Mark J Bird egy 69 éves Las Vegas-i egyetemi tanár, aki minden bizonnyal ki nem állhatja az amerikai elnököt. De Bird nemcsak szájhős, hanem a tettek embere is: hogy nyomatékosítsa véleményét, augusztusban az iskolai gondnoknak címezve egy csekket ragasztott az egyetem egyik mosdójának tükrére, benne száz dollárral, majd a férfi ott helyben karon lőtte magát. A vérző tanárra egy diákja talált rá, később többen is köré gyűltek. Egyik kollégájának, aki megpróbálta elállítani a vérzést, bevallotta, hogy ezen a rendhagyó módon akart protestálni Trump ellen. Hajdu richard professzor. Az 1993 óta ott tanító, de már nyugalmazott férfit rögtön kórházba vitték, rendbe fog jönni. Vádat is emeltek ellene, amiért kézifegyverrel lövöldözött az egyetem területén, és amiért engedély nélkül tartotta magánál a fegyvert. ( Independent)
Rektorsága alatt nagyszabású beruházások valósultak meg: ebben az időszakban fejeződött be az Elméleti Tömb építése, ekkor készült az új Fogászati Klinika, a szülészeti pavilon, a mosoda, hallgatói és ápolónői kollégiumok, és ekkor zajlott a klinika közműveinek nagyszabású korszerűsítése. – Szabó Gábor akkor hozott modern tanyagot az orvosképzésbe, amikor még dogmák éltek. HAON - Szobrot kapott a neves orvosprofesszor Debrecenben. Fantasztikus előadásokat tartott, a diákok szerettek nála vizsgázni – emlékezett a szobor leleplezésekor Mátyus László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. Kiemelte, hogy a néhai professzor kutatásairól szóló publikációi rendkívül precízek és nemzetközi színvonalúak voltak. - Nagyon jó dolog, hogy ez a szobor megszületett. Jó dolog, mert ha problémás döntéseink előtt, elsétálunk erre, akkor Szabó Gábor erkölcsi tartást sugárzó tekintetéből, erőt tudunk meríteni – jelentette ki Mátyus László. Szabad János, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára a genetikusok nevében arra emlékezett, hogy 1991-ben megalakult a Magyar Genetikai Egyesület, melynek elnöke Szabó Gábor professzor lett.
– mesélte a fotóriporter. A kórház felé vezető úton kézen fogva kísérték a kislányt, a nehezebb terepen pedig a nagymama cipelte a hátán. Miután csak az utolsó műtéti napra értek oda, Richárd doktor a protokollt felrúgva a kislány mindkét szemét egyszerre műtötte meg – hiszen ki tudja, mikor vágna neki a család még egyszer egy ilyen nagy útnak. Csodaszerek, hihetetlen gyógyulások: így vernek át minket. Ha kíváncsi vagy a történet folytatására, kattints! Fotók: Hajdú D. András
A napgomba megelőzése A bőrről az izzadságot mihamarabb le kell törölni, nem szerencsés hagyni, hogy az bepálljon. Index - Mindeközben - Annyira nem bírta Trumpot a professzor, hogy tiltakozásul meglőtte saját magát. Ez főleg akkor erősen ajánlott, ha valaki meleg és nedves környezetben van. Ugyancsak törekedni arra, hogy sportoláskor ne "műszálas" ruhákat viseljünk, hanem vagy lélegzőt, vagy pedig pamutot. Ha a hajlam már ismert, tehát valakinek már többször volt ilyen panasza, akkor érdemes lehet megelőzésként is használni a kezeléshez kapott sampont, illetve az egyéb gombaellenes készítményeket. Hungaropharma gyógyszerkereskedelmi állásajánlat Csap szelep Five tribes társasjáték pictures
Persze részben azért, mert korábban haltak meg az emberek – gondoltuk ezt mi régen –, de akkor is voltak idős emberek. Egészen elképesztő adat, hogy a mai 30-as, korai 40-es generációnál is teljesen megszokottá vált, hogy 10–20 százalékuk magas vérnyomás elleni kezelésre szorul. Dr. Schwab Richárd - Forrás: – Sok orvos és kutató hangoztatja azt az álláspontot, hogy az antibiotikumok túlzott vagy észszerűtlen használata rezisztens baktériumtörzseket hoz létre, így elképzelhető, hogy sokkal több ember fog meghalni vagy súlyosan megbetegedni olyan baktériumtörzsek miatt, amelyeknek a legyőzésére egyelőre nincsen mód. Elképzelhetőnek tartja, hogy az orvosi szempontból nagyon fontos eredmények végül csak részben tudják növelni az élettartamot, vagy csak az életminőséget fogják növelni, vagy csak bizonyos csoportoknál válnak be? – Az elmúlt ötven-hatvan év, amióta az antibiotikumokat használja az emberiség, történelmi léptékben nagyon rövid. Alkalmazásuk kezdetén mindenki azt gondolta, hogy ezek teljesen biztonságos szerek, hiszen közvetlen toxikus hatás nem látszódott.
