A szeptember 20. és 26. közötti adások tartalmából. Szeptember 20., hétfő: – Hírek – Programajánló – Beszámoló a Művészetek Palotája Budapest és a Budapesti Fesztivál Zenekar közös szervezésében megszervezett, Európai hidak: Budapest-Berlin' Fesztivál prograjáról és témáiról. – Beszélgetés Marton Márk zenésszel zenei pályafutásáról és a, Hungarian Brass' formációról, melyben 11 magyar származású, de Németországban élő és alkotó művész zenél együtt. – Betekintés az, Unser Bildschirm' című tv-műsor aktuális, 2021. évi 38. Út a zenéhez | Klasszikus kedvencek. adásának témáiba.
Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok Müpa
Más megközelítésből: izgalmas lehet olyan karmester irányításával játszani, aki maga is alkotó, s kivételes lehetőség megtapasztalni azt a kettősségében is azonos attitűdöt, amellyel saját művét és más szerzők alkotását hívja életre. A karmesternél perdöntő minden koncepción és elképzelésen túl a manuális munka, vagyis a tényleges kommunikálásnak a mozdulatokra való lefordítása. ORIGO CÍMKÉK - Művészetek Palotája. Ebben egészen kivételes Eötvös Péter – bár a vezényletével eseményszámba menő előadásoknál a közönséget leköti a zenei élmény, a "titkok" iránt érzékeny hallgató figyelmét nem kerülik el látvány-elemek, amelyekben – legalábbis külsődlegesen – tetten érhető valami abból a lényegi információkat közvetítő kapcsolatteremtésből, amely inspiráló hangzásokat eredményez. A karmester Eötvös azt a biztonságot árasztja, hogy értelmezett "rend" megjelenítése következik. Kézben tartja a műegészeket, ugyanakkor megannyi inspiráló gesztussal segíti a muzsikusokat. Követi a művek dinamizmusát, nemcsak a tempóváltásokat illetően, hanem a zenei anyag sűrűségét, intenzitását illetően is, egy-egy rajzos gesztussal emlékeztetve a hangszereseket a következő zenei gondolatokra.
És micsoda kontrasztot jelentett az ezután következő finom és érzékeny "Séta"-zene! S végül a kijevi kapu szélesre táruló képében visszafogott, mesteri építkezéssel mindezek után is sikerült újabb, végső tetőpontra juttatni darabot. Az est hősének tehát Varga Gilbert bizonyult; a társhős azonban a Pannon Fiharmonikusok zenekara volt, amely az elmúlt évek alatt vezető karmesterével oly bensőségesen összehangolódott, és amelynek fegyelme, professzionalizmusa és lelkesedése nélkül nem jöhetnének létre effajta kiemelkedő közös produkciók.
A darabra a legkevésbé sem volt jellemző a kismesteri unalom: üde volt és szellemes, és a hangszerelés is meggyőzően, természetesen hatott. Bár a műsorfüzet írója az 1843-ban elhunyt Licklt egyre Haydn és Mozart kortársaként azonosítja, miközben pedig Beethovennel volt szinte egykorú, és vele élt 57 évig egy időben (ebből Bécsben 21 évet, míg Mozarttal, igen fiatalon, mindössze hatot), ezt a darabot sokkal inkább a korai romantika szelleme s a tündértánc toposza ihlette. Az est mindenesetre romantikus hangversenyként, Brahms fiatalkori zongoraversenyével folytatódott. A mű szólistájaként Nelson Goerner argentin pianista lépett dobogóra. Goerner előkelő helyen szerepel a világ középnemzedékhez tartozó pianistái között, és szereplése ezúttal sem okozott csalódást. Némileg csörömpölő jelleggel megszólaló legmagasabb zongorahangjaitól eltekintve semmiféle megfogható kifogás nem érhette játékát: technikailag megingathatatlanul zongorázott, remekül reagált a karmester kezdeményezéseire, ahol kellett, szervesen illeszkedett bele a zenekari szövetbe, játékában megvolt a szükséges erő és energia ugyanúgy, mint az érzékeny líraiság, az álmodozó hang; egyszóval maga volt a kulturált és megbízható zenélés.
