Egy összesen mintegy 180 millió forintos beruházás keretében megújult a tihanyi Apátsági Rege Cukrászda. Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele elmondta: a 140 millió forintos kormányzati támogatással mintegy 180 millió forintból megvalósult beruházás során modern, a megnövekedett vendégforgalom kiszolgálására alkalmas melegkonyhát és cukrászműhelyt hoztak létre, valamint kicserélték a Balatonra néző panorámaablakokat. Az Apátsági Rege Cukrászdában olyan süteményeket és meleg ételeket kínálnak majd, amelyek a szerzetesi hagyományokból merítkeznek, például az apátság gyógynövénykertjéből származó mentával ízesített süteményt vagy levendulás krémest. Az apátsági közösség célja, hogy a Tihanyba érkezők élményszerűen, hitelesen tudják megtapasztalni azt a gazdag szerzetesi hagyományt, amelynek alapvető eleme a lelki szellemi és testi felüdülés. A cukrászdát és az azt körülvevő udvart az apátság vendégfogadó központjává szeretnék fejleszteni. A tihanyi Apátsági Rege Cukrászda 2017 augusztusában Fotó: Máté Balázs A cukrászda az 1970-es években nyílt meg Tihanyban az apátság gazdasági udvarán egy akkor állami tulajdonú hotel működtetésében, majd 1990-ben visszakapta az apátság a birtokot, 1996-ban pedig megépült a jelenleg is látható épületegyüttes.
30. Apátsági Rege Cukrászda Tihany A cukrászda közvetlenül az apátság lábánál, a félsziget legszebb panorámájával várja a látogatókat. A helyben készült sütemények mellett már reggelit és napközbeni étkezési lehetőséget is kínálunk kedves vendégeink részére. Páratlan kilátású teraszunk és meghitt hangulatú belső termünk kiválóan alkalmas családi összejövetelek, céges találkozók lebonyolítására egy finom kávé vagy házi sütemény mellett. Szeretettel várjuk mind a csoportos, mind az egyéni vendégeket! Kutyabarát Vegetáriánus ételek Laktóz mentes fogások Akadálymentesített Elektromos autótöltő Panoráma kilátás Bankkártya elfogadó hely Glutén mentes fogások +36 30 166 4431 8237 Tihany, Apátsági Rege udvar
60 éves az Apátsági Rege Cukrászda - YouTube
KÉPGALÉRIA – klikk a képre! Mihályi Norbert Jeromos, a Tihanyi Bencés Apátság perjele elmondta, apátsági közösségük célja, hogy a Tihanyba érkezők élményszerűen, hitelesen tudják megtapasztalni azt a gazdag szerzetesi hagyományt, amelynek alapvető eleme a lelki, szellemi és testi felüdülés. Hozzátette: a cukrászdát és az azt körülvevő udvart az apátság vendégfogadó központjává szeretnék fejleszteni. A perjel elmondta azt is, hogy a 140 millió forintos kormányzati támogatással, mintegy 180 millió forintból megvalósult beruházás során modern, a megnövekedett vendégforgalom kiszolgálására alkalmas melegkonyhát és cukrászműhelyt hoztak létre, valamint kicserélték a Balatonra néző panorámaablakokat is. Az Apátsági Rege Cukrászdában olyan süteményeket és meleg ételeket kínálnak majd, amelyek a szerzetesi hagyományokból merítkeznek. Mihályi Jeromos példaként említette az apátság gyógynövénykertjéből származó mentával ízesített süteményt vagy a levendulás krémest. Soltész Miklós államtitkár az avatáson úgy