Kedvelői egy honlapon gyűjtötték össze a képeket, filmeket, emlékeket, segítségüket köszönjük. És a kötelező összeesküvés-elmélet Minden híres zenész, színész halála után a pletykás emberi természetnek és korlátlan fantáziának köszönhetően szárnyra kelnek olyan történetek, amelyek szerint "megbízható szemtanúk" látták az adott sztárt évekkel halála után. Forrás: MTV 2004-ben az egyik bulvárlap újságírója olyan dokumentumok birtokába jutott, amely szerint Molnár Csilla él, és Paraguayban tartózkodik. A lap birtokába került – állítólagos - titkosszolgálati dokumentumok szerint a lány már a szépségverseny ideje alatt is a magyar elhárítás ügynöke volt, Klemm Anna álnéven. Épp 30 éve nyert szépségversenyt a tragikus sorsú Molnár Csilla. Az elhárítási főcsoport pecsétjeivel ellátott papírokból az olvasható ki, hogy a fonyódi lányt a titkosszolgálat utasítására választották szépségkirálynővé, azért, hogy külföldi útjai alkalmával hírszerzési feladatokat tudjon ellátni. Szerepel itt egy beszélgetés leírása, amely állítólag közte és az elhárítás vezérőrnagya között zajlott.
A film az 1987 -es Magyar Filmszemlén és a mannheimi dokumentumfilm-fesztiválon is díjat nyert. Molnár Csilla alakját két dal is őrzi: az Első Emelet együttes A szépek szépe balladája című száma halála után néhány hónappal jelent meg, majd négy évre rá, 1990 -ben pedig Menyhárt János zenéjével és Miklós Tibor szövegével Homonyik Sándor előadásában csendült fel az Álmodj, királylány című slágerré vált dal. Pauer Gyula szobrász nem sokkal a szépségverseny után az első néhány helyezettről – köztük Csilláról is – Szépségminták címmel gipszlenyomatokat készített. Ezek Sopronban, a Körmendi Galériában tekinthetők meg. Jegyzetek [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Gazsó L. "Örökké bánni fogom" - Molnár Csilla szerelme úgy érzi, megakadályozhatta volna a szépségkirálynő halálát | Femcafe. Ferenc- Zelei Miklós: Szépséghibák, Szerzői Kiadás, 1986, ISBN 9635005369 Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt!, HP hungaropop Kultur. Kiadó, 1987, ISBN 9635006268 Tóth Eszter Zsófia, Murai András: Szex és szocializmus, Libri Könyvkiadó, 2014, ISBN 9789633102916 További információk [ szerkesztés] Molnár Csilla emlékoldala Egy királylány tragédiája Álmodj, királylány!
A fiatal lány gyógyszereket vett be, ám sajnos sokkal többet, mint kellett volna. Az életét már a kiérkező mentősök sem tudták megmenteni, mindössze 17 évesen életét vesztette. Szerelme halála lesújtotta Károlyt, aki állítja, senkit sem szeretett úgy, mint a lányt – sem előtte, sem utána. Molnár csilla halal.com. Bűntudat mardossa, mert úgy érzi, megakadályozhatta volna a tragédiát. 4 / 5 Fotó: Instagram/ molnarcsillaandrea szerkesztőségünk ajánlja
Bíró Ica szerint Csilla sorsát már életében láthatta az, aki hisz a tenyéren hordott jóslatokban. – Csilla már nem élt, amikor rólam is ez a szobrász készített ugyanezzel a módszerrel szobrot. Minden mimika és testredő látszik a műveken. Még ott száradt Csilla gipszszobra a műteremben, így alaposan megnézhettem. Hátborzongató látvány volt, hogy a tenyerén mennyire rövid az életvonala. Hajas László: Kiragyogott a többi lány közül Hajas László készítette a versenyző lányok frizuráját, ma is jól emlékszik Csillára. – A VIII. Az öngyilkos szépségkirálynő volt szerelmének vallomása: ellopták Molnár Csilla titkos naplóját - Blikk. kerületben volt egy kis üzletem, oda jöttek a lányok, Csilla kiragyogott a többi lány közül, és valamiféle üde természetesség sugárzott róla. Rengeteg barna haja volt, semmi hivalkodó nem illett hozzá, ezért készítettem neki Sassoon-frizurát. Már ott, az üzletben sejtettem, hogy győztes lesz, mert őt kísérte a legtöbb kamera, főleg őt fotózták. Hajas László csinálta a versenyzők, így Csilla frizuráját is / Fotó: MTI-Benkő Imre Frenreisz Károly: Áldozat volt! A Magyar Média Reklám- és Propagandaszolgáltató Vállalat rendezte az 1985-ős szépségversenyt.
Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője volt. 1883. március 3-án (házassági anyakönyvi kivonata szerint március 8-án) született Munkácson. Továbbszolgáló őrmester apja rettegésben tartotta a családot, felesége és fia sohasem tudhatta, mikor jár el a keze, gyermekeit borotvafenő szíjjal és bikacsökkel, éheztetéssel "nevelte". Csortos később a "Pótolok, kérem, pótolok! " szavakkal magyarázta legendás falánkságát. Hyppolit, a lakáj | Mandala Nyár | Nyíregyháza turisztikai weboldala : Nyíregyháza turisztikai weboldala. Apja mérnöknek szánta, de ő az első adandó alkalommal elmenekült otthonról, tizenöt évesen jegyzőgyakornoknak állt Soltvadkerten. Művészi hajlamai már akkor megmutatkoztak, verseket írt, festett, szavalt, végül jelentkezett az Országos Színművészeti Főiskolára. Diplomáját húszévesen kapta meg, ezután vándorszínész lett, majd Debrecenben és Szegeden játszott. Kivételes tehetsége már kisebb szerepekben is kitűnt, ezért direktora kéretlenül száz korona előleget és főszerepeket adott neki. 1907-ben a pesti Népszínházhoz szerződött, de az év őszén már a Beöthy László által igazgatott Magyar Színház tagja volt.