Mikrobiom – nem valami tudományos-fantasztikus kifejezés, hanem egészen hétköznapi csoda: azoknak a mikroorganizmusoknak a rendszere, amelyek testi sejtjeink számának tízszeresét is kiteszik, és bennünk, velünk összhangban élnek. Dr. Schwab Richárd belgyógyásszal, gasztroenterológussal beszélgetünk a szervezetünkben élő mikroorganizmusok jelentőségéről és a bélflóra egészségéről. Ez a téma új irányt szabhat a közeljövő orvostudományának. – A bélflóra és általában a bélbaktériumok szerepéről mennyit tud az átlagember? – A szervezetünk hétköznapi hasonlattal szemléltetve egy erdőhöz hasonlít, amelyben messziről nézve csak a fákat lehet látni, de valójában egy nagyon komplex ökoszisztéma. 2013 körül publikálták azt a hatalmas kutatási anyagot, amelyet úgy hívnak, Humán Mikrobiom Projekt, s amely mintegy tíz évvel a Humán Genom Projekt után vált közkinccsé. Az amerikai szövetségi költségvetésből finanszírozták ezt a rendkívül drága kutatást, amelynek keretében több száz önķéntes ember teljes mikrobiomját meghatározták hét testtájon, és referenciaként használták később kutatásokban.
Harc a SIBO-val – avagy mit tehetünk, ha eltolódik a bélflóránk egyensúlya? Szandránál egy hónapja jelentkeztek az erős fájdalmakkal járó hasi panaszok. Jelenleg egyetlen falat szénhidrát elfogyasztása is hasi görcsöket és órákig tartó puffadást okoz nála, ezért egy ideje csak húst, tojást, tejterméket és halat képes enni, kis adagokban. Nem kizárt, hogy kontaminált vékonybél-szindrómája van, amely egy emésztőrendszert érintő kórkép... Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket! A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Tartalmaink elkészítése, az oldal üzemeltetése és az új olvasók elérése azonban költségekkel jár. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a lehetőségeihez mérten. Köszönjük, hogy számíthatunk Önre!
A tengerészek meg is érdemelték a dicséretet, hiszen a két évig tartó jeges-tengeri utazás és a Ferenc József-föld feltérképezése során valóban emberfeletti teljesítményt nyújtottak. A sikeres expedíció dacára a Monarchia sohasem kísérelte meg elismertetni a szigetcsoport feletti tulajdonjogát, hiszen egyrészt az expedíció magánvállalkozásként indult, másrészt pedig Ferenc József (ur. 1867-1918) amúgy sem kívánt belebonyolódni a kolonizációs versenyfutásba. Ebből eredően tehát téves az a megállapítás, miszerint a sarkvidéki terület a dualista birodalom gyarmata lett volna; a valóságban a szigetcsoport csak az 1920-as években szerzett komoly stratégiai jelentőséget, egészen addig a "senki földjének" számított. A Ferenc József-föld az ekkor kirobbanó rivalizálás során szovjet fennhatóság alá került, napjainkban pedig Oroszország birtokát képezi.
