Menesztésem jogszerűtlenségét azóta a Pest Megyei Kormányhivatal elismerte, a képviselő-testület pedig visszahelyezett pozíciómba és elmaradt díjazásom rendezését is megszavazta. A díjazásomat a polgármester azóta is visszatartja, mely ügyben peres eljárást indítottam – írta. Jószai szerint Nagy János nyíltan vállalt együttműködést a Fidesszel azért, hogy "az ellenzéki összefogás politikusait bizottsági pozíciókból és felügyelőbizottsági helyekről eltávolítsa, helyükre fideszes delegáltakat és a polgármester saját jelöltjeit ültetve". Kapcsolódó Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2021-05-27 12:27 Újabb civil jelölt jelentkezett be a 2021-es ellenzéki előválasztásra Nagy János személyében. Szigetszentmiklós polgármestere Facebook-oldalára feltöltött videójában felidézte, 2019-ben sikerült végre leváltani a ciklusokon átívelő fideszes urizálókat, akik egy több sebből vérző települést hagytak maguk után, miközben a Fidesz 2020 óta bünteti a városokat, hiszen a COVID elleni védekezésben magukra hagyták a településeket, és arcátlanul megbüntették azokat a városlakókat, ahol a többség nem a kormánypártokra szavazott. "Polgármesterként átélem, milyen az, amikor a hatalomnak nem hódol be valaki, amikor valaki a korrupcióra nemet mond" – fogalmazott Nagy János. A településvezető szerint most jött el az ideje annak, amikor az ellenzéki pátok meghallgatták a nép akaratát, és nem egy cigarettafüstös irodában döntöttek a jelöltekről, hanem lehetőséget teremtettek, hogy előválasztáson dönthessék az el a választók, ki legyen a a fideszes helytartó kihívója. Közölte, sokat gondolkodott, hogy elinduljon, de mivel elfogadhatatlannak tartja, hogy csak pártpolitikai alapon támogatják a térségüket, az indulás mellett döntött.
Hétfőn írásban benyújtotta lemondását megbízásáról Jószai Attila, a DK szigetszentmiklósi alpolgármestere. Közleményében a város ellenzéki polgármesterétől való elhatárolódását jelöli meg döntése okaként, mint írta: Döntésemet azzal a szándékkal hoztam meg, hogy kifejezzem teljes elhatárolódásomat Nagy János polgármester tevékenységétől mind erkölcsileg, mind pedig az ellenzéki Összefogás politikusaként. A közös választási programunkkal ellentétes döntések, olyan cégek előnyhöz juttatása, melyek vezetői a polgármesterrel személyes kapcsolatot tartanak fenn, a szigorú beszerzési szabályzat elutasítása és a korábbi Fidesz-vezetés alatt a városi közszolgáltató cégnél zajló, törvénysértések gyanúját feltáró beadvány érdemi vizsgálatának elmulasztása vállalhatatlan minden változást kívánó ellenzéki politikus számára. Jószai jelezte: felesége, Jószai Teodóra tavaly januárban jelentette be indulási szándékát, a DK és a Momentum támogatását tudva maga mögött. "Nagy János egy héttel később, január 19-én a rendkívüli jogrend adta lehetőségével élve, egyszemélyi döntéssel, jogszerűtlenül menesztett alpolgármesteri tisztségemből, azzal a szándékkal, hogy az előválasztási versengésben ilyen módon jusson tisztességtelen előnyhöz Jószai Teodórával szemben", fogalmazott a politikus.
Lemondott pozíciójáról Szigetszentmiklós DK-s alpolgármestere, Jószai Attila, akit a város ellenzéki polgármestere korábban már eltávolított helyéről – derül ki a párt közleményéből. "Döntésemet azzal a szándékkal hoztam meg, hogy kifejezzem teljes elhatárolódásomat Nagy János polgármester tevékenységétől mind erkölcsileg, mind pedig az ellenzéki Összefogás politikusaként" – írja a közleményben Jószai. Szigetszentmiklós 2019-ben megválasztott polgármestere, Nagy János mögé a választáson az összes ellenzéki párt beállt, így váltották le a korábbi, kormánypárti polgármestert. Jószai lemondását azzal is indokolja, hogy szerinte Nagy a választási programjukkal ellentétes döntéseket hoz, mint például a polgármesterrel személyes kapcsolatot fenntartó cégek előnyhöz juttatása, vagy a szigorú beszerzési szabályzat elutasítása és a korábbi Fidesz-vezetés alatt a városi közszolgáltató cégnél zajló, törvénysértések gyanúját feltáró beadvány érdemi vizsgálatának elmulasztása. Nagy János korábban már menesztette az alpolgármestert, rendkívüli jogrend adta lehetőségével élve, ezt egyszemélyi döntéssel tehette meg 2021 januárjában.
