A lemez széles körben használt acélipari termék. A vastagsága alapján több kategóriába soroljuk a lemezeket, a 2. 6 cm-nél vastagabb lemezeket lapoknak, az igen vékonyakat pedig füstnek (arany füst, ezüst füst, stb. ) is nevezzük. A lemezeket hengerlés útján állítják elő. Minden fémből hengerelhető lemez rendes hőmérsékletnél (pl. ólom), vagy gyengén melegítve (pl. a cink) illetve vörös izzásnál (pl. Színes alumínium lemez, 1000 mm x 2000 mm, 0.6 mm Színes alumínium lemez. a vasat). Az alumíniumból, illetve ötvözeteiből előállított lemezek kitűnő mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Az acéllemezekkel szemben kis fajlagos súllyal rendelkeznek, ami körülbelül a harmadát jelenti. Emellett jó hegeszthetőek, ellenállóak a korrózióval szemben és könnyen újrahasznosíthatóak. Leggyakoribb felhasználási területüka gépipar, az autóipar, az élelmiszeripar, a vegyipar, az építőipar, illetve a hajók és repülők, valamint a vasúti és közúti járművek gyártása. Lemezanyagainkat csak egyben tudjuk értékesíteni, vágást, hajlítást jelenleg nem tudunk vállalni. Kapcsolódó szolgáltatások Házhozszállítás A megvásárolt árut igény szerint kiszállítjuk a megadott címre, adott esetben daruval felszerelt tehergépkocsival a lerakodásban is segítségére lehetünk.
Megnevezés: Cikkszám: 201343 Leírás: Aluminium lemez 2, 0x1500x3000 Ár: 90 540 Ft / db Készletinformáció: Fót: Szada: Vecsés: Érd: Budakeszi: Pilisvörösvár: Tatabánya: A tábla súlya kb. 24. 3kg. Hasonló termékek Újdonságaink Cím: 2151 Fót, Galamb József u. 1. Nyitvatartás: Hétfő-péntek: 7:00 - 16:00 Szombat: 7:00 - 12:00 A zárás előtti negyedórában telephelyeink új vásárlókat már nem fogadnak, mert pénztáraink egészkor zárnak! GPS: 47°35'59"N 19°11'13"E 2111. Szada, Dózsa Gy. u. 151. 47°38'31"N 19°18'04"E 2220. Vecsés, Dózsa Gy. út 22. 47°24'17"N 19°15'20"E 2030. Érd, Velencei út 18. 47°22'34"N 18°54'40"E Név: Budakeszi telephely 2092 Budakeszi, Bianka u. 10. 47°29'58"N 18°54'49"E Pilisvörösvári telephely 2085. Alumínium Lemez 0 2 Mm. Pilisvörösvár, Ipari Park, Szent László u. 6. 47°36'56"N 18°55'53"E Tatabányai telephely 2800 Tatabánya, Erdész u. 1. 47°35'01"N 18°23'31"E Budakeszi díszkovács üzemünk 2092 Budakeszi, Tiefenweg utca 14. A zárás előtti negyedórában telephelyeink új vásárlókat már nem fogadnak, mert pénztáraink egészkor zárnak!
Csillagerőd A Csillag erőd - melynek elődje a törökkori Szent Péter palánk - az Öregvár keleti bástyájával szemben fekszik. Pállfy Miklós főkapitánysága alatt, 1568-ban kezdték építeni. 1586 nyarára készültek el a 100-100 lovas befogadására képes hídfők. A hídfőerődök feladata az volt, hogy óvják a meglepetésszerű támadásoktól a központi erődöt, blokkolják a folyami hajóforgalmat, védjék a meglévő, vagy szükség esetén épülő hajóhidat és támaszpontul szolgáljanak a támadók elleni lovasportyáknak. Kardjaikat is megtarthatták a bevehetetlen komáromi erőd védői » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A török harcok elmúltával az erődrendszer elvesztette fő funkcióját, ezért elhanyagolták. Igmándi Erőd Az Igmándi erődöt, a komáromi erődrendszer legfiatalabb és legdélibb tagját 1871-ben kezdték el építeni. A tervezők az erőd alaprajzát úgy alakították ki, hogy széles arcvonallal rendelkezzen, így biztosítva azt, hogy a lehető legtöbb löveg nézzen az ellenség irányába. A zárt erődudvar északi oldalát egy laktanya zárta le. Az udvarból alagutakon keresztül lehetett a koffereket és a vállkoffereket megközelíteni.
Mai formáját I. Ferenc osztrák császár és magyar királynak köszönheti, aki 1809-ben elrendelte, hogy a birodalom legnagyobb erődjévé építsék ki Komáromot, mely szükség esetén 200 ezer fős hadsereg befogadására képes. Az építkezések azonnal megkezdődtek, és 1877-ig tartottak. A Duna két partján összefüggő rendszert alkotó komáromi erődrendszer észak-komáromi (ma Szlovákia) tagjai az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és Vágvonal; dél-komáromi tagjai a dunai hídfő (a Csillagerőd), az Igmándi és a Monostori erőd. A védműgyűrű legkorszerűbb tagjai ma is Magyarországon állnak. Mire megépült, már elvesztette hadászati jelentőségét a komáromi Csillag erőd » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Bővebben a Monostori erődről: Az 1848-49-es szabadságharc után közvetlenül, 1850-ben kezdődött az egész rendszer legnagyobb létesítményének, a várost nyugat felől védő Monostori erődnek a kiépítése, s 1871-ig tartott. Az építmény a Duna déli partján, mintegy a Nádor-vonal meghosszabbításában helyezkedik el. Méretei megközelítik az Öreg- és Újvár együttes nagyságát. Területe 58 hektár, a hozzá tartozó úgynevezett Árkász-táborral együtt pedig több mint 67 hektár.
A Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. 1920. után a Magyar Királyi Hadsereg lőszerraktára lett. 1944. októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált. A II. Erődök és szélkerekek forgatagában: a komáromi kör. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd zöldségraktárként használták. Jellegzetes csillag alakját négy, befele nyitott ütegállás adja, melyeknek külső felét kövekkel erősítették meg és kőfallal kötötték össze. Körbe mély vizesárok védte. Az udvaron nyújtott nyolcszögletű erőd-jellegű lajtanya épület található. IGMÁNDI ERŐD Az Igmándi erődöt, a komáromi erődrendszer legfiatalabb és legdélibb tagját 1871-ben kezdték el építeni. A tervezők az erőd alaprajzát úgy alakították ki, hogy széles arcvonallal rendelkezzen, így biztosítva azt, hogy a lehető legtöbb löveg nézzen az ellenség irányába. A zárt erődudvar északi oldalát egy laktanya zárta le. Az udvarból alagutakon keresztül lehetett a koffereket és a vállkoffereket megközelíteni. Az erőd védelmét a szabályzat szerint egy-négy század és 16-20 löveg látta el.
Gipszmásolat-gyűjtemény A 19. században kevesen engedhették meg maguknak, hogy bejárják a világ nagy múzeumait, s természetesen az akkor létező vizuális közvetítő rendszerek útján a mainál ezerszer nehezebb volt megismerni az európai művészet jeles alkotásait. Az ezekről készített gipszöntvények éppen ezért világszerte számos múzeum teljes értékű műtárgyai voltak. Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították. Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak.
Kezdetben itt is elsőként fa-föld erődöt, majd a későbbiek folyamán Celemantia néven kőfallal körülvett tábort építettek, melyet a Brigetióban állomásozó légió egyik cohorsa, 500-600 fő védett. A Római Birodalom bukása után, az V. században avar törzsek foglalták el a volt római települést, őket a honfoglaló magyarok váltották fel a X. század elején. A magyarok vezére, Árpád, Komárom térségét Ketelnek adta, akinek fia, Alaptolma erős földvárat épített a Duna és a Vág összefolyásánál. Komárom később az István király által alapított Komárom vármegye székhelye lett. Felette hol királyok, hol egyes főurak rendelkeztek. A tatárjárás után IV. Béla király uralkodása idején, 1265-ben a földvárat kővár váltotta fel, majd a XV. században, Mátyás király alatt Komárom kereskedelmi, gazdasági és katonai központtá fejlődött. A mohácsi csatavesztés után a vár a Habsburgok birtokába került. A Török Birodalom terjeszkedése során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését.
Az építkezés várhatóan 2018 végén készül el, azonban meg kell várni, míg a felújított terekben olyan hőmérséklet és páratartalom alakul ki, mely nem károsítja a gipszmásolatokat. Az intézmény várhatóan 2019 közepén fogadhat látogatókat – ismertette a főépítész. Az 1900-as évek fordulóján olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak az antik szobrászat teljességét bemutató másolatoknak, hogy a Szépművészeti Múzeum földszinti hatalmas csarnokait a másolatgyűjtemény befogadására tervezték meg. Az 1920-as évektől az eredeti műtárgyak vásárlása miatt a másolatok szerepe visszaszorult. A második világháború alatt nem menekítették biztonságosabb helyre a gipszeket, majd a megsérült alkotásokat a múzeum egyetlen felújítás nélküli helyiségébe, a Román csarnokba zsúfolták, illetve a tatai zsinagógába és a komáromi Igmándi erődbe szállították. Nemzetközi szinten az 1980-as évektől kezdődött meg a gipszmásolat-gyűjtemények rehabilitációja, az alkotások az oktatás és a tudomány számára is értékessé váltak.
Ebben található az erőd legszebb helyisége, a boltíves pillérekkel tagolt levente oktatóterem. A védelem fő ereje a sáncokon és az épületek tetején elhelyezkedő tüzérség volt. Az erőd közvetlen ostromának megakadályozását és a tüzérség védelmét szolgálta az erődöt csaknem teljesen körülvevő, 9 méter mély, 9, 5 m (5 öl) széles és kb. 1800 m hosszú sáncárok. Ennek külső- és belső oldalában 1, 9 m (1 öl) széles falazott, lőréses folyosók futnak. A külső kazamatákból járatkezdemények biztosították az aknák fúrását a vár előterébe. Az árok vonalvezetését oldalazó művek szakítják meg, melyek az árok hosszanti pásztázását, s a kereszttűz lövését is lehetővé tették. Csillagerőd Az 1586-ban épített Szent Péter-palánk négyágú csillag alakja miatt viseli a Csillag-erőd nevet. Az építmény mai formáját az 1850-70 közötti felújítás-újjáépítés során nyerte el. A XIX. században a kor hadi építészeti szellemének megfelelően a laktanya- és raktárépületeket magas földtöltéssel látták el, kívülről meg földsáncokkal takarták.