Ő ilyen volt... Személyes adatok Ranschburg Jenő (Budapest, 1935. december 19. – Budapest, 2011. március 10. ) pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa. Ranschburg Jenő 1935. december 19-én született Budapesten Ranschburg Zoltán és Jónap Piroska gyermekeként. Budapesten a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben végzett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, majd 1964-ben az ELTE bölcsészkarának pszichológia–magyar szakán. 1961–1963 között előbb Velencén, majd Budapesten dolgozott gyógypedagógus tanárként. Elgondolkodtató idézetek: Dr. Ranschburg Jenő. 1963–1965 között az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1965–1977 között az ELTE BTK pszichológiai tanszékének adjunktusa, majd docense. 1977-től az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője. 1977–1997: tudományos osztályvezető az MTA Pszichológiai Intézetében. 2002–2011: főiskolai tanár a Szolnoki Főiskolán. 2007-2011: professor emeritus a Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Humántudományi Tanszékén 1966-ban kötött házasságot, felesége Farkas Zsuzsanna gyógypedagógiai tanár.
Civil kurázsi Voltak még ilyen felismerései az életében. Például a civil kurázsi kapcsán. Húsz éve döntötte el: aláíró, tüntetésre járó, a dolgokhoz hozzászóló ember lesz. Zoltán fejérvári), a Magyar Pszichológiai Szemle rovatvezetői állása (1975-1985. ) és az MTA Pszichológiai Bizottsági tagsága (1976-1996. ).. felül, 1997-ig tagja volt a Nemzetközi Pszichológiai Társaságnak, a Nemzetközi Fejlődéslélektani Társaságnak és a Magyar Pszichológiai Társaságnak... 1992-től 1996-ig Az Országos Gyermekvédő Liga elnöke volt, haláláig pedig a Liga tiszteletbeli tagja... 1972-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa címet kapta meg... Díjai: Hazám-díj (2010. ), Prima Primissima-díj (2009. ), Budapest díszpolgára kitüntetés (2006. ), a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje (2005. ), Pro Scola Urbis-díj (2002. ), Ifjúsági díj (1984. ) Művei: Családi kör (1977. ), Szülők lesznek (1979. ), Szeretet, erkölcs, autonómia (1984., 1993. ), Szülők lettünk (2003. ), Gepárdkölykök (2004. ), Áldás vagy átok (2006.
Az előző rendszer minden furcsasága és ellentmondása felnagyítva, eltorzítva jelent meg a sereg mindennapjaiban. Mégis hozzásegített minket a körülöttünk levő világ jobb megismeréséhez, mint ahogy észrevétlenül ismertük meg egyre jobban és jobban önmagunkat is, saját teljesítőképességünk határait, a lelkünk mélyén szunnyadó, addig rejtve maradó erőket. Muszájból öltöttünk mundért, sok kellemetlen és megalázó dologban volt részünk, amit akkor megélni nem volt móka és kacagás, de ma, visszagondolva azokra a daliás időkre, már csak a nevetés maradt, minden keserűség nélkül. Meg a nosztalgia. Naná, hiszen akkor még milyen fiatalok voltunk! Hálás vagyok a sorsnak, hogy másfél évig a Magyar Néphadsereg bakája lehettem. Ezek nélkül az élmények nélkül ma sokkal szegényebb lennék. Örülök, hogy saját bőrömön tapasztalhattam meg a kiképzés borzalmait, a hadgyakorlatok néha fárasztó, néha mulatságos mindennapjait, az öreg katonák híres lazaságát. Örülök, hogy megismerhettem a seregbéli fura figurákat, Pinocset ezredes elvtársat, a tökfejű Fukalek Benőt, Baszki Jimmyt, a Szarpumpás Molnárt, Csokibombát, és a többieket.