volt, amelyet 2016-ban Horváth holdingja vett meg. Szigetszentmiklóson ipari park épül. A beruházással a fideszes polgármester és családja ismét jól jár. Szigetszentmiklóson, ha nagyobb ingatlanfejlesztés kezdődik, abból ritkán marad ki a fideszes városvezetés. Így van ez idén is, amikor az M0 lehajtója övezte földeken mintegy 35 hektáron ipari park létesül. A mezőgazdasági területek szerencsés eladói közé a város polgármestere, Szabó József is bekerült. Szerencsés, mivel a föld megművelve harmadannyi hasznot hoz, mint ha építenek rá: míg szántóként Szigetszentmiklóson négyzetmétere 2-3 ezer forintot ér, ám ha gazdasági területről van szó – például úgy, hogy átminősítik a telket –, akár 8-20 ezer forintot is ér fekvéstől függően. A szigetszentmiklósi képviselő-testület meg is lépte ezt átminősítve a maradék szántókat is a fent említett szektorban – köztük a polgármester területeit is. Belecsaptak a lecsóba A mezőgazdasági gépészmérnök végzettségű Szabó erős szálakkal kötődik a városhoz.
A holokauszt a II. világháború tágabb kontextusában történt. Hitler kormánya egy hatalmas, bőséges élettérrel ( Lebensraum) rendelkező új kelet-európai birodalmat képzelt el Németország számára, amely még ki sem heverte az I. világháborús vereséget. A vezetők számításai szerint az európai német uralom valóra váltásához háborút kellett vívniuk. 1939 A Szovjetunió semlegességének biztosítása után (1939. augusztus, szovjet-német megnemtámadási egyezmény) a németek 1939. szeptember 1-jén megtámadták Lengyelországot, kirobbantva ezzel a II. világháborút. Nagy-Britannia és Franciaország válaszul szeptember 3-án hadat üzent Németországnak. A náci Németország és a Szovjetunió egy hónap alatt legyőzte és felosztotta Lengyelországot. 1940 A Lengyelország leverését követő viszonylagos csend 1940. április 9-én tört meg, amikor a német erők lerohanták Norvégiát és Dániát. 1940. május 10-én Németország Nyugat-Európa támadását is megkezdte, kezdve a háborúban semleges Hollandiával, Belgiummal és Luxemburggal, illetve Franciaországgal.
"Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában s az erkölcs tiszta érzet ártatlan örömeiben. " - Horthy Miklós Üdvözlünk a oldalon! A weblap célja, hogy minél részletesebben foglalkozzunk a II. világháborúval, az akkori haditechnika és hadszínterek bemutatásával. Amellett, hogy fokozatosan bővülő tényanyagokkal és képekkel illusztrálva felelevenítjük a II. világháború eseményeit, arra is törekszünk, hogy annak kevésbé ismert, ritkábban emlegetett részleteiről is szó essen. Magunkról Kapcsolat
Előzmények: § Az első világháború utáni rendezés→revízió és revans vágy. § Megbékéltetés, és engedmények politikája a nyugati hatalmak által, engednek a németeknek. § Németország szövetségi rendszerének kialakulása: o német olasz megállapodás, Belin-Róma tengely 1936 német-japán szövetség, majd az olaszok csatlakoznak: antikomintern paktum Németo, Olaszo, Japán: háromhatalmi egyezmény agresszív külpolitikai sikerei, sorban rúgta fel a német béke pontjait. bevonulás a rajnai fegyvermentes övezetbe 1936 müncheni szerződés 1938, Csehszlovákia feldarabolása Prágába, Cseh-Morva protektorátus, Csehország megszállása § Olaszország megerősödése "elégedetlen vesztes". § Tengelyhatalmak szövetsége: céljuk a világ újra felosztása, az első világháborús békék eltörlése. § A világháború főpróbája: 1936-39 spanyol polgárháború: Franco tábornok nyer Hitler és Mussolini támogatásával, és diktatúrát vezet be. A németek és olaszok felmérhették fegyvereik hatékonyságát. A háború kirobbanása: § Hitler követeli Lengyelországtól Danzig átadását.