Valóban állta a kiadásokat, de jó szervezéssel így is százezer pengő alatt tudta tartani a produkció büdzséjét. A film alapjául szolgáló színdarabot, Zágon István művét, a Hyppolit, a lakájt 1930-ban néhány próba után nem mutatta be a Magyar Színház. Székelynek mégis tetszett a városi újgazdagok szokásait kifigurázó mű, mert olyan történetet szeretett volna rendezni, ami ismerős a hazai közönségnek. Hyppolit a lakáj szereplők. Persze nem ő lett volna, ha nem szól bele mindenbe. Először is felkérte Nóti Károlyt, a korszak kiváló kabarészerzőjét, hogy dolgozza át Zágon darabját. Nóti fordított egyet az újgazdag fuvarozó és a sznob inas párharcán. Az eredeti színműben ugyanis a grófi házból jött komornyik leckézteti meg a felkapaszkodott fuvarost, a filmben viszont Schneider Mátyás, a dolgos kispolgár lázad fel az üres úri etikettet megtestesítő Hyppolit ellen. A Hunnia Filmgyár kész szereposztással várta a rendezőt. Székely azzal még egyetértett, hogy a címszerepet Csortos Gyula játssza, de azzal már nem, hogy Schneider úr szerepét Gózon Gyulára osszák.
– Inast? – Igen, meg akartalak lepni vele. – Sikerült. Schneider úr és Tóbiás között: – De mi a neve? – Azt nem tudom, csak annyit mondott, hippodrom. – Talán Hyppolit? – Hát így is lehet mondani, csak akkor nincs semmi értelme. Hyppolit és Schneider úr között: – Kérem, én huszonhét évig szolgáltam a gróféknál. Hyppolit a lakáj | Media1. – Beszéljen, Hyppolit, mit szokott ilyenkor csinálni a gróf? – A gróf ilyenkor semmit se csinál. A 72 perces zenés vígjáték ősbemutatóját 1931. november 27-én tartották a budapesti Fórum (ma Puskin) moziban – méghozzá hatalmas sikerrel. Az elemzők szerint több összetevője volt a film karrierjének. A színészeken és a fülbemászó dalokon kívül a rafinált forgatókönyvnek is köszönhető, hogy ma is élvezhető a humora. A Hyppolitban a habkönnyű, sokszor negédes komédiákhoz képest a szerelmi mellett nagyon erős a komikus szál, éppen ezért a cselekmény középpontjában a Schneider lány (Fenyvessy Éva) és a fiatal mérnök (Jávor Pál) küzdelme helyett inkább Schneider úr (Kabos Gyula) és a lakáj (Csortos Gyula) vetélkedése áll.
A teátrum legzajosabb sikereit az ifjú színésznek köszönhette, aki mind magasabb gázsit követelt, de végül Beöthy megmakacsolta magát. Egy csaknem botrányba fulladt előadás után a feldühödött Csortos szerződésszegéssel lett a Vígszínház tagja. A Hyppolit, a lakáj úrhatnám Schneidernéje: Haraszti Mici | televizio.sk. Ennél a társulatnál lett igazán nagy színész, amit elsősorban Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt neki (A testőr, A farkas). Két év múlva megint a Magyar Színházhoz szerződött, majd 1914-ben újra a Vígszínházhoz, amely 1919-ben újította fel Molnár Ferenc Liliom című színművét. Csortos a nevével összeforrott címszerepet, a ligeti vagányt háromszáznál többször játszotta Fedák Sári és Varsányi Irén oldalán, színész és szerep igazi találkozása volt ez. 1920-ban a Ványa bácsi magyarországi ősbemutatóján Asztrov doktort formálta meg. 1922-ben a Renaissance Színházhoz szerződött, a következő évtizedekben a főváros szinte valamennyi színházában játszott, a húszas évek elején a Budapesti Színészek Szövetségének elnökeként is tevékenykedett, 1937-ben lett a Nemzeti Színház örökös tagja.
A főbb szerepekben: Bódis Gábor, Mikó István, Szabó Anikó, Cserjési Beatrix, Bacskai Zsolt, Bencze István, Kovács Attila, Vajnárovics Viktória, Germán Lívia, Bánhidi Péter, Rozsályi Márkó, Makkai Adrienn, Molnár Ágnes, Sándor Luca, Bugarin András, Szendrei Gábor, Krutilla Fruzsina Rendező: Mikó István Jászai-díjas, érdemes művész A "Hyppolit, a lakáj" Kabos Gyula első hangosfilmje, mely mai napig rendkívül népszerű, rendszeresen műsorra tűzik a TV csatornák. Hyppolit a lakáj 1931 szereplők. A szerzők időtálló remekművet alkottak, melynek üzenete napjainkban is aktuális, így a színpadi változat is rendre megjelenik a színházak repertoárján. Nem véletlen, hiszen a zseniális, parádés, fordulatokban gazdag szövegkönyv önmagában is tökéletes remekmű, amely sikergyanús, de a siker lehetőségét csak növelik Eisemann Mihály fülbemászó, kellemes dallamai. A történetről: Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel.