A bejegyzésnek, illetve a bejegyzés elmaradásának azért van jelentősége, mert a Polgári törvénykönyv (Ptk. ) szerint az elővásárlási jog akkor lesz hatályos, ha azt bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. Ezért a jóhiszemű érdeklődőben joggal merül fel a kérdés: ha a tulajdoni lapon nem látok elővásárlási jogot, tekinthetem-e úgy, hogy nincs is? "A Ptk. világosnak tűnő rendelkezése ellenére ez egy bonyolult kérdés, amelyre a bírói gyakorlat egyelőre nem adott teljesen megnyugtató választ. Az esetleges jogviták elkerülése érdekében az óvatosság alapvetően arra intene bennünket, hogy járjunk el körültekintően, és egy társasházi lakás megvétele előtt – még ha a tulajdoni lapon nem is látunk elővásárlási jogot – lehetőleg szerezzük be a társasház alapító okiratát, és ellenőrizzük, hogy fennáll-e elővásárlási jog. Az alapító okirat beszerzése emellett azért is indokolt lehet, hogy ellenőrizhessük, hogy az tartalmaz-e bármely olyan előírást, amely az ingatlan használatát befolyásolja" – mondja Faragó János.
Vagy szükséges legalább a lehetőséget biztosítani, hogy az elővásárlásra jogosultak, ha szeretnék, megismerjék a vételi ajánlat tartalmát? A válasz ebben az esetben sem egyértelmű. Az óvatosság miatt mindenesetre sok társasházban az a gyakorlat, hogy a tulajdonosok jól látható helyre, például a földszinti faliújságra meghatározott időtartamra kifüggesztik a vételi ajánlat tartalmát. A tulajdonosok így értesülhetnek az eladási szándékról, a főbb eladási feltételekről, és lehetőségük van arra, hogy további tájékoztatásért a tulajdonoshoz forduljanak. Az óvatosság amiatt is indokolt, mert egy ítélőtáblai határozat szerint önmagában a jogosultak nagy száma sem feltétlenül mentesít teljes egészében a közlési kötelezettség alól. Az említett esetben például 50 elővásárlásra jogosult esetén (akik osztatlan közös tulajdon miatt rendelkeztek elővásárlási joggal) az Ítélőtábla indokoltnak látta, hogy az eladó legalább a belföldi ismert lakóhellyel rendelkező jogosultakat értesítse a vételi ajánlatról.
A Kúria azonban az elővásárlásra jogosultnak adott igazat. A Kúria is elismerte, hogy a tulajdonosok nagy számára tekintettel az elővásárlásra jogosultakat az eladó nem volt köteles tájékoztatni. Azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egy elővásárlásra jogosult más forrásból értesül az eladási szándékról, megfelelő időn belül gyakorolhatja az elővásárlási jogát. A Kúria határozata tehát világossá tette, hogy nem lehetünk elég óvatosak, ha elővásárlási jogról van szó. "Könnyű belátni, hogy mire vezethet az, ha egy soklakásos társasházban a mai napon valaki elkezdi felülvizsgálni, hogy például 2019. elején milyen lakáseladások történtek, és aztán az illető az érintett szerződéseket – a Kúria határozatára hivatkozva – megtámadja, és a két és fél évvel ezelőtti vételáron a lakásokat megszerzi. Mivel az ingatlanárak az elmúlt évtizedben folyamatosan és meredeken emelkedtek, erre akár egy igen jövedelmező üzletágat is lehetne alapítani. Az azonban kétséges, hogy ez mennyiben valósítana meg a Kúria indoklásában szereplő közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt " – világít rá a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza a Kúria döntésének ellentmondására.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A Kúria egy nemrégiben megjelent határozatában kimondta: sok jogosult esetén az eladónak valóban nem kötelessége az értesítés, azonban a jogosultak akár három év múlva is megtámadhatják az adásvételi szerződést – mondta dr. Faragó János, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogásza. Az elővásárlási jog a gyakorlatban az ingatlantulajdonosok és a vevők számára egyaránt számos bonyodalom és feszültség forrása lehet. Az elővásárlásra jogosult ugyanis egyoldalúan eldöntheti, hogy engedi-e az ingatlan eladását a vevőnek, vagy – azonos feltételekkel – ő maga veszi azt meg. Speciális eset, ha az elővásárlásra jogosultak nagyon sokan vannak, ilyenkor ugyanis az eladó nem köteles értesíteni a jogosultakat az eladási szándékról. Probléma azonban itt is adódhat: akár évek múlva is megtámadhatják az adásvételi szerződést – derül ki a PwC közleményéből.
A tagállamok többségénél a természetes élőhelyek megőrzésére és helyreállítására irányuló intézkedések hiányoznak a benyújtott tervekből az MTVSZ szerint. A kelet- és közép-európai országokban a biodiverzitásra szánt összegek nem érik el a teljes keret 1 százalékát. Magyarországnál az európai uniós egyeztetés alatt álló magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) zöld forrásain belül a klímaváltozás által különösen fenyegetett Homokhátság vízpótlásának megoldása az egyik legfontosabb célkitűzés, amelyre 44 milliárd forintos keretösszeget különítenének el. Az MTVSZ szerint azonban a mintegy 10 ezer négyzetkilométer alapterületű, 800 ezer embernek otthont adó térség elsivatagosodását csak abban az esetben lehet kezelni, ha a tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan a vizek megtartására és fenntartható hasznosítására is gondolnak a tervezők. Így például a vízgazdálkodási szerveknek jogot biztosítanak arra, hogy figyelembe vehessék a vízvisszatartással kapcsolatos közérdeket, és elutasíthassák a vízzel elárasztott területek levezetésére irányuló kérelmeket.
Ha olyan dolgot szeretnénk manapság borítékban tárolni és szállítani, mely valamivel törékenyebb, mint az átlagos hétköznapi tárgy, akkor a légpárnás boríték lesz a tökéletes választás. Minőségileg bélelt borítékokról van szó, melyek megvédik tartalmuk integritását és épségét! A légpárnás boríték tökéletes választás szállítmányozó cégek és magánszemélyek számára egyaránt, hiszen a megnövelt védelemnek köszönhetően szinte bármilyen kisebb tárgyat el lehet bennük szállítani. Bullet boritek arak 5. Kis mennyiségben költséghatékony választás!
Előnyei a hagyományos borítékokhoz képest nyilvánvalóak, értékeinket a legolcsóbban ezen a módon tudhatjuk biztonságban egy hosszú kézbesítés alatt.