Természetesen a magyar őstörténetben rengeteg a kérdőjel, és többféle elmélet is létezik. Ez a film egy elméletet tart valósnak, és ebből a szemszögből mutatja be a csatát. Valamint a félrefordított idézettel azt akarja sugallni, hogy a magyarokat mindig is üldözték, de mi kitartottunk. Rengeteg történelmi film, sorozat létezik, amik fikciós elemekkel vannak dúsítva, pl. eszembe jutott a dél-koreai Silla királyság ékköve, melyben keveredik a valós és a fikciós szál, de mivel egy drámasorozatról van szó, senki nem kéri számon a hitelességet, és a készítők sem akarják úgy beállítani, hogy ez egy hiteles, ismeretterjesztésre alkalmas sorozat. Az érdeklődést persze felkelti a történelem iránt. A pozsonyi csatát viszont egyértelműen nem fikciósnak szánték. A film végefőcím-dala, az Egy az Isten szintén nagy vitákat váltott ki. Mindenki a keresztény Istenre asszociál belőle, pedig elvileg nem erről szólna. A magyar ősvallásról is van többféle elmélet. De ha azt feltételezzük, hogy a magyarok egyistenhitűek voltak, de nem voltak egységesek, volt, aki áttért a kereszténységre, ahogy a filmben is megjelenik, akkor sem állja meg a helyét, hogy egy az Isten.
Ha úgy tekintünk rá, mint első lépésre, akkor is csak annyit állapíthatunk meg, hogy még nagyon sokat kell haladnunk azon az úton, hogy egy olyan végeredményt kapjunk, ami egyszerre felemelő a magyar nézők számára, és egyszerre van mögötte tisztességes szakmai tartalom. [] A Magyarságkutató coming outolt A pozsonyi csatával Ami történettudományi szempontból hiányosság, a nemzeti pszichének lehetőség. A pozsonyi csata a kevés ismeret miatt olyan, mint egy kollektív Rorschach-teszt, az ezeréves sólyom projekciós felülete, amibe szinte bármit bele lehet látni. [] Pozsonyi csata – a rekonstrukció határairól Egy nyíltan a 10. század elejének kultúráját és sorsdöntő harcát bemutató alkotás esetében joggal várható el a pontos, tudományos alapokon nyugvó ábrázolásmód. [] A pozsonyi csata egy ígéretes kezdet Szeretnék köszönetet mondani az alkotóknak. A film hiánypótló és igenis felemelő, és e vélemény biztosan egyezik a társadalom nagy részének gondolkodásával. Lehet, hogy a szakértők el fognak vitatkozni a történelmi háttéren.
Ha az anyagi kultúra rekonstruálása a cél, elengedhetetlen, hogy kellő tisztelettel és körültekintéssel bánjunk a korszakból fennmaradt tárgyakkal. " A cikket a Magyarságkutató körüli szubkultúra felé azzal az erős belső kritikával zárták, hogy "a kisebbségi komplexus és az önhittség egyaránt önértékelési zavar". A kásleres évértékelőből egy fura vágással mintha kivették volna a pozsonyi csatáról szóló filmre való konkrét utalást, de a bennmaradt félmondat alapján a belengetett 12 részes A honfoglalás kora sorozatot ahhoz hasonló minőségben képzelik el. A miniszter az általa kezdeményezett abasári kutatás után egyébként most ismét jelezte, hogy szerinte mit kellene kutatnia az intézetnek, amit ez a párbeszédrészlet illusztrál: - Nem akarom megidézni a jövőt, de a következő témakörnek én mindenképp az Árpád-kort javaslom. Hiszen az Árpádok 400 éve és a jelenlegi világpolitikai mozgások között rendkívül sok a hasonlóság. Úgyhogy készülődjenek. - Készülődünk.
2021 a szittya fantasy és a retró videojátékok rajongóinak most már biztosan remek év lesz: a Magyarságkutató Intézet 12 részes filmsorozatot csinál a honfoglalás koráról. A gyártó ugyanaz a történelmi animációs cég lesz, akik a pozsonyi csatát is megfilmesítették Fankadelivel, szkíta szimbólumokkal és a magyarok kiirtásáról szóló kamuidézettel. Az animációs sorozat "a honfoglalás korát hasonló minőségben, biztosan nagy sikerrel fogja bemutatni" – biztosította magát Kásler Miklós magyarságminisztert az általa létrehozott alternatív tudományos intézet főigazgatója. Horváth-Lugossy Gábor a kívülállónak kicsit szürreális nyilvános beszámolóban ( itt a teljes videó) tájékoztatta mentorát arról, hogy mire jutott az ősmagyar és egyéb történelmi kérdések iránt elkötelezett Kásler által gründolt Magyarságkutató azóta, hogy kétéve elindultak. Kásler Miklós tanári szerepében szerencsére jó kedvében volt, Horváth-Lugossy nem kapott szivatós kérdéseket. Ez nagy mázli, hiszen korábban ugyan műszaki és üzemeltetési osztályt, meg társasházkezelő céget vezetett már, de a történelemhez neki sincs több köze, mint az onkológus miniszternek.
1925-től kapta meg ettől kezdve végleges nevét, a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Minderről a Budapest Lexikon és a Magyar Szabadalmi Hivatal közlése alapján a már emlegetett Országos Széchényi Könyvtár honlapján lehet olvasni. A plakátsor érdekességei A plakátok között felfedezhetjük egy mára elfeledett kávémárka, az Amigo reklámját, amelynek plakátjait a oldalon is megtekinthetjük. Ugyanitt megtudhatjuk, hogy a pörköltkávé-márka (egyik) szlogenje a TÖBB MINT JÓBARÁT mondat volt (hol vesszővel, hol vessző nélkül), ára pedig kiszereléstől függően 16 és 37 forint közötti. Egy olvasó pedig úgy emlékezik, a reklámhölgy piros ruhája hol bordó, hol lila volt, éppen aszerint, hogy a nyomda ördöge hogyan dolgozott. Fortepan kiállítás a vauban.fr. Akikben a kulturális érdeklődés az erősebb, azok utánanézhetnek Andrzej Wajda filmjének, a Légyfogó nak is, amely 1969-ben készült, és Magyarországon ezek szerint viszonylag gyorsan be is mutatták. A film a nős Wlodekről, a fiatal russzisztikával foglalkozó filológusról szól, aki nem elégszik meg az unalmas otthonüléssel, újabb kihívásokat keres, amit meg is talál Irena személyében, aki még nála is fiatalabb, és nem russzisztikával, hanem a lengyel irodalommal (polonisztikával) foglalkozik… Írásunkat vitaindítónak szántuk, a hozzászólások között várjuk olvasóink emlékeit is.
A miniszterelnöki rezidencia kiépítése után megtartják-e ezt a funkciót? A Mai Manó Ház jelenleg technikai okokból zárva tart, a honlapon nem található utalás a következő kiállításokra. Milyen programmal folytatja működését az intézmény? A kérdéssorból is kitűnik, hogy a nagy budapesti múzeumok szinte kivétel nélkül hatalmas változások előtt állnak; az átalakulás léptéke talán csak az ezredforduló Berlinjéhez hasonlítható. Óriási különbség azonban, hogy míg ott és akkor folyamatosan tanulmányok, vitairatok, cikkek jelentek meg a múzeumok és kiállítóhelyek jövőbeli programjával, illetve rendszerük működésével és működtetésével kapcsolatban, addig Budapesten most mindez hiányzik. HÍRHATÁR ONLINE - Fortepan: Szenzációs priváttörténelmi fotókiállítás látható a budai várban. Sohasem volt ennyire homályos, milyen irányú lesz a változás. A nyitóképen a budai vár egyik építési területét határoló ideiglenes fal fotója látható. Fotó: Balázs/ Forrás: A cikk lejjebb folytatódik.
Az adott kor, melyben készültek, sokféle módon, számos rétegben jelenik meg ezeken a képeken, de a hangsúlyt a gyűjtemény gerincét adó privát fotókon keresztül az átlagember nézőpontja és életeseményei kapják. A Fortepan digitális gyűjtemény 110 ezernél is több fényképét két középiskolai osztálytárs, Tamási Miklós és Szepessy Ákos kezdték el gyűjteni még az 1980-as években. A kidobált, ócskapiacokon felbukkanó amatőr fotók és negatívok rendszeres, de esetleges gyűjtögetése után 2010-ben indították el internetes oldalukat 5000 digitalizált fotó közzétételével. Hamarosan sok magánember és közintézmény is csatlakozott a mára 600 fősre dagadt adományozói körhöz, akiknek képeivel havonta bővül az archívum. A Fortepan archívum (amely nevét az egykori váci Forte gyár legnépszerűbb, amatőr fotósok által is kedvelt negatív filmjéről kapta) két legfontosabb tulajdonsága, hogy szabad és közös. Közös, mert a mi képeinkből áll és a mi világunkról szól. Fortepan Kiállítás A Várban. Közös, mert önkéntesek munkáján alapul. Közös, mert bárki segíthet az egyes helyszínek, személyek azonosításában.
