Amikor viszont alacsonyan jár, a légkör, amelyen a fénynek át kell haladnia, sokkal vastagabb. A Hold fénye valójában a Napé, különböző hullámhosszokból áll, amelyeket a természetben például a szivárvány színeiben láthatunk. Azért látjuk narancssárga színűnek a Holdat, mert a hullámhosszok közül a kék jobban szóródik az atmoszférában, mint a vörös. Narancssárga szuperhold lesz ma éjjel - Librarius.hu. Minél vastagabb légrétegen nézünk keresztül, annál több kék fény szóródik szét, miközben a vörös sugarak könnyen átjutnak a légrétegeken.
Egyébként a Hold lassan, de folyamatosan egyre távolabb kerül a Földtől, így néhány százmillió év múlva, már soha nem fogja teljesen kitakarni a Napot, és mellesleg 200 millió év múlva egy földi nap már 25 órán át fog tartani. Ránk dől a mennyboltozat? Beomlik a föld? Nem tudjuk, mi lesz. Nem tudjuk, mi lesz, mert beállt a teljes napfogyatkozás. ( Fermat's library)
A magasan járó holdat vakítóan fehérnek látjuk, mivel fénye vékonyabb légrétegeken keresztül ér el hozzánk. Amikor viszont alacsonyan jár, a légkör, amelyen a fénynek át kell haladnia, sokkal vastagabb. Fold hold távolság. A Hold fénye valójában a Napé, különböző hullámhosszokból áll, amelyeket a természetben például a szivárvány színeiben láthatunk. Azért látjuk narancssárga színűnek a Holdat, mert a hullámhosszok közül a kék jobban szóródik az atmoszférában, mint a vörös. Minél vastagabb légrétegen nézünk keresztül, annál több kék fény szóródik szét, miközben a vörös sugarak könnyen átjutnak a légrétegeken.
Amikor viszont alacsonyan jár, a légkör, amelyen a fénynek át kell haladnia, sokkal vastagabb. A Hold fénye valójában a Napé, különböző hullámhosszokból áll, amelyeket a természetben például a szivárvány színeiben láthatunk. Narancssárga szuperhold látható az égen szerda éjjel - Ugytudjuk.hu. Azért látjuk narancssárga színűnek a Holdat, mert a hullámhosszok közül a kék jobban szóródik az atmoszférában, mint a vörös. Minél vastagabb légrétegen nézünk keresztül, annál több kék fény szóródik szét, miközben a vörös sugarak könnyen átjutnak a légrétegeken. (MTI)
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2012. ápr 6. 13:53 Íme a világ legkisebb települése 200 millió forintért kelt el a világ legkisebb települése, amelynek mindössze egy lakosa van Az aprócska település neve Buford, egyetlen lakosát Don Sammosnak hívják. 61 évesen ő menedzselte mostanáig a kisváros szeszesital boltját, fémkereskedését, benzinkútját és hot dog standját. Don Sammos a település egyetlen lakosa Néhány hónapja azonban úgy döntött, elköltözik - így a telefont is kikapcsolták a "Kereskedelmi Ügynökségnél", ahol gyakorlatilag az irodája volt. Távozása előtt a város 'első' embere közzétette történetét az ügynökség honlapján. Magyarország Legkisebb Települése — Magyarország Legkisebb Városa Lakossága. Mint kiderült, feleségével együtt 1980-ban költözött Bufordba Kaliforniából. Néhány évvel ezelőtt azonban meghalt a neje, a fiuk pedig felnőtt, és elköltözött a városból. - Saját városom és irányítószámom van, de nem bánnám, ha az átutazók megállnának egy rövid időre, hogy beszélgethessek valakivel – mondta nemrég.
Ezt a címet az isztriai Hum városkának sikerült elnyernie, mely 17 lakosával bekerült a Guiness-Rekordok könyvébe is. Közel sem a legkevesebb lakossal rendelkező horvát település, de Hum különlegességét az adja, hogy jogállása szerint még mindig város. Hum mégis rendkívüli értékekkel büszkélkedhet, ugyanis az egyik legrégebbi ószláv írásfajta, a glagolita írás legkorábbi, 12. századból fennmaradt emlékeit őrzi templomának falain. Top 10 - Magyarország legkisebb városai - Blikk Rúzs. Lakóházain szinte eredeti formában csodálhatjuk meg, hogyan is festett egy kis hegyi falu a középkorban, hihetetlen hangulatot áraszt ez az aprócska paradicsom. Bár egyes számlálások szerint lakosainak száma 18 vagy 23 fő, de a lényegen ez sem változtat, hiszen a városka állandó népessége így sem haladja meg egy átlagos iskolai osztály létszámát. Horvátországban azonban még számos olyan kis települést találunk, melyet alig-alig laknak. Cres szigete tele van szórva olyan aprócska falvakkal, amelyek lélekszámot tekintve épphogy élnek. Beli a maga 38 lakosával, Lubenice 43 fővel, Vrana 20 lakóval, Stivan 27 emberrel semmiképp sem nevezhető metropolisznak.
A legnagyobb városok és környékük között a társadalmi-gazdasági funkciók terén sokrétű összefonódások, áramlások figyelhetők meg, településegyütteseket létrehozva ezzel. A KSH elemzése emlékeztet rá: a budapesti agglomeráció és a balatoni agglomerálódó térség létéről törvény rendelkezik, ugyanakkor a tavalyi vizsgálatok alapján további 21 agglomeráció, településegyüttes határolható le még Magyarországon. Ugyan nem önálló települések, de mint speciális lakóhelyek, említést érdemelnek a tanyák, szórványtelepülések. A települések külterületein az ország lakosságának 3 százaléka lakik a 2011. évi népszámlálás adatai alapján, arányuk főleg az alföldi megyékben magas. Bács-Kiskunban megközelítette a hányaduk a 13 százalékot, a megyében található Móricgát lakosainak kétharmada él külterületen, ami a legmagasabb érték az országban. Mint emlékeztettek rá, a településszerkezeti sajátosságok eltérőek az ország különböző részein, ez természeti, történelmi okokra vezethető vissza. A tagolt dombsági és alacsony középhegységi tájakon jellemzően kis területűek és népességűek a települések, ezzel szemben a síkvidékeken nagyobbak.
A rekorder Ennek jó példája jelenlegi kisebb önálló településünk, a Zala megyében található Iborfia, melynek a KSH 2020-as adatai szerint 11 lakója van. Érdekes módon a település csak 18 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől, de egyáltalán nem érződik a város közelsége, hisz az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint például a lakók közül senki nem dolgozik, ott, sőt, máshol sem: aki nem nyugdíjas, az önkormányzati alkalmazott, így pont a legkisebb településen valósul meg a teljes foglalkoztatottság, noha a gazdaság vérkeringéséből így a település teljesen kiesik. Elvándorlás Jogosan teheti fel bárki a kérdést, hogyan alakulhat ki egyáltalán egy 11 emberből álló falu? Nos, a válasz az, hogy a falunak nem is olyan rég sokkal több lakosa volt, csak nagy volt az elvándorlás. Száz éve, 1920-ban 145 lakosa volta a falunak, akiknek nagy része mezőgazdasággal foglalkozott, ahogy ez évszázadok óta megszokott volt. A mezőgazdaság gépesítése és az ipar növekvő kereslete miatt azonban megindult az elvándorlás, de még nem érte el az akkor még magas születésszámot, így még 20 évig növekedett a népesség: az 1941-es adatok szerint 173 főre.