Még táborozásra is alkalmas ez a romantikus helyszín, amit néhány tűzrakóhely nyoma is bizonyít. Szerencsére szemetet, illetve egyéb nem odaillőt nem fedeztünk fel az egyébként sűrűn látogatott helyszínen. 24 / 27 Fotó: Lánczi Péter Az Ördög-gát hatalmas sziklatömbje Továbbra is sziklák és patakátkelések váltakozásában haladtunk a völgy mélyén északi irányban. Gáborral megbeszéltük, hogy jókor voltunk jó helyen, hiszen az ilyen fantasztikus helyszíneknek, mint az Ördög-gát, a csapadékos időjárás áll a legjobban. Ördög-árok szurdokvölgy • Szurdok » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Mire kiértünk a szurdokból, kezdtünk eltelni az élménnyel. Kezeink elkezdtek fázni, a nyirkosság pedig észrevétlenül bekúszott az esőkabátok alá. Gyorsabb léptekkel kimelegítettük magunkat, és a piros jeleket követve a Töbör-hegy oldalában haladtunk cseszneki kiindulópontunk felé. Utolsó kilométerünket nyílt terepen tettük meg, amit a kabátunkon kopogó jégeső kísért, majd mire a biztonságot jelentő autóhoz értünk, már hatalmas pelyhekben esett a hó. A táj még nem hasonlított a Delta című műsor főcíméhez, de mi már kezdtük magunkat úgy érezni, mint a benne szereplő havat törő kutatók.
A gáttól mintegy 120 m-re, a jobb oldalon, 10 m magasan nyílik az Ördög-árki (egy emelkedő folyosóból álló, 24 m hosszú, két ízben megtörő) barlang. Útvonal-leírás: A kb. 2 km hosszú, természetvédelem alatt álló szurdok Bakonyoszlopról a piros, Dudarról a piros sáv, Nagyesztergárról a zöld és a piros sáv jelzésű turistaútvonalakon közelíthető meg. Az Ördög-árok több irányból megközelíthető. Bakonyoszlopról a Piros+ jelzésen, Dudar és Csesznek felől a Piros sáv jelzésen. Bakony, Ördög-árok, Kő-árok 1/2 - YouTube. Géza-háza felől a Piros+, majd Zöld sáv jelzésen érhető el. Csesznekenről egy kőrút segítségével érhető el. Csesznek-Ördög-árok-Kő-árok Hossza kb. 14km. Geocaching adatok Ördögi séta (Bakonyi Ördög-árok) (GCOset) Szélesség N 47° 19, 316' Hosszúság E 17° 54, 325' Magasság: 383 m Megye/ország: Veszprém Geoláda típusa: Multi geoláda (1H+1P) Meteor a Bakonyban (GCMEBA) Szélesség N 47° 19, 454' Hosszúság E 17° 53, 849' Magasság: 447 m Geoláda típusa: Hagyományos geoláda Csesznek-Kőárok (GCKOAR) Szélesség N 47° 19, 918' Hosszúság E 17° 53, 450' Magasság: 380 m Nagyobb térképért klikk a képre!
A terv az volt, hogy hétvégén elmenekülünk a kánikula elől a városból. Nem vízpartra, inkább egy hűs szurdokba, ahol a fejünk fölött összeboruló levélmennyezet alatt nincs kibírhatatlan meleg, és a nyári szabadságok, illetve vakáció fő időszakában sincs tömeg. Választásunk baráti javaslatra a kalandosnak és vadregényesnek titulált Ördög-árokra és Kő-árokra esett, amelyeket egy 16 kilométeres, Csesznekről induló, nem túl megerőltető körtúrára felfűzve gondoltunk végigjárni. Fotó: Joó Annamária 1 / 45 Fotó: Joó Annamária Mindkét irány jó választás:) Már rögtön a túra elején változott a terv. Először a Kő-árok felől akartuk az Ördög-árkot bejárni, de a cseszneki vár lábánál lévő bolt háziasszonya azt tanácsolta, fordítsuk meg az irányt, és kezdjük az "Ördöggel", mert az nehezebben járható, mint a másik, és jobban jövünk ki, ha a könnyebbik végén fejezzük be a túrát. Bakonyi Ördög-árok - Bakonynána Önkormányzati Weboldala - Információ. A helyiekre amúgy is érdemes hallgatni – ezt már korábban megtanultam –, hiszen a környéket ők ismerik legjobban. Úgyhogy az útvonal-módosítás mellett döntöttünk, és már baktattunk is a piros sáv jelzésen az Ördög-árok irányába.
