Előttem az utódom: sokkal élesebb vonalak határolják a megújult L200-ast. Ez az ötödik generáció, az elsőt 1978-ban dobták piacra Forrás: Mitsubishi Motors Viszlát, gömbölyded formaterv! A sajtóközlemény szerint az új "sziklaszilárd dizájn" lett a megoldás, ami elsősorban azt jelenti, hogy a pufók orrot kivasalták, mégpedig úgy, hogy négy centivel megemelték a motorháztetőt, a korábbinál magasabbra költöztették a csíkszerű hűtőmaszkot és (felárért LED-es) fényszórót, az új, markáns lökhárítót pedig C-alakú krómdísz és függőleges lámpafészek uralja. E fazont a pickup az Eclipse Crosstól örökölte, és visszaköszön a következő Outlanderen is, vagyis márkavédjeggyé válik. Divatos a kettéosztott lámpaegység, de az alsó kényes helyre került: az óvatlan manőverezés tetemes kárhoz vezethet Forrás: Mitsubishi Motors Igen ám, de a sziklaorr elég furán festene, ha az L200 gömbölyű kavicsként folytatódna, ezért az A- és a C-oszlop közti rész, vagyis a kabin kivételével teljesen átrajzolták. Nem csak az első és a sárvédő, illetve a lámpákat beleértve a hátfal alakult szögletesebbé, de a plató teteje is magasabban húzódik, a feláras bukókeret pedig a korábbinál masszívabb kialakítású lett.
Az "A munka szabaddá tesz" egy eltorzult értékekre alapozó ideológia jelmondata volt. Lehet-e ezen jelmondat újraértelmezése a fogyasztói társadalom jelszava? Közvetlen értelmezésben nem hinném, viszont az azzal szerzett pénz segíthet feloldani a teljesítéskényszerből és az önmegvalósítás sürgetéséből fakadó szorongást. A kép Dachauban készült tavaly nyáron ilyentájt, nyelvi tábor alatt egy Huawei P10 monochrome lencsével. h, 20:00 Nyár a Látszótér Rádióban
Becsületükre legyen mondva, hogy sosem mondták nekünk, sorkatonáknak, hogy a munka nemesít, csak azt, hogy meg kell csinálni. Bár létezett a seregben is szocialista munkaverseny, de hamar megtanulta az ember, hogy ennek nem sok köze van a ténylegesen elvégzett munka nehézségéhez és mennyiségéhez. Nem beszélve a felújítási költségekről. A családi házunkban minden felújítást nekünk magunknak kell fizetnünk. Míg a társasházakban a lakóközösség együtt gyűjti össze a felújításokhoz szükséges összegeket. Ingázás Belegondoltál, hogy mennyi pénzt és időt vesz el a munkába és iskolába járás? Mindegy, hogy gépjárműt tartasz fent, vagy a tömegközlekedést választod, a pénzed és az időd mindegyik elviszi. Kényelmesebb, gyorsabb és nem utolsó sorban pénztárcakímélőbb a komfortos lakásból városon belül elsétálni a munkahelyig, iskoláig. Minden messze van Ezt úgy értsd, ahogy le van írva: minden. Ha fáj a fogad, gépjárműba kell ülnöd, vagy buszra szállnod. Be akarsz vásárolni egy hétre? Felejtsd is el, hogy falun ezt meg tudod tenni.
Gondolataim alátámasztására van még sok jó példa, de elég, ha csak a réti niggereket említem. Ők sem dolgoznak, őket is mindenki utálja. És nem, kedves humanista, emancipált barátom, nem ok nélkül. Te sem örülnél a májmételynek, ugye? Egyszóval mitől szabadít meg a munka? Miért tesz szabaddá? Önállóságot hoz, a másoktól való függés megszűnését. Elismertséget hoz, a dolgozó - esetleg gazdaszervezetként használt - többség jogos gyűlöletének megszűnését. Ugye mennyi előny? Javaslom zsidóknak (és cigányoknak, négereknek), próbálják ki! Tényleg jó érzés a földön dolgozva látni a termést, hogy az nekem köszönhetően van, a műhelyben izzadva látni, hogy az a gép általam működik, és még sorolhatnám! És még egy dolog, amin szeretném, ha elgondolkoznál, zsidó barátom; ha majd beteljesül "dicső" célotok, a gójok teljes kipusztulása, akkor kiken fogtok élősködni? Kitől csaljátok majd ki az uzsorakamatot, kinek a lakását adjátok el a feje fölül, kinek a munkabérét veszitek el, kinek a vérét szívjátok majd, kinek az agyát rohasztjátok szét a médiabirodalmaitokkal?