Kutatásai során foglalkozott a C-vitamin-gyártás alapanyagának, a szorbóznak mikrobiológiai előállításával. Elsők között ismerte fel a mikrobiológiai ércfeltárás hazai jelentőségét. Kutatási témája volt a háncsfeltárás. Foglalkozott ennek mikrobiológiájával, a háncsfeltárás folyamatainak mechanizmusával, javaslatokat tett a technológia fejlesztésére. Alelnöke volt a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Mikrobiológiai Szakosztályának, munkájáért a Sigmond Elek-emlékéremmel tüntették ki. Szerepe az 1956-os Forradalmi Bizottságban [ szerkesztés] Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen 1956. október 31-én, távollétében beválasztották a Műegyetem Ideiglenes Forradalmi Bizottságába. A szovjet bevonulás után a Bizottság tagjainak többségét megrovással elbocsájtották az egyetemről. Görög Jenő ellen nem indult fegyelmi eljárás, de szakmai sikerei és közkedveltsége ellenére soha többé nem léptették elő. [1] [2] Díjai, elismerései [ szerkesztés] Az MTA Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakbizottságának tagja.
Cívishír: Mondja még, mi bosszantja? Esetleg a stadion? Görög Jenő: Nem a stadion bosszant, mert az tényleg gyönyörű, ráadásul én imádom a focit, a Lokit, meg egyáltalán a magyar focit. Az bosszant, hogy ehhez a focihoz túl jó ez a stadion, ami meglátszik a nézőszámon, így állandó deficittel kell számolni. Akárcsak a Főnix Csarnok esetében. Cívishír: Mit csinálna először, ha holnaptól városvezető lenne? Görög Jenő: Feléleszteném a húsipart, és akkor lenne hol finom debreceni párost készíteni. Cívishír: Úgy gondolja, ez pusztán szándék kérdése? Görög Jenő: Mi más lenne? Pajna Zoltán 2012-ben megígérte, hogy újranyílik, aztán semmi sem történt. Nem kell túlbonyolítani a kérdést. Amire Debrecenben van szándék, arra van pénz is. Cívishír: Mi lenne a második? Görög Jenő: Megszabadítanám a debreceni gyerekeket a Sodexo menüjétől. Cívishír: Apaként tudom, népszerű húzás lenne a diákok körében, de mi mással etetné őket? Görög Jenő: Ha rajtam múlna, az önkormányzat visszavenné a közétkeztetést.
Görög Jenő Életrajzi adatok Született 1920. június 20. Budapest Elhunyt 1978. december 12. (58 évesen) Budapest Sírhely Új köztemető Ismeretes mint kémikus vegyészmérnök egyetemi oktató Nemzetiség magyar Állampolgárság magyar Szülei Görög Jenő belügyminisztériumi számvevőségi igazgató Budai Mária gyógyszerész Gyermekek Görög Jenő, Görög Éva Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Iskolái Középiskola Bp-i Széchenyi István Reálgimnázium (érettségi: 1938. ) Felsőoktatási intézmény József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - vegyészmérnök Pázmány Péter Tudományegyetem - gyógyszerész BME - műszaki doktori Más felsőoktatási intézmény Bp-i Széchenyi István Reálgimnázium Pályafutása Szakterület vegyészmérnök Munkahelyek Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék egyetemi docens egyetemi ipari mikrobiológiai kutatócsoport vezető Szakmai kitüntetések Munka Érdemérem (1953) Akadémiai Jutalom (a szorbóz-előállítás félipari, ill. laboratóriumi módszereinek kidolgozásáért, 1952) 'Sigmond Elek-emlékérem.
Ők sem voltak jobbak semmivel, mint az 1990 utániak. Cívishír: Ott van még a Jobbik. Furdal a kíváncsiság! Görög Jenő: A jobbikosok kedves, tisztelettudó emberek, de az ideológiájukat, a retorikájukat sehogyan sem tudom magamévá tenni. Több írást is olvastam a Debreciner oldalán a VOKSVÉLEMÉNY rovatban. Akadtak gondolatok, amikkel teljesen egyetértek, más észrevételek pedig inkább a fantázia birodalmához állnak közelebb. Mégis kevesen említették meg, hogy a debreceni ellenzék milyen munkát végzett az elmúlt 5 évben. Egy képviselőnek a közgyűlésen kívül is bőven akad(na) tennivalója. Ha átnyálazzuk a képviselői profilokat és a helyi médiafelületeket, akkor a helyzet roppant elkeserítő. Nézzük elsőnek a helyi hírportálokat, megpróbálom a fókuszt a kampányidőszakon kívülre tenni. Az Együtt és az LMP képviselője kb. nem is létezett semmilyen formában, a Civil Fórum mindössze elvétve szólalt meg vagy foglalkozott helyi ügyekkel, az MSZP évente alig durrantott el néhány sajtótájékoztatót és szinte semmilyen helyi ügyet nem karolt fel.
