Az emelethez terasz csatlakozott, az épületben 2 lift is helyet kapott, illetve a tetőtérben egy külön szobát alakítottak ki. [6] Napjainkban az épület földszintjén található a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egy II. kerületi könyvtára, 200 m2-es területen. FORRÁSOK: [1] Budapest Főváros Levéltára Tervtár [2] Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok. TERC, Budapest, 2010. p. 18. [3] Bencze Zoltán – Zádor Judit: Egy budavári polgárház története. Budapest, I. kerület, Táncsics Mihály utca 27. [4] Márkus Emília otthonában. Huszadik Század, 1913. július. [5] Bencze Zoltán – Zádor Judit: Egy budavári polgárház története. kerület, Táncsics Mihály utca 27. [6] HU BFL XV. 17. d. Márkus Emília – Wikipédia. 329 hrsz. 11163/1
S milyen szerepek! Az egyetemes klasszikus drámairodalom legjava, csak Shakespeare-től 13 hősnőt játszott el! Márkus Emília villája, tervező: Jánszky Béla, Szivessy Tibor, 1912 (forrás:) Márkus Emília kétszer ment férjhez. Először Pulszky Károly művészettörténészhez, akitől két leánya született, Tessza (Terézia) és Romola. (Utóbbi Vaclav Nyizsinszkij orosz balettfenomén felesége, majd Szakáts Miklós színész anyósa lett. ) Második férje egy rajongója, a nála 11 évvel fiatalabb tartalékos huszártiszt, Andor Oszkár volt. Ez a házasság tartósnak bizonyult, de hogy Márkus Emília használhassa bevett művésznevét, mindvégig megtartotta tragikus körülmények között meghalt első férje nevének kezdőbetűjét. A villában ma könyvtár működik A háború után a lakhatatlanná vált hűvösvölgyi villa helyett Márkus Emília unokájánál, Tamaránál húzta meg magát. 1945 őszén egy súlyos tüdőgyulladás levette lábáról és hetekig a budai Irgalmas Kórház egyik ágyát nyomta. Amikor kikerült a kórházból, nem volt hová mennie, mert nem szeretett volna az unokája terhére lenni.
(1936. június) Megkezdték a zsidó irodalmi termékek megsemmisítését. Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges. Az idén 89 éves könyvhét az irodalom és könyvkiadás egyik legnagyobb hazai ünnepe, melynek történetét szinte teljes egészében dokumentálják a filmhíradók. A két világháború között minden nyár elején legalább egy hírt találunk, mely megörökíti a főváros utcáin felbukkanó színes standokat, ahol a lelkes olvasók személyesen is találkozhatnak kedvenc szerzőikkel. A rangos kulturális esemény ábrázolása azonban nem marad mentes a politikától, hiszen nagyon árulkodó, hogy mikor melyik kötet, szerző és kiadó kerül – vagy éppen nem kerül a kamera elé. A Magyar Könyv Hetét először 1929 májusában rendezték meg, és szerencsére már ebből az évből van kapcsolódó mozgóképes anyagunk.
Mihálygergén búzavirágból fontak koszorút, ebben ugrottak át a tűz fölött. Majd a koszorút a legközelebb álló fűzfára feldobták, akié a hiedelem szerint fennakadt, az még az ősszel férjhez ment. Volt, ahol a hajadonok a tűz ugrás után hazafelé egy kenderföldre heveredtek, és aki után a letiport kender felegyenesedett, az még abban az évben férjet talált. Szent Iván éjjelén sok helyen dobáltak gyümölcsöt a tűzbe. Ezt azért tették, hogy a korán elhunyt gyermekek védelmezőjüktől, Keresztelő Szent Jánostól, gyümölcsöt kaphassanak a mennyben. Baranya megyében a sírokra tettek sült almát. Csongrád megyében úgy tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik. A babonák közül a boszorkányok sem maradhatnak ki. Az ünnepet megelőző napon zöldellő ágakat tettek ki az ajtókra, ablakokra – még a tyúkólakra is –, hogy elűzzék a boszorkányokat. Magyarországon is újra visszatérőben van a Szent Iván éji tradíciók felelevenítése. A berlini példát követve 2001 óta megrendezik a Múzeumok Éjszakáját, amikor késő éjszakáig tartó nyitvatartással egyre több múzeum várja nyitott kapukkal a látogatókat.
