Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként. 1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. A tót atyafiak, A jó palócok. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit. Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is. Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg. Mikszáth kálmán jó palócok tartalom. Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
A tragikum, a végkifejlet fel van fokozva, ez romantikus vonás, de az odáig vezető utat realisztikusan ábrázolja az író. Betekintést enged a felvidéki, tanyasi, falusi emberek hétköznapjaiba, megismerhetjük az életük színterét, a rokonságukat, a vágyaikat, a céljaikat, a lehetőségeiket, általában a mindennapjaikat. Jellemábrázolása is más: a népi alakok nála nem túl idealizáltak. Megmutatja, hogy bizony a parasztok is rátartiak, keménykötésűek, megalkuvásra képtelenek, önérzetesek. Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok (elemzés) – Oldal 3 a 13-ből – Jegyzetek. Már nem nyugszanak bele például abba, hogy a szüleik válasszák ki a jövendőbelijüket, nem elégednek meg a nekik kiszabott élettel. A lányok is magasabbra tekintenek (pl. az Az a fekete folt című novellában Anika is szereti a talári herceg hintajában mutogatni magát). Mikszáth elbeszélései feltárják előttünk azt a tényt, hogy vannak a közösségnek kikezdhető, megbontható, sérülékeny pontjai. A falusi közösség megbontható, és meg is bomlik. A gyermekek sem teszik mindig azt, amit a szüleik szeretnének (se Filcsik lánya, se Anika).
Az egészségügyi, szociális ellátás teljesítménye fél év visszaesés után 23, 2 százalékkal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye szintén egy év csökkenést követően 17, 1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kereskedelemben a hozzáadott érték 16, 9, az infokommunikációban 16, 7 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke hasonló mértékben, 16, 4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3, 7 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 1, 9, az oktatásé 8, 8 százalékkal emelkedett. Nőtt a fogyasztás is A háztartások tényleges fogyasztása egy év csökkenés után először 9, 9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 10, 6 százalékkal nőtt. Mezőgazdaság ipar szolgáltatás hiányzik az eszközkezelőből. A háztartások belföldi fogyasztási kiadása 12, 2 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A belföldi fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások terén 19, 9 százalékkal emelkedett, a tartós termékek vásárlása 19, 4 százalékkal haladta meg a tavaly második negyedévit.
Nőtt a fogyasztás is A háztartások tényleges fogyasztása egy év csökkenés után először 9, 9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 10, 6 százalékkal nőtt. A háztartások belföldi fogyasztási kiadása 12, 2 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. Átadták a mezőgazdasági vásár nyereményeit. A belföldi fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások terén 19, 9 százalékkal emelkedett, a tartós termékek vásárlása 19, 4 százalékkal haladta meg a tavaly második negyedévit. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7, 5 százalékkal nagyobb lett, a közösségi fogyasztásé 0, 5 százalékkal csökkent. A végső fogyasztás összességében 8, 1 százalékkal nőtt. Az állóeszköz felhalmozás, azaz a beruházások 8, 3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A beruházásokon belül a legnagyobb bővülés az építőiparban és a szolgáltatások körében történt, a kereskedelem, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a művészet, egyéb szolgáltatás esetében jelentős volt a növekedés.