A képviselőt nem tudtuk elérni, így Jármi Péter megyei elnököt kérdeztük, aki elmondta, Görög Jenő nem indul a választáson az LMP színeiben és tudomása szerint függetlenként sem. Kérdésünkre, hogy ennek mi az oka, a megyei elnök azt mondta, Görög Jenő nem jelezte nekik, hogy szívesen lenne képviselőjelölt. Frissítés: időközben elértük Görög Jenőt, aki azt mondta, ez az LMP már nem az az LMP, amiben ő elkezdett politizálni. Az már júliusban, a Fidesz-KDNP debreceni jelöltjeinek bemutatáskor kiderült, hogy hét fideszes képviselő, Jámbor Ferenc, Pankotai László, Czellér László, Szabó Gyula, Ary Petronella, Mazsu János, Hernádi Zoltán és Szilágyi László búcsúzik a közgyűlési munkától. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Országos lista 2018-03-10T17:43:39+01:00 Végleges listánk az országgyűlési választásokra 1. Dr. Szél Bernadett 2. Dr. Hadházy Ákos 3. Dr. Gémesi György 4. Dr. Schmuck Erzsébet 5. Ungár Péter 6. Dr. Keresztes László Lóránt 7. Demeter Márta 8. Kanász-Nagy Máté 9. Lengyel Szilvia 10. Üveges Gábor 11. Ferenczi István 12. Hohn Krisztina 13. Dr. Ábrahám Júlia 14. Kis-Szeniczey Kálmán 15. Sallai Róbert Benedek 16. Ecseki Virág 17. Ikotity István 18. Csárdi Antal 19. Hajdu Mária 20. Kendernay János Zsigmond 21. Kassai Dániel 22. Rákosi Judit 23. Cselószki Tamás 24. Turcsán Szabolcs 25. Apostol Klaudia 26. Moldován László 27. Angyal Károly Tibor 28. Dr. Tessényi Judit 29. Komlósi Csaba 30. Kerpács Rezső 31. Dömötörné Solymár Orsika 32. Tóth Tamás 33. Mizsei László 34. Kovács Katalin Ildikó 35. Barta János 36. Csoma László 37. Szatmári Ildikó 38. Perneczky László 39. Dömsödi Gábor 40. Midi Melánia 41. Dr. Majoros Imre 42. Dr. Munkácsy Béla Attila 43. Hevényiné Danics Nikoletta 44. Reichenberger János Gyula 45.
Regéci Vár és Látogatóközpont Cím: 3893 Regéc, Fő út 40. ( térkép) Telefon: +36-20-231-9562, 46/387-533 E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Honlap: GPS: 48. 378847, 21. 344334 Regéc község Miskolctól 64 km-re, északkeletre található. A 624 méter magas vulkanikus szirten 1285-ben már vár állott. Rákóczi-várként ismert, hiszen e család idejében élte fénykorát. Szabálytalan alaprajzú, belső tornyos hegyi vár, mely a XVII. században a Rákóczi család birtoka volt, akik birtokközpontot alakítottak ki. II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkorának egy részét is itt töltötte. A várban a különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények, bástyák mellett helyet kapott egy különleges török falicsempével (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, ez volt az ún. Bokályos-szoba. Napjainkban a vár régészeti feltárása és helyreállítása is megtörtént. 2003-ban állították helyre az északi bástyát, mely az elmúlt 300 év legnagyobb beruházása volt a várban.
A déli torony romjai közül remek kilátás tárul a szemünk elé a vár középső udvarára, valamit az újjáépített északi torony felé. A vár területén információs táblák tájékoztatnak a látnivalókról. Regéci Vár Látogatóközpont 2016 óta a faluban várja az új látogatóközpont a turistákat, a várra hajazó épületben állandó kiállítást láthatunk II. Rákóczi Ferenc gyerekkoráról, a várhoz kapcsolódó különböző interaktív multimédiás tartalmakat fedezhetünk fel és a vár területén talált régészeti leletetkből is ízelítőt kaphatunk. Gyakorlati tudnivalók Cím: 3893 Regéc, Várhegy Látogatóközpont: Regéc, Fő út 42. Nyitva tartás: Tavasztól őszig minden nap 09. 00-18. 00 óráig. Tájékozódjunk a honlapon az aktuális nyitva tartási időről. Általában sötétedés előtt 1 órával zárnak. A téli szezonban hétvégenként 9. 00 - 15. 00 közt tart nyitva a vár. Látogatóközpont: minden nap: 9. 00 - 16. 00 Belépődíjak: Felnőtt: 800 Ft Diák/Nyugdíjas: 600 Ft Látogatóközpont: 500/300 Ft. Telefonszám: +36 46 423-015 Megközelítés: Gyalog: Regécről a templomtól nem messze kanyarodik balra a főútról a kék és a piros jelzésű út, innen 2, 5 km után az egyre emelkedő, jól jelzett turistaúton érünk fel a várba.