világháborúba (1939-45). A Délvidéket megszállják a csapatok, bár történelmi, etnikai revízió nem történt. Teleki a magyar részvételt nem vállalta, ezért 1941. április 3-án öngyilkos lett. A Barbarossa-terv elindításakor Németországot román és szlovák csapatok támogatták, de Magyarország nem. 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát. Horthy és az új miniszterelnök, Bárdossy László megítélése szerint csakis a szovjetek lehettek. Ezért Bárdossy hadat üzent a Szovjetuniónak. Ezt követően a brit kormány Magyarországnak, Magyarország pedig az Egyesült Államoknak üzent hadat. A munkaszolgálatos zsidók már 1941 nyarától érezhették a háború borzalmait. Azonban Magyarország a "béke szigete" volt, mivel a háború nem érződött és a háborúellenes mozgalmak támogatottsága is csekély. 1941 második felében az ún. gyors hadtest alakulatait kivezényelték a keleti frontra. Mindez a német Ribbentrop követelése volt. Igen hamar bebizonyosodott, hogy a magyar hadsereg felszereltsége és kiképzettsége hiányos.
1941 nyarán és őszén a német csapatok mélyen benyomultak a szovjet területekre, az erősödő szovjet ellenállás miatt azonban a németek nem tudták elfoglalni a kulcsfontosságú Leningrádot és Moszkvát. December 6-án a szovjet erők jelentős ellentámadásba lendültek, és végérvényesen elűzték a német csapatokat Moszkva külterületéről. Másnap, 1941. december 7-én Japán (a tengelyhatalmak egyike) lebombázta a Hawaii-szigeteken fekvő Pearl Harbort. Az Egyesült Államok azonnal hadat üzent a japánoknak. December 11-én, a katonai konfliktus kiterjedt, és Németország és Olaszország hadat üzent az Egyesült Államoknak. 1942-1943 1942 májusában a Brit Királyi Légierő légicsapást mért a németországi Köln városára ezer bombázóval. Ekkor tört be a háború először Németország területére. A következő három év alatt a szövetséges légierők szisztematikusan bombázták Németország ipari létesítményeit, és nagyvárosait, 1945-re porig rombolták a német városok jó részét. 1942 végén és 1943 elején a szövetséges erők számos jelentős katonai győzelmet arattak Észak-Afrikában.
Az új bábkormány központja Vichy lett. Hitler a Franciaországnak nyújtott segítségért meg akarta büntetni Angliát, de az angliai partraszállásra nem gondolhatott. Ezért az 1940 augusztusától októberig zajló angliai csatában folyamatosan bombázta Londont és a szigetországot. Az angol nép összefogása, a királyi légierő ellenállása és a radar felfedezése elég volt a sikeres védekezéshez. Hitler beszüntette a bombázásokat. Mussolini 1939 őszén még kimaradt a háborúból, de a német sikerek láttán felbuzdult, és 1940. június 10-én Olaszország is hadat üzent Franciaországnak. Az olasz fasiszták ugyan féltek a franciáktól, de mikor látták, hogy a szomszéd bukása idő kérdése csupán, részt akartak a koncból. 1940 őszén az olaszok támadást indítottak az angol kézen lévő Egyiptom és az angol támogatást élvező Görögország ellen is. Az olaszok nem bírtak az angol erőkkel, ezért Hitlernek segítenie kellett szövetségesén. Jugoszláviában németellenes kormány alakult, ezért Hitler 1941. április 6-án megtámadta Jugoszláviát is.
elfoglalása) nem sikerül – 1942. 7-8. Casablanca: szövetséges partraszállás ®1942. : No. visszavonul Tunéziába – 1943. máj. : Tunisznál a német-olasz csapatok leteszik a fegyvert – angol-amerikai haderők É-afrikai győzelmük után Szicília felé mennek; Európa felszabadításához első lépés Ola. legyőzése – 1943. júl. : angol-amerikai csapatok partraszállása Szicíliában – 1943. 24. : Fasiszta Nagytanács megvonja a bizalmat Mussolinitól; király letartóztatja – 1943. 3. : Olaszo.