Az iszlám naptár a Hold járásán alapuló éveket használó holdnaptár, melynek kezdőnapja: 622. július 16. Ez az iszlám időszámítás kezdete, azaz 1. év Muharram hónap 1-je. Az iszlám időszámítás a hidzsráról kapta a nevét, amelynek jelentése: Mohamed próféta kivándorlása, áttelepülése, (helytelenül "futása") Mekkából Medinába. Ez a kivándorlás valójában nem július 16-án, hanem több mint két hónappal később, szeptember 23-án történt. Kérlek segitsetek. NAGYON SÜRGŐS - Milyen eseményhez köthető az iszlám időszámítás kezdete?. I. Omár kalifa nevéhez fűződik ennek a naptárnak az utólagos bevezetése, aki nem a kivándorlás időpontját (Rabí al-Avvel 12-ét - szeptember 23-át) tette meg a naptár kezdetének, hanem az arabok addig használt naptári évének első napját, azaz Muharram elsejét (július 16. ). Problémát jelent a holdnaptárat összhangba hozni az évszakok által meghatározott évvel. Az iszlám naptár ezt nem veszi figyelembe, hanem attól "függetlenül" jár. Egy iszlám évben 12 hónap és 354 nap van, így az év kezdete folyamatosan vándorol visszafelé. 1994 -ben az iszlám újév június 11-re esett, 2004 -ben február 22-re.
622. július 16. : A medinai kivándorlás – ez a nap egyben az iszlám időszámítás kezdete is. A fiatalon elárvult Mohamedet nagybátyja nevelte fel, akit gyakran elkísért kereskedelmi útjaira, ahol megismerkedett az arabokétól különböző kultúrákkal, több vallási tannal, filozófiával – ezen tapasztalatait fel is használta később az iszlám tanainak kialakításakor. Gyakran járt a Mekkához közeli Híra-hegyre elmélkedni; s a feljegyzések szerint már 40 éves volt, amikor látomások tudatták vele, hogy feladatai vannak: Gábriel arkangyal meglátogatta, és közölte vele, hogy "fel kell vennie a harcot az arab törzsek hamis bálványai és hazug babonái ellen". Islam időszámítás kezdete online. És harcolt: egyre több híve lett a prófétának, akik lelkesen vallották az egyistenhitet. A mekkai hatalmasok, kereskedők számára azonban veszélyes volt ez az ember és tanításai: igyekeztek ottlétüket "ellehetetleníteni". A Mekkába érkező kereskedelemben érdekelt törzsek között, a környékbeli falvaknál, népeknél keresett támogatást, eredménytelenül.
Az éveket 30 éves ciklusokba sorolják. E ciklusokban 11 év - úgymint a 2., 5., 7., 10., 13., 16., 18., 21., 24., 26. és 29. - 355 napos, az utolsó hónap is 30 napból áll. Islam időszámítás kezdete 7. Mivel egy holdév 10-11 nappal rövidebb egy napévnél, a különbség idővel jelentősen megnő: mialatt 100 ilyen holdév telik el, addig csupán 97 napév - erre az átszámításoknál vigyázni kell. Továbbá emiatt a mohamedán ünnepek a napévhez viszonyítva vándorolnak, és nincsenek évszakhoz kötve.
A művet fejezetekre, azaz 114 szúrára osztották, a szúrákat pedig versekre. Mohamed kialakított egy új holdnaptárat is; ezt, illetve az új arab időszámítást Omár (634-644) kalifa vezette be. Az időszámítás kezdetét a Próféta életének legfontosabb időpontjához kötötték: a mi időszámításunk szerint 622. Islam időszámítás kezdete youtube. július 16-a, vagyis a hidzsra napja volt. Ez a nap lett az iszlám holdnaptára szerint Moharrem hó 1. napja. (forrás: Mohamed élete)