Hazaérkezésük után nagy nyilvánosságot kapott a kutatók beszámolója. A Földrajzi Közleményekben megjelent írásukat most el lehet olvasni az Arcanumon; érdemes is, tiszta kalandregény. Bár a felfedezők baltával vágták az otthonról vitt, kővé fagyott tokajit az 50 fok mínuszban, a Ferenc József-föld messze volt attól, hogy magyar gyarmat legyen. Egyrészt ugye a dualista rendszer vállalkozásáról van szó, és sokkal inkább volt osztrák, mint magyar. A 24 fős expedíciónak egyetlen magyar tagja volt, a hajóorvos Dr. Kepes Gyula, a legénységet Dalmáciából szedték össze, közös nyelv az olasz volt. Az expedíció ugyan kapcsolódott a haditengerészethez, de nem állami, hanem magánvállalkozás volt, az adományok alig három százaléka jött Magyarországról. Ráadásul nem is gyarmatszerzési akcióról volt szó. "A nemzeteknek a földisme gyarapítása végett folytatott békés versenyküzdelme amaz ünnepélyes pillanatban, melyben valamely uj földre lép vagy pedig az ezen legtávolabb elért előfoktól elbúcsúzik, lobogókat szokott arra kitűzni.
Augusztus 30-án északnyugati irányban földet fedeztek fel a végtelen Artkikus-óceánon. Mivel azonban a Tegetthoff csak sodródott a jégtáblák között, két hónapnak kellett eltelnie, mire annyira közel jutottak, hogy partra szállhattak az addig ismeretlen földön. (Wikipedia) Budapest-fok a sarkkörön túl Most közelgett az ünnepélyes pillanat, az ujonnan felfedezett föld megkeresztelése. Mint minden keresztelési ünnepélynél a bor kimaradhatatlan kellék, úgy itt is elkerülhetetlen. A törzs és a legénység tehát poharakkal felszerelve megjelen, a háromszoros »Hurrah« kiáltással végbemegy a keresztelés, – s az ismert világ ezen percz óta »Ferenc József császár-földel« gazdagabb… – számolt be a nagy pillanatról Kepes doktor. Az expedíció a Monarchia nevében birtokba vette a területet, és Ferenc József-földnek nevezte el az összesen 119 földdarabból álló szigetcsoportot. A felfedezők itt töltötték 1873/74 telét, összesen hét hónapot, amelynek során igyekeztek minél részletesebben feltérképezni a 16 ezer négyzetkilométernyi jégbirodalmat.
Szerző: Tarján M. Tamás "Most közelgett az ünnepélyes pillanat, az ujonnan felfedezett föld megkeresztelése. Mint minden keresztelési ünnepélynél a bor kimaradhatatlan kellék, úgy itt is elkerülhetetlen. A törzs és a legénység tehát poharakkal felszerelve megjelen, a háromszoros »Hurrah« kiáltással végbemegy a keresztelés, – s az ismert világ ezen percz óta »Ferenc József császár-földel« gazdagabb…" (Részlet Dr. Kepes Gyula beszámolójából) 1873. augusztus 30-án pillantotta meg az osztrák–magyar északi-sarki expedíció 24 fős legénysége a Tegetthoff gőzös fedélzetéről a Ferenc József-földet, melyet napjainkban sokan – helytelenül – a Monarchia egykori gyarmataként emlegetnek. Az Osztrák–Magyar Monarchia az 1870-es évek elején, a neves német földrajztudós, August Petermann buzdítására kapcsolódott be az Északi-sarkvidék kutatásába. Ekkoriban az expedíciók szervezőit két célkitűzés motiválta: az első természetesen a sarkpont megközelítése volt, emellett azonban sokan a jégmentes "északkeleti átjáró" megtalálására is kísérletet tettek, melynek felfedezése jelentős mértékben lerövidíthette volna a távol-keleti vizek és Európa közötti távolságot.