A Szentiván-éji tűznél füstölt gyógynövényekből és illatos füvekből kiváló nyugtató fürdő készíthető. Ha valaki eszik a tűzbe dobott almából, elkerüli minden betegség. A tűzben hagyott almák ízét a halottak is megízlelhetik. A Szent Iván éjszakáján leszakított páfrány képessé tesz arra, hogy beszélj az állatok nyelvén. Mielőtt leszáll az éj, zöld ágakat kell aggatni az ajtókra, ablakokra, hogy a boszorkányok kívül maradjanak. Ha ezen az éjszakán meztelenül indulsz gyógynövénygyűjtésre, a begyűjtött füvek különlegesen erős gyógyhatással bírnak majd. Hajadon lányoknak körül kell táncolni a Szentiván-éji tüzet, majd ha kialszik, le kell heveredniük a legközelebbi kenderföldön. Amelyik lány után felegyenesedik a kender, annak nemsokára menyegzője lesz. Forrás: Szent Iván éj és a boszorkányság Erről itt olvashatsz: Susi 2017-06-24T10:00:19+00:00 Share This Story, Choose Your Platform! Page load link
2. Égő üszköket szoktak kezekben hordozni és azokkal a határokat kerülni, azt gondolván, hogy így áldatik meg az ő földeiknek termése. 3. Némely helyeken ezen a napon kerekeket forgatnak, amelyek azt jelentik, hogy a nap már az égen felső pontjára hágott és minden dolgok változnak. Láthatjuk, hogy a tűzugrás szokását írja le Bod Péter, az egyik legősibb termékenységi rítust, amelyről, pontosabban Szent Iván tüzéről Bálint Sándor, a vallási néprajz legkiválóbb magyarországi képviselője egy pár évtizede így írt: "Virágos Szent János napján a Zobor vidéki Kolon (Kolicany) magyar népe, fiatalsága úrnapi párlós füvekkel vegyített szalma-rakásokat gyújtott meg, miközben daloltak, táncoltak. A fellobogó lángokat pedig egyenként valamennyien átugrálták. A tűzre vetett illatos füvekkel a gonoszt vélték elűzni, hogy a vetésben kárt ne tegyen, a kutakat, forrásokat meg ne rontsa. " Bálint szerint "abból, hogy a leányok miképpen ugrották át Szent Iván tüzét, jósolni szoktak a férjhez menésre. " Mindebből látható, hogy e szokásoknak csak igen felületesen volt közük a kereszténységhez.
A június 23-áról 24-ére virradó éjszaka, Szent Iván-éj a gonosz elűzésének ideje. Sok helyen máig fennmaradt a tűzugrás ősi pogány rítusa, Pilisszentivánon éjfélkor boszorkánybábut égetnek. Eredetét és fennmaradt szokásait tekintve talán az egyik legpogányabb ünnepünk a legkeresztényibb szent, Keresztelő Szent János egyházi napjával fonódik egybe június 24-én. Ez a nevezetes Szent Iván-nap, a nyári napforduló ünnepe a pogány hitvilág egyik kulcsfontosságú eleme lehetett, és csak nagy nehézséggel sikerült (némi) keresztény tartalommal megtölteni. Ezért aztán jelentősége elmaradt a "sokkal jobban sikerült" ünnepötvözésektől: a modernizálódó Magyarországon például a húsvét és a pünkösd mögött fokozatosan elhalványult a Szent Iván-nap. Pedig az előző kettőhöz hasonlóan ez is összekapcsolódik pogány termékenységi és aratóünnepekkel, és még a június hónapot is sokáig Szent Iván havának nevezték a kalendárium szerint.
Illatos füvek tűzbe dobálása, a tűz átugrálása, az ugrálásból való jóslás nagyon távol áll a katolikus egyház tanításaitól, így nem meglepő, ha forrásaink több évszázadon át jegyezték fel, hogy miként próbálta az egyház korlátozni a tűzgyújtást vagy legalább a vígasságok idejét lerövidíteni, nehogy túlzottan az éjjelbe nyúljanak a "Szent Iván-éji" mulatságok. Mindez nem sikerült túl jól, hiszen Pilisszentivánon, a község honlapja szerint még mindig megmaradt a "Szent Iván-napi mágiákból a boszorkány alakja": az éjféli máglyán egy boszorkánybábut is elégetnek. A tűzkultusszal mindig is nagyon vigyázott a keresztény egyház. Már az Ószövetség is bálványozásnak minősítette a tűzgyújtást. Aztán az ókeresztények gondolatvilágában az ördögi Lucifer neve is összefüggött a "fényhozóval". Sokan ezért a Prométheusz-mítosszal rokonítják e "bukott angyal" alakját, mintha az is a tüzet hozta volna el az emberiségnek, titkos tudást közvetítve. (Az ehhez kapcsolódó tanokat az az Origenész terjesztette a leginkább, akinek tanításait pár hete találták meg először teljes formájában Münchenben, így talán hamarosan többet is megtudhatunk a gondolatkör kialakulásáról. )
A Jánosnak a délszláv nyelvekben az Iván és a Jován név is megfelel. A bizánci hatást valószínűleg szláv papok közvetítették hozzánk, ezért Iván-nap lett június 24-éből. Vannak azonban olyan magyarlakta régiók, például a már említett legészakibb kárpát-medencei magyar nyelvi sziget, a szlovákiai Zoborvidék, ahol Virágos Szent Jánost ünnepelték ekkor. Keresztelő Szent Jánost nem könnyen csempészték be az egyházi ünnepek sorába: a kissé kacifántos történet szerint Szűz Mária Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhében - írja Bálint Sándor magyarázatként. "Alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat, és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek. Ezt a magyarországi Felsőszentiván népe úgy magyarázta, hogy a látogatás alkalmával Keresztelő Szent János édesanyja méhében ugrált az örömtől. Ezért kell a tüzet átugrani (tehát nem pogány szokások továbbélése miatt... ), mégpedig háromszor, hogy Szent Iván közbenjárására a Szentháromság annál nagyobb kegyelmet adjon. "
Locsold gondosan a növényed, hogy a mag cseperedni kezdjen. Ahogy nevelgeted, úgy gyűrűzik be életedbe az új kapcsolat lehetősége, és amint virágot bont a növény, már ott is lesz életedben az áhított szerelem. Ha párban vagy, a varázslatot szerelemmélyítőként vagy jóslásként is alkalmazhatod jövőtökre vonatkozóan. Amennyiben a mag nem fogja meg, pároddal van még mit csiszolni kapcsolatotokon, és fontos is, hogy együtt maradjatok. Akkor azonban, ha növekedni és virágozni fog a növényed, kapcsolatotok sínen van. OLVASD EL EZT IS!