A köztes megállások persze alternatív utazásra is lehetőséget nyújtanak. Jegyárak: Győr-Dudar-Dudarbánya és vissza 4. 000. -Ft Győr-Porva-Csesznek vagy Zirc és vissza (visszaútban Vinyén is fel lehet szállni) 3. -Ft kerékpárjegy oda-vissza útra (csak előzetes egyeztetéssel foglalható) 1. -Ft kutya (csak előzetes egyeztetéssel foglalható) 500. -Ft Azok a kisgyermekek, akik szüleik ölében ülnek, jegy megváltása nélkül, ingyen utazhatnak. Mivel a kettős ülések szélesek, mód van arra is, hogy egy legfeljebb 6-8 év körüli gyermek a szülők mellett, között foglaljon helyet – akik ezt vállalják, azoknak szintén nem kell a gyermeknek jegyet váltaniuk. Ha a két ülésen két legfeljebb két 10 éves gyerek és a szülő ül, akkor a két gyermeknek csak egy jegyet kell váltani. A jegy nélküli gyermekek utazását előzetesen jelezni kell, mert ebben az esetben az ülőhelyet mindenképpen kettős ülésre adják.
A vár története még a török hódítások idején is mókásan folytatódott. Történt ugyanis, hogy Wathay Lőrinc várkapitánnyal nem a török hadak nyilai végeztek, hanem egy részegen, csak a buli kedvéért meggyújtott, puskaporral teli ágyú robbanása. Később egy rövid időre barokk kastéllyá finomították a zord falakat, majd az 1800-as évek elején egy földrengés és egy tűzvész lakhatatlanná tette a várat. Mivel az akkori birtokosok (az eladósodott Esterházy család) nem itt laktak, ráadásul volt kastélyuk elég, hagyták veszni a romokat. Sajnos fedett része nem maradt a várnak, viszont a magas falak ma is jól mutatják régi formáját. Két tornyot szépen restauráltak, csak kár, hogy a vár keleti végén lévő bástyába vzető kis hidat lezárták a látogatók elől. Ettől eltekintve a romok minden irányból körüljárhatóak, és érdemes is minden zugba benézni. A kilátás is jó, délre a Bakony zaklatottságtól mentes lapos vonulatai, északra alacsonyabb dombság, és a távolban Pannonhalma látható. A helyiek igyekeznek minél izgalmasabbá tenni a szép romot: aki szereti a népünnepélyek hangulatát, az mindenképpen a már 17 éve minden évben megrendezett Cseszneki Nyár idején barangoljon el ide.
Nem messze Csesznektől, a Dudar és Csetény felé vezető szűk mellékúton fekszik Bakonyoszlop, távol a rohanó világ robajától, egy széles medence közepén. E tájat látva nem sejthető, milyen vad szurdok rejtőzködik a szomszédos dombnak látszó hegyek között. Az Ördög-ároknak nevezett hasadékot úgy lehet megközelíteni, ha a falu egyetlen valódi útkereszteződésében dél felé fordulunk. Innen a piros kereszt jelzést kell követni az erdőig, majd a piros sáv jelzésen balra, ami aztán végighalad a szakadékon. A falu melletti földekről, a hullámzó dombok mögött, szinte végig látszik a távoli cseszneki vár. Az erdőbe érkezvén, pár száz méteren át fiatal fák között, viszonylag csúnya dzsumbujon át vezet az út. Tavasztól őszig mindenképp ajánlott valamilyen hatékony kullancsok és szúnyogok elleni védelem, mert nagyon sokat kell sűrű aljnövényzetben gázolni. Tizenöt-húsz perccel később viszont varázsütésre megváltozik a táj, és feltárul előttünk a hatalmas fák árnyékában megbűvő patakvölgy, ahol száraz időben nem folyik víz.