Az 1686. május 2-án - felsőbb utasítás alapján - megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását. A vár építéstörténete A regéci vár legkorábbi részének a Felsővár sziklacsúcsán álló öregtorony és az egykor hozzákapcsolódó íves vonalú várfal tekinthető. A toronynak azonban csak az alsó szintje tartozik az első építési periódushoz, felső szintjeit az 1540-es években, amikor északkeleti sarkához egy háromszintes kerek ágyútornyot illesztettek, teljesen újjáépítették. Klíma kültéri egység elhelyezese Házi Disney channel műsorok visszanézése Pc hőmérséklet mérő program for windows 7
Rákóczi gyerekkori otthonában A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Regéc fölé magasodó vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc otthonaként is ismert regéci vár. A 639 m magas Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, a jól jelzett Országos Kék Túra útvonalán megközelíteni. A vár története A vár valószínűleg közvetlenül a tatárjárás után épült, építtetői az Aba nemzetség tagjai lehettek. Bár 1300 körül már állt, mégis a köztudatban, mint Rákóczi-vár szerepel. Számos alkalommal váltott tulajdonost, sokáig királyi birtok volt, majd 1420-ban Zsigmond király a szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. Mátyás király 1464-ben a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János katonáit I. Ferdinánd császár csapatai űzték el a várból 1537-ben, majd később a török dúlta fel. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egy ostrom segítségével vette birtokba a várat, majd a Rákóczik itt rendezték be birtokközpontjukat. I. Rákóczi Ferenc halála után özvegye, Zrínyi Ilona Regécre költözött fiával, az akkor egyéves II.
A községbe érve a Fő utcáról az első lehetőségnél térjünk le balra és vezessünk a várparkolóig. Innen gyalog folytathatjuk utunkat a várig, kissé meredek erdei ösvényen. Gyalogosan Regéc községből vagy Mogyoróska felől is egy körülbelül 2, 5 km-es gyalogtúrával közelíthetjük meg a várat, a kék és piros jelzés mentén. További látnivalók a közelben Babuka-tó, Háromhuta Flórika-forrás, Háromhuta Kőkapu Vadászkastély, Nagyhuta Vizsolyi Biblia Látogatóközpont, Vizsoly Boldogkői vár, Boldogkőváralja Pálházi kisvasút, Pálháza Füzér vára, Füzér Füzéri vár (fotó: Béres Tamás) Szállást keresel a közelben? Itt érdemes nézelődni »» Fotók: ©Csodahelyek (A képek 2020. szeptemberben készültek). Sort by Recent Most Positive Most Helpful Látogatók véleményei
Az egyik földszinti helyiségben alakították ki nagyméretű kemencékkel rendelkező sütőházat is. A palotaszárny déli végéhez utólag hozzáépült kisméretű boltozatos helyiség déli oldalán alakították ki legkésőbb a Középső várból az Alsóvárba vezető, alsó szakaszán kő, felsőbb szakaszán fa lépcsőfokokból épült impozáns lépcsőt. A nyugati palotaszárny 16. században kiépült részei közé tartozik a konyha és a tőle délre emelt, jórészt alápincézett, a nyugati várfal belső oldalára épült helyiségsor. A 17. század folyamán a nyugati palotaszárny udvari homlokzata elé kisebb, földszintes épületeket építettek, az egyik ház alatt egy boltozatos pincét is kialakítottak. A 16-17. század folyamán a várat védőművekkel erősítették meg. A vár északnyugati sarkán felépült a Kútbástya, tőle délre a nyugati várfal északi szakaszát egy belső köpenyfallal megerősítették és felmagasították. A könnyebben támadható keleti oldal északi végén egy rondellát, az ún. Kerekded bástyát építettek fel. A keleti várfal középső szakaszának külső oldalán felépült a Kis bástya, melytől délre egy külső várfalat is építettek a várfal külső oldala elé, mely külső fal az Alsóvárat kelet felől védő többszintes sokszögű bástya északi oldaláig húzódott.