A galéria emeleti szintje a fociról szólt. Az egyik teremben rangadók fotói, a másikban a Népstadionról és legfontosabb eseményeiről készített képek szerepeltek. Közöttük voltak olyan csemegék is, mint a 60 éves MTK ünnepségén köszöntőt mondó Hidegkúti Nándor fotója vagy a Vasas labdarúgócsapat szovjet vendégszereplésről való hazaérkezését megörökítő kép. Az egyik fotón Vitray Tamás is feltűnt közvetítés közben, de szerepelt fotó a Népstadion első villanyfényes mérkőzéséről is 1959-ből. Kult: Régi kép után nyomozunk: segítsen nekünk! | hvg.hu. A sorban a legviccesebb kétségkívül Koós János fotója volt, aki Karády Katalint parodizálta egy Polski tetejéről. Koós János Karády Katalinként Forrás: Fortepan Izgalmas volt látni, ahogy az elmúlt évszázadban a sport a város mindennapi, szerves részévé vált, hogy a századfordulótól kezdve egyre nagyobb igény lett a szabadidőre, a sportolásra, és hogy vált divattá az egészséges életmód. A fotókból az is kiderült, hogy a sport ekkor már nem úri huncutságnak számított, egyre szélesebb rétegek engedhették meg maguknak, hogy hódolhassanak valamilyen szabadidős tevékenységnek.
A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából mutat be egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Fortepan kiállítás a vauban.com. A privát fotókon tükröződik a kor, amelyben készültek. "A kiállítás a közös történetünk 100 évéről mesél az átlagember nézőpontján keresztül. Fő vezérfonala a kronologikus történeti sorrendtől eltérve a gyerekkortól az időskorig követi végig az emberi élet állomásait" – mondta Baán László főigazgató a hétfői sajtóbejáráson. A kiállítás bejárata (Fotó:) A földszinten egy egész falas mozgó képvetítés, animáció látható, amelyen percenként más-más évtizedből származó portréfotó-válogatás jelenik meg (Fotó:) "A lassan tízéves Fortepan-gyűjtemény két dolog miatt fontos: közös és szabad – hangsúlyozta a kiállítás kurátora, Virágvölgyi István, majd hozzáfűzte: – Ezeket a képeket a közösség adta össze, és a közönségnek adja vissza a Fortepan. A privát fotók különlegessége, hogy olyan intimitás látható rajtuk, amely sehol máshol nem lelhető fel.
A Nemzeti Hauszmann Program megvalósításán, azaz a Budavári Palotanegyed megújításán dolgozó Várkapitányság fontos feladatának tartja, hogy a megtalált leleteket, épületmaradványokat bemutassa és megóvja. Kiemelt kép forrása: Várkapitányság NZrt. Az első 500 előfizetőnek. Fortepan kiállítás a vauban humanis. 20 000 ft 9 990 Ft július 9. Mai évfordulók Budapestnek több olyan kerülete van, amely nem csak az ott lakóknak vagy a lokálpatriótáknak kedves, hanem egészen egyedi atmoszférájával az oda látogatóba érkezőket is képes lenyűgözni. Újlipótváros egészen biztosan egyike ezeknek a városrészeknek. 6 Az Országházi séták első kötete 2015-ben jelent meg, idén májusban pedig már a tizedik kiadványt tarthatjuk a kezünkben, mely "Az Országház üvegművészete" címet viseli. A könyvsorozat érdekessége, hogy az első, összefoglaló könyvecske után az egyes kötetek mind-mind más területre, témára fókuszálnak az Országházon belül. Lehetőségünk van így bepillantást nyerni többek között a különböző művészeti ágakba: az építészeten túl a festészet-díszítőfestészetbe, a szobrászatba, most pedig az üvegművészetbe is.