Vigyázunk, ne csonkítsuk meg nagyon a bokrot. A következő években már csak az idősebb ágakat kell lemetszeni, hogy az új ágak szabadan nőhessenek. Vágjuk vissza az öregebb és a túl sűrűn található ágakat és metszük le a túl hosszúra vagy túl vékonyra nyúlt ágakat is. Az idősebb ágaknak szürke színük van míg az újabbak pirosas árnyalatúak. Az áfonyák a termőágacskákon nőnek az ágak oldalain. A virágok rügyei, nagyobbak, teltebbek és kerekebbek, mint a levelek rügyei. Az áfonya kártevői és betegségei Madarak: Az áfonya termesztésénél a legnagyobb gondot a madarak távol tartása jelenti. Amint a fekete áfonya elkezd érni, használhatunk hálókat a madarak ellen. Néhány termesztő teljes sorokat von be hálóval. Ha nagy területen termesztjük az áfonyát, érdemes fontolóra venni a madárijesztő használatát, mert tényleg hatásosan elriasztják a madarakat. Rovarok: Ide tartozik például az amerikai szilvamoly és az áfonya hernyó. Amennyiben káros rovarok jelenlétét észleli, kérje ki szakember tanácsát rovarírtó ügyben.
A 'mummy berry' betegséget egy gomba okozza. A fertőzés első jeleként a virágrügyek elfeketednek, majd végül elpusztulnak. Ha nem távolítjuk el a gomba spórák elpusztíthatják a megmaradt virágokat is. A gyümölcs barna és kemény lesz, ami az aszalt áfonyára emlékeztet. Vessző nekrózis (Phomopsis): A vessző nekrózis kezdetben hasonlíthat a ragyához. A betegség előrehaladtával viszont megfertőzheti a koronát, a kisebb ágakat és a levelek foltosságát is okozhatja. A táptalaj fontossága: Klorózis (a levelek megsárgulása): Nem szokatlan, hogy a fekete áfonya levelei elkezdenek sárgulni. Jóllehet ez általában a vas hiányát jelzi, valószínűleg nem a talaj vashiányáról van szó. Ha a talaj pH értéke túl magas, a növény gyökerei nem tudnak hozzájutni a talajban található vashoz. Mérjük meg a talaj pH értékét és ha túl magas tegyünk lépéseket a helyreállítása érdekében. ( A meszes talaj hatása az áfonyára >>)
A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) gyógyhatása közismert. Sok betegség természetes csodaszere. Helyes gondozással gazdag termést érhetünk el. Íme néhány tanács az áfonya bokor helyes metszéséről, ismerjük meg kártevőit és betegségeit. AZ ÁFONYA METSZÉSE A gyümölcsfákhoz hasonlóan a fekete áfonya bokor gazdag termést hoz ha gondosan metsszük. Az első két évben csak a megjelenő virágokat távolítjuk el. Így lemondunk a termésről de hosszú távon megéri elvégezni ezt a műveletet. A bokrok nagyobbak és dúsabbak lesznek. Az áfonya az ágakon terem a fejlődés második évében, ezért fontos a bokrok folyamatos ültetése. A harmadik évben már rajta hagyhatjuk a virágokat, de nem fog sok gyümölcsöt teremni. A negyedik évben kora tavasszal metsszük meg a fekete áfonya bokrokat még mielőtt rügyezni kezdenének. Le kell metszeni a: Száraz vagy sérült ágakat Az egymásba fonódó ágakat A gyenge, nyurga ágakat Az a célunk, hogy ritkítsuk a bokrot, mert így a fény eléri a mélyebben található áfonyákat is.
