Borbély Szilárd 1963-ban született Fehérgyarmaton, és 2014 február 19-én halt meg Debrecenben. A József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa volt. 2013-ban jelent meg Nincstelenek című regénye, amely szinte minden irodalmi toplistán az élen végzett. Erősen didaktikus a darab. Ez is az említett általánosságot szolgálja, vagy ettől válik érthetővé? Szerintem az általánossága miatt használja ezt az eszközt a szerző. Ráadásul a kar szerepeltetése egy az egyben a görög drámák formavilágát hozza vissza, ahol is a kórus mindig valamilyen tanulságot próbál több ízben levonni, ami a nézőt kalauzolja az események között. Hogy jól értsék, hogy a néző a történetek mögött azt nézze, ami a szerző szerint a fő gondolat. Ezek szerint teljes mértékben megtartották a dráma eredeti szövegét? Abszolút, igen. Egy-két momentummal kiegészítve. Olaszliszka - Katona József Színház - Színházak - Theater Online. Az eredeti drámai anyagban nincs benne a Borbély Szilárd szüleit ért tragédia konkrétuma. Ezt pont azért tettük bele, mert tovább akartam erősíteni a darab általános voltát, amiben a szerző főleg a gyilkosságot, mint olyat nem érti.
Borbély szövegében ez szépen összefonódik az olaszliszkai tragédiával, az előadásban viszont mellékszállá változik, így nehezen érthető a rabbi (Szacsvay László) időnkénti feltűnése is. Az előadás végén kicsit összeáll a kép mégis: a két gyermek elmondja A gödölye meséjét, melyben egymást felfaló és elpusztító élő- és élettelen dolgok láncolata teszi világossá azt a görög tragédiákból jól ismert gondolatot, hogy az ősbűn (a cica megette a kis gidát) továbböröklődik, bűnök hosszú láncolatát hozza létre (cicát megette a kutya, kutyát agyonveri a furkós bot, a botot elnyeli a tűz stb. Borbély Szilárd Olaszliszka. ). Máté Gábor rendező Kérdés, jó ötlet-e Borbély halálát az előadás végén megmutatni. Hogy az Olaszliszkán meggyilkolt tanárt és a szerzőt ugyanúgy Fekete Ernő játssza, hogy e két szereplő a színpadnak ugyanazon a pontján hal meg, az azt sugallja, Borbély Szilárd áldozat. A világ javíthatatlan, az erről való tudásnak esett áldozatul. Erős állítás ez, bizonyos értelemben igaz, másrészt kissé leegyszerűsíti Borbély határozott döntését, hogy innen el kell menni.
Amelyben Török Tamara dramaturggal szépen párhuzamba állították a szerző, Borbély Szilárd keserűségét, saját traumáját az olaszliszkai eset országos, társadalmi szintű megrázkódtatásával. Máté pontosan érzi, hogy az Áldozatot és Borbélyt is játszó Fekete Ernőnek mikor kell mély csendben, és mikor mosolygó optimizmussal húznia alá mondatait. Igaz, Fekete szívbe markolóan tudja érzékeltetni a fájdalmat, a megtöretettséget, sorait mégis úgy szavalja, mintha logopédiaórán tartana előadást. Revizor - a kritikai portál.. Belül a hús-vér emberek Fotó: János – Origo Máté Gábor remekül használja Cziegler Balázs csodálatosan sokat mondó díszletét, egy medencét, amelyet magasra halmozott föld- vagy sárréteg vesz körül, mélyén a múlt elfeledett, szőnyeg alá söpörni akart hordalékával: fegyverekkel, csontvázakkal, vallási szimbólumokkal. A medencén kívül áll a Kar, az idegenek, a dráma gondolati tartalmát képviselő szereplők. Belül pedig a hús-vér emberek, az áldozatok és bűnösök, gyilkosok, meggyilkoltak, gyűlölködők és gyűlöltek érzelmei forrnak lobogva: elképesztően koncentrált például az Áldozat nagylányát játszó Mészáros Blanka néma jelenléte, rettegő, egy-egy lassú könnycseppel barázdált arca a tárgyalás jelenete alatt.
De "összeírni" a kettőt a drámában nem sikerült; így aztán a színházra marad, hogy az emlék-emlékezés-emlékezet témájából létrehozza azt az ernyőt, amely összefoghatná a széttartó szálakat. A Katona és Máté Gábor ismét a közepébe nyúlt annak a katyvasznak, ami szemmel láthatóan hosszútávon nyomorítja az országot; arról beszél, amiről ez a színház nem szokott hallgatni, és úgy beszél, ahogyan kell, a színpadról, a színpadi hatásmechanizmusok színes palettájával. Az olaszliszkai ebből a szempontból jobban megérett? Igen, de nem ez motivált engem. A szerző is a szereplőket valamiféle általánosságba próbálta belevonni. A férfi főszereplő neve Áldozat, a középső lányának Középső lány, maguk az elkövetők sem mint elkövetők vannak aposztrofálva, hanem Vádlott 1, Tettes 1, Tettes 2-ként. Szándékosan általánosabb érvényű akar lenni, minthogy arról az esetről, és csak arról az esetről beszéljen. Az olaszliszkai – A darabról A dráma középpontjában az olaszliszkai tragédia áll: amikor a település romák lakta részén autóval áthajtó tanárembert lányai szeme láttára halálra rugdosta a feldühödött tömeg, mert azt hitték, elütött egy kisgyermeket.
DÁTUM / IDŐPONT HELYSZÍN MŰFAJ 2016/03/24 csütörtök 19:00 Nagyszínpad, Debrecen próza
Jól érthető, a fontos kérdéseket jó helyen és jó időben (ténylegesen) feltevő, a problémákra kiválóan rámutató előadás volt, nagyon tetszett, és tényleg nagyon fontosnak tartom mindenkinek elmondani: nézzétek meg és ami még fontosabb: beszéljetek, beszélgessetek róla. Tetszett a bejegyzés? Megköszönöm, ha nyomsz rá egy like-ot vagy megosztod másokkal:
A bíróság első fokon a másodrendű vádlottat, a kislány apját életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Öten kaptak 15 év fegyházbüntetést, köztük a kislány anyja és egyik bátyja. A két fiatalkorú vádlottra – így a kislány másik bátyja is – 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő börtönbüntetést szabtak ki. A Debreceni Ítélőtábla 2009 novemberében, részben helyt adva a fellebbviteli főügyészség indítványának, több vádlott esetében jelentősen súlyosbította a büntetéseket. A bíróság az apa esetében helyben hagyta az életfogytiglani szabadságvesztést, de az első fokon 15 év fegyházbüntetésre ítélt hatod és hetedrendű vádlottak esetében is erre súlyosbította a büntetést. Emellett a kislány időseb bátyjának büntetését 15 évről 17 évre emelte. Útonálló és garázda jelleg A bíróság egyebek mellett súlyosbító körülményként értékelte a bűncselekmény elkövetésének "útonálló és garázda jellegét", azt, hogy az elkövetők egy emberre támadtak rá ilyen brutális módon és hosszasan bántalmazták. Azzal ugyanakkor egyikük sem foglalkozott, hogy a kislánnyal mi is történt valójában.
- WMN Tízezer embernek segíthet visszatérni a munkába a bölcsődei támogatás | Magyar Nemzet 14 Best Off-Campus <3 images | Könyvek, Könyvkukac, Olvasás Ebben a modern világban az időjárás állandó, a születendő gyermekeket genetikusok tervezik, a nagykorúságot elért fiatalokat a döntéshozók osztják munkára, miután egész életüket nyomon követték, a várost ellenőrző kamerákkal és drónokkal. Jonas, a kiválasztott. Egészen kicsi kora óta más, mint a többiek – vö. Beavatott –, ő lesz a következő emlékek őre. Hosszú és fájdalmas kiképzés vár rá. A történelem megismerésével szembesül azzal, hogy az emberi érzelmek, a szeretet és a gyűlölet ősi libikókája, a szabad akarat, mennyi ellenségeskedést, fájdalmat, háborút szült. De megtapasztalja azt is, hogy a gyűlölet mesterséges kiiktatásával a szeretet is eltűnt a süllyesztőbe. Egy emlékek és érzelmek nélküli világban az ember bocsánatot kér, mert az a törvény; nem verekszik, mert nem érez haragot; és nem ölel, mert nem érez szeretetet. Ám az erőszakmentességet hirdető vezetők, természetellenesen mézesmázos szavai mögött egy rideg, számító, patikamérlegen mért és körzővel, vonalzóval rajzolt, kegyetlen világ sejlik fel.
A filmben végül tizenhat évest játszott. ( lolita13) Több mint 22 ezer kötetet használtak az Emlékek őre könyvtárához, amelyeket a forgatás végén iskoláknak adományoztak. ( ArpiHajdu és Réci) A könyvváltozatban Meryl Streep karakterének jelentéktelen szerepe van. A filmben viszont, mivel ilyen nagy nevű színésznő került a stábba, egyértelművé vált, hogy ki kell bővíteni a karaktert. Lois Lowry nak tetszett ez a kiegészítés és az a konfliktus, amivel Streep hozzájárult a történethez. ( ArpiHajdu és Réci) Jeff Bridges a '90-es években tervbe vette, hogy filmvászonra adaptálja a könyvet, főszerepben az édesapjával, Lloyd Bridgesszel. Ám ez a terv nem valósult meg, mivel az idősebb Bridges 1998-ban meghalt. A történet megfilmesítésének újabb lehetőségére 15 évet várni kellett, amikor 2012-ben Bridges újra zöld lámpát kapott. Végül 2014-ben meg is valósult a forgatás, főszerepben Jeff Bridgesszel. ( ArpiHajdu és Réci) Témába vágó sorozatok
Jonas, a kiválasztott. Egészen kicsi kora óta más, mint a többiek – vö. Beavatott –, ő lesz a következő emlékek őre. Hosszú és fájdalmas kiképzés vár rá. A történelem megismerésével szembesül azzal, hogy az emberi érzelmek, a szeretet és a gyűlölet ősi libikókája, a szabad akarat, mennyi ellenségeskedést, fájdalmat, háborút szült. De megtapasztalja azt is, hogy a gyűlölet mesterséges kiiktatásával a szeretet is eltűnt a süllyesztőbe. Egy emlékek és érzelmek nélküli világban az ember bocsánatot kér, mert az a törvény; nem verekszik, mert nem érez haragot; és nem ölel, mert nem érez szeretetet. Ám az erőszakmentességet hirdető vezetők, természetellenesen mézesmázos szavai mögött egy rideg, számító, patikamérlegen mért és körzővel, vonalzóval rajzolt, kegyetlen világ sejlik fel. Akár olvasva, akár nézve, Az emlékek őrére érdemes időt szánni. Kutyifa Anikó Kép forrása: Az előírt viselkedési és súlyadatoknak nem megfelelő csecsemőket és a társadalom számára már nem "hasznos" időseket szemrebbenés nélkül küldik a Másholba.
Azonban valamilyen szinten mégis hat a film és teljesíti küldetését, egy fiatal lehet, hogy jobban jár egy ilyen alkotással, mint Az éhezők viadala-féle ölészettel, s ki tudja, talán idősebbként is hozzá tudunk állni kevésbé cinikusan a témához. Mert egyébként csak azt állapíthatjuk meg, hogy Az emlékek őrének elkészítésével kicsit elkéstek a készítők. Az emlékek őre (The Giver) színes és fekete-fehér, magyarul beszélő, amerikai ifjúsági sci-fi, 97 perc, 2014 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Phillip Noyce forgatókönyvíró: Michael Mitnick zeneszerző: Marco Beltrami operatőr: Ross Emery szereplők: Brenton Thwaites (Jonas) Jeff Bridges (Az örökítő) Alexander Skarsgard (Jonas apja) Katie Holmes (Jonas anyja) Meryl Streep (Vezető) Taylor Swift (Rosemary) Cameron Monaghan (Asher) Emma Tremblay (Lilly) És aki letölti? :) Egyszer nézhető film. Ne nézd meg!!! Asszony választotta, elmentünk moziba, megnéztük... Az 50%-áig egész faja, szépen adagolják a feszültséget és úgy vagy vele, hogy ebből még egy kurva jó kultusz film is lehet, meg van rá az esély.
(Hát nem nagyszerű? Nem kell tipródniuk, sem pályaválasztási tanácsadóhoz járniuk. ) Főhősünket valami egészen különös és egyedi faladatra jelölik ki, amit mindig egyszerre csak egy embert tölt be... Egy disztópiás regény. Az első, amit ebben a műfajban olvastam, és ennek a darabnak köszönhetően lettem én szerelmese a témának. Egy olyan társadalomba kapunk betekintést, ahol mindent megtettek, hogy elérjék, hogy az emberek ne szenvedjenek hiányt, de emellett teljes legyen az egyenlőség. Viszont, mint a legtöbb dolog, amit agyon karunk korrigálni, szabályozni, és tökéletesre formálni, az inkább deformált, korlátok közé szorított torzó lesz. Az én világom koránt sem olyan tökéletes, mint amiben Jonas felnőtt. Viszont az enyémben van zene, színek, állatok, bánat, fájdalom, boldogság, hópelyhek, tenger, karácsony, nagyszülők, könyvek, szeretet. Boldog vagyok, hogy mindezt ismerem és átélhetem. Szerencsére Jonas is ráébred arra, hogy lehetne ez másképpen is... Többen írták, hogy ez nem gyerek könyv.