egervölgyinek nevezik). A Tiszáninneni Egyházkerület levéltári anyaga sokáig vándorolt a mindenkori püspökök székhelyei között, de a 18. Sárospataki Református Kollégium Múzeuma. század nagy részében már Miskolcon volt. Az addig összegyűlt iratok rendezését 1813 és 1823 között Horkay Péter végezte el, és attól kezdve a rend megtartását a levéltár felügyelője, a "secularis notarius" biztosította, míg 1890-ben a levéltárat Miskolcról Sárospatakra szállították, és ott egyesítették a kollégium levéltárával. Az egyesített egyházkerületi és kollégiumi levéltárat Zsoldos Benő gimnáziumi tanár rendezte, aki több mint 22 évnyi munkával a bekötetlen iratokat (85349 darab) szigorú időrendbe rakta, majd szekrény, fiók és sorszám-jelzettel látta el őket. A gyűjteményhez részletes, darabszintű katalógust (alapcímtárat), valamint több tízezer cédulát számláló mutatót is készített. A 20. században mind a Kollégium, mind az Egyházkerület intézményeinek megfelelő korú anyaga folyamatosan a levéltárban nyert elhelyezést, továbbá oda kerültek az egyházmegyék, egyes gyülekezetek, és a miskolci református fiúgimnázium töredékes levéltárai is.
A Tiszától északra élő felső-magyarországi reformátusok egyházmegyéi (borsodi, abaúji, zempléni, ungvári) már a 16. században unióban állottak egymással, sőt az 1660-as évekig a zempléni szlovák evangélikus egyházakkal is. Az egyházmegyék esperesei jóformán püspöki jogokat gyakoroltak, és gyakran éltek is a superintendens címmel. Ezért a tiszáninneniek sokáig nem választottak maguknak valódi püspököt ( superintendens). Ezt csupán 1735-ben, az előző évi bodrogkeresztúri országos konvent fölhívására és III. Károly király szintén azévi rendeletére (II. Carolina Resolutio) tették meg. Sárospataki református kollégium könyvtára. A négy egyházmegyéből 1799-ben hetet szerveztek (abaúji, tornai, gömöri, felsőborsodi, alsóborsodi, alsózempléni, ung-felsőzempléni), majd 1850-ben az utóbbit is kettéválasztották. A trianoni békét követően ezek az egyházközségek alig kétharmada maradt Magyarországon öt egyházmegyében (abaúji, gömör-tornai, felsőborsodi, alsóborsodi, alsózempléni), míg a többi Csehszlovákiának jutott. A kommunista diktatúra alatt, 1952-ben az egyházkerületben négy egyházmegyét szerveztek (abaúji, borsodi, zempléni, hevesi), majd 1953-ban az utóbbit a Dunamelléki, az első hármat pedig a Tiszántúli Egyházkerülethez csatolták, amely így a "Tiszavidéki" nevet vette föl.
A Kollégium jeles közéleti személyiségeket, írókat, költőket, tudósokat nevelt az országnak. Néhányan a pataki diákok leismertebbjei közül: Bessenyei György, Bethlen Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Fáy András, Gárdonyi Géza, Geleji Katona István, Kazinczy Ferenc, Kiss Áron, Komáromi Csipkés György, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Rákóczi György, Rákóczi Zsigmond, Szemere Bertalan, Teleki László, Tompa Mihály - vagy, a kortársak közül: Béres Ferenc, Fekete Gyula, Képes Géza, Mészöly Dezső, Pécsi Sándor. Az elmúlt századok alatt a Kollégium a város életének meghatározó tényezőjévé vált. Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtár - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. A magyar írók tollán - mint a klasszikus műveltség fellegvárát - "Bodrog-parti Athénnek" nevezik; Csokonai a "Múzsák székhelyének" mondja, s később, az angol nyelven megszerezhető és érvényesíthető diplomájának köszönhetően érdemli ki a "magyar Cambridge" elnevezést. A Kollégium virágzását századunkban a két világháború pusztításán túl még két történelmi esemény törte meg. Az egyik a trianoni békediktátum határrendezése volt, mely a Kollégiumot éppen azoktól a régióktól szigetelte el, amelyek számára évszázadokon át lelkipásztorokat és tanítókat képzett, s ahonnan elsősorban a tanulóifjúságát toborozta: a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Partiumból.
A nyitottságukra jellemző, hogy Tolnai Dali János az angliai puritanizmus – akkor túlságosan merésznek tartott – eszméit terjeszthette, vagy hogy a pedagógiatörténetből ismert Jan Amos Comenius a pataki működése során megvethette egy modern kollégium alapjait. Az ellenreformáció kora az az időszak volt Magyarországon, amikor a császári hadsereg közreműködésével üldözték a protestánsokat a Kárpát-medencében, s halálra vagy gályarabságra ítélték az evangéliumi hitükhöz az életük árán is ragaszkodó lelkipásztorokat. A gályarab hitvallók közül 22 Patakon tanult, s közülük négyen az ifjúság vezetőiként seniori tisztséget töltöttek be: Csuzi Cseh Jakab, Kaposi István, Miskolczi Mihály és Sélylei István. A Kollégium a végsőkig kitartott nehezedő helyeztében, s csak a katonai erőszaknak engedve adta bujdosásra a fejét 1671-ben. A könyvtáruk egy részét, s nyomdájukat szekérre rakva, Debrecen felé vették útjukat. Sárospataki református kollégium gimnáziuma. A német zsoldosoktól azonban nem volt maradásuk, s ekkor az erdélyi fejedelem, Apafi Mihály és felesége, Bornemisza Anna vették oltalmukba a száműzött iskolát, s adtak otthont számára Gyulafehérváron, majd pedig Marosvásárhelyen.
Itt tanyáznak a magyar forradalmak oroszlánjai. " Az egyház az 1500-as évek elején- a reformációt elindító Luther Márton és Kálvin János fellépésével egyidejűleg - Magyarországon is megújult. A protestantizmus csaknem az egész Kárpát-medencében elterjedt. A mai Tiszáninneni Református Egyházkerület történelmi vidékén a magyar reformátortok olyan kiválóságai működtek, mint Benczédi Székely István, Batizi András, Dévai Bíró Mátyás, Gálszécsi István, Siklósi Mihály, Szkhárosi Horváth András. Sárospatak reformálása Sztárai Mihály és Kopácsi István neveihez fűződik, akik a helyi gyülekezet prédikátoraiként, a már említett, protestáns főnemesek pártfogását élvezték. Sárospataki református kollégium alapítvány. A hitújítás lelki erőt és erkölcsi támaszt adott a keresztény Európa védőbástyájaként kivérzett, háromfelé szakított magyarságnak. A megújulás lendülete nem csupán az egyházszervezet kiépítésére volt elég, hanem a kollégiumokra épülő, partikuláris iskolarendszer megteremtésére is. Ugyanakkor a reformáció szellemisége erősítette azt a haladást, amit a humanizmus a tudományok, a reneszánsz pedig a művészetek terén kifejtett, s a magyar társadalom útját a kor leghaladóbb, polgári fejlődése felé egyengette.
A Kollégium jeles közéleti személyiségeket, írókat, költőket, tudósokat nevelt az országnak. Néhányan a pataki diákok leismertebbjei közül: Bessenyei György, Bethlen Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Fáy András, Gárdonyi Géza, Geleji Katona István, Kazinczy Ferenc, Kiss Áron, Komáromi Csipkés György, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Rákóczi György, Rákóczi Zsigmond, Szemere Bertalan, Teleki László, Tompa Mihály – vagy, a kortársak közül: Béres Ferenc, Fekete Gyula, Képes Géza, Mészöly Dezső, Pécsi Sándor. Az elmúlt századok alatt a Kollégium a város életének meghatározó tényezőjévé vált. A magyar írók tollán – mint a klasszikus műveltség fellegvárát – "Bodrog-parti Athénnek" nevezik; Csokonai a "Múzsák székhelyének" mondja, s később, az angol nyelven megszerezhető és érvényesíthető diplomájának köszönhetően érdemli ki a "magyar Cambridge" elnevezést. Megújúlt Sárospatak - Tiszáninneni Református Egyházkerület. A Kollégium virágzását századunkban a két világháború pusztításán túl még két történelmi esemény törte meg. Az egyik a trianoni békediktátum határrendezése volt, mely a Kollégiumot éppen azoktól a régióktól szigetelte el, amelyek számára évszázadokon át lelkipásztorokat és tanítókat képzett, s ahonnan elsősorban a tanulóifjúságát toborozta: a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Partiumból.