A fekete áfonya az egyik legegészségesebb gyümölcs, amit csak fogyaszthatunk. Egy közelmúltban közzétett tanulmány szerint a fekete áfonya rendszeres fogyasztása javíthatja a kardiometabolikus funkciót. A kutatók megvizsgálták az áfonya rendszeres fogyasztásának előnyeit és megállapították, hogy napi egy csésze gyümölcs hozzájárult az erek merevségének csökkenéséhez, emellett pedig mérsékelte a koleszterin-szintet és minimalizálta a szívkoszorúér betegség kockázatát az anyagcsere-betegséggel élő emberek esetében. A fekete áfonya fogyasztása javítja a kardiometabolikus egészség biomarkereit Angliai kutatók egy csoportja megpróbálta meghatározni, hogy a fekete áfonya rendszeres fogyasztása befolyásolhatja-e az inzulinrezisztenciát és az egyéb metabolikus szindrómát alkotó kockázati tényezőket. A metabolikus szindróma kifejezés olyan rendellenességek csoportjára utal, amely növeli a szívbetegség és a 2-es típusú cukor betegség kockázatát. Ide tartozik a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az elhízás is.
Az áfonya jótékony hatása rendkívül magas fitonutriens- és antioxidáns-tartalmának köszönhető.
Betegségek: Sok olyan gombás betegség van, amely károsíthatja a fekete áfonyát, például a lisztharmat vagy a blumeriellás levélfoltosság. Az a legjobb védekezés, ha ellenálló csemetéket ültetünk és elég helyet hagyunk a növények között, hogy a levegő szabadon áramolhasson. Napos helyre ültessük őket, távolítsuk Ha ez az eljárás nem hoz eredményt használjunk olyan gombaölő szereket, amelyeket ehető növényeken is lehet alkalmazni. A fekete áfonyát leggyakrabban a következő betegségek támadhatják meg: Antraknózis: egy gombás betegség, amely nedves időben gyorsan terjed. A jelei: élénk rózsaszín spórák a fejlődő fekete áfonyán. Nemesrothadás: egy másik gomba, amely nedves időben szaporodik. A betegség következtében a gyümölcs összeaszalódik és elrothad. Ragya - Fusicoccom (Godronia): Ez a betegség az ágak alsó felén kezdődik. Előszőr kis pirosas foltok jelennek meg, majd egyre nagyobbak lesznek. Ha nem kezelik, a betegség elterjed és megöli növényt. "Mummy Berry": Ez az egyik legveszélyesebb betegség, ami megtámadja a fekete áfonyát.
A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CCIII. törvény 26. §-a érintette az egyetem szervezeti felépítését, így 2014. január 1-től megszűntek a centrumok. Az intézményi egységek Agrártudományi Központ és Klinikai Központ néven szerepelnek. Napjainkban a Debreceni Egyetem a magyar felsőoktatás meghatározó, kiemelkedő intézménye. Nemcsak a hazai és nemzetközi oktatás, hanem a kutatás, innováció és fejlesztés, valamint a vállalati szférával való kapcsolattartás terén is élenjár. A folyamatosan változó társadalmi gazdasági környezet megköveteli az intézménytől a rugalmasságot, a megújulás képességét, valamint az elvárásokhoz való alkalmazkodást. A Debreceni Egyetem vezetése célul tűzte ki, hogy a hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködve a legmagasabb szinten sokoldalú és gyakorlati tapasztalatokon épülő, interdiszciplináris képzéssel, kutatással hozzájárul a jövő nemzedékének kineveléséhez. Az oktatás mellett az intézmény európai színvonalú betegellátó tevékenységet is végez, teljes körű ellátást nyújtva a város, a megye, a régió és sok esetben országos betegellátási kötelezettsége révén.
2017. július 1. napjával a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet beolvadásával létrejött a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház, mely az intézmény betegellátási és oktatási kapacitásait gazdagítja.
DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR EGYÜTT TOVÁBB A GTK-N! 2022. február 15-ig lehet jelentkezni a 2022. szeptemberi képzésekre! A szeptemberben induló osztatlan, alap- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2022. február 15-ig lehet jelentkezni elektronikusan a honlapon, aloldalon! Alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az a jelentkező vehető fel, aki rendelkezik: legalább egy emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel, vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevéllel (amely felsőfokú végzettséget nem ad). A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán az alapszakok képzési ideje 6+1 félév, ahol az utolsó, 7. félévben kötelező 20 kreditértékű, 12 hetes szakmai gyakorlat. A Kar számos vállalattal ápol jó kapcsolatot, aminek révén hatékony segítséget nyújt a hallgatóknak a gyakorlati képzés megszerzéséhez. Kivételt képez a Sportszervezés, illetve Rekreáció és életmód alapszak, melyek képzési ideje 6 félév. A szakmai gyakorlat a képzési időszakhoz igazodó bontásban szervezett, legalább 200 óra időtartamot elérő és 400 órát meg nem haladó, gyógyfürdőkben, szállodákban, sportegyesületekben, fitnesztermekben, közművelődési intézményekben végzett gyakorlat.
Az építkezés négy évig tartott, de a terveknek így is csupán egyharmadát sikerült megvalósítani. A II. világháborút követően, 1949-ben politikai okokból megkezdődött az időközben ötkarúvá fejlődött egyetem szétdarabolása. A jogi kar működését még ugyanebben az évben ideiglenesen felfüggesztették, 1950-ben a teológiai kart leválasztották az egyetemről, és egyházi fenntartással a Kollégiumba került, az orvosképzést önállósítva pedig 1951-ben létrehozták a Debreceni Orvostudományi Egyetemet. Az egyetem 1945-ig viselte Tisza István nevét, ezután Debreceni Tudományegyetem, majd 1952-től Kossuth Lajos Tudományegyetemként működött tovább. Az 1980-as években egyeztetések kezdődtek a széttagolt debreceni felsőoktatás újraegyesítéséről. Az események azonban csak 1996-tól gyorsultak föl, amikor egy törvénymódosítás kimondta, hogy 1998. december 31-ét követően egyetem csak abban az esetben működhet, ha több tudományterületen folytat megfelelő színvonalú képzést. Végül 2000. január 1-jével létrejött az addigi Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola integrációjával hazánk egyik meghatározó felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem, amely öt egyetemi és három főiskolai karral kezdte meg működését az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum valamint a Tudományegyetemi Karok keretein belül.
Az intézmény hallgatóit kezdetben a Református Kollégium falai között fogadta, amely hamar szűkösnek bizonyult. Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet (112 kataszter hold földet) ajándékozott az egyetemnek, és előbb 5, majd még 3 millió aranykoronával járult hozzá az építkezéshez. 1918-ban IV. Károly király felavathatta az újonnan alapított Orvostudományi Kar központi épületét. Matematikai és természettudományi tárgyakat az 1923/24-es tanévtől kezdték tanítani a bölcsészkaron belül. Az önálló Természettudományi Kar létrehozására azonban 1949-ig kellett várni. Az intézmény 1921-ben vette fel gróf Tisza István, az 1918. október 31-én mártírhalált halt államférfi, volt miniszterelnök, a Református Kollégium egykori diákjának nevét, így az egyetem elnevezése Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemre változott. A húszas években kezdték építeni és 1932-ben avatták fel az egyetem központi épületét, amely akkor a Parlament és a Budavári Palota építése után az ország harmadik legnagyobb beruházása volt.
Agrár- és üzletidigitlizáció szak tanterv és részletes információk 2. Gazdálkodási és menedzsment: Ez a szak tekinthető a "hagyományos" közgazdász-gazdálkodási szakhoz legközelebb álló alapképzési szaknak, ami azt jelenti, hogy itt találhatók meg legkiegyensúlyozottabban a közgazdász és menedzseri szakmákhoz szükséges ismeretekbe bevezető tárgyak. A szakon végzett hallgatók képesek gazdálkodó szervezetek és intézmények működési folyamatainak és gazdasági kapcsolatainak megismerésére, tervezésére, elemzésére. Gazdálkodás és menedzsment szak tanterv és részletes információk 3. Kereskedelem és marketing: A képzés célja kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel, gazdasági és üzleti ismeretekkel rendelkező gazdasági szakemberek képzése. Akik alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására. Kereskedelem és marketing szak tanterv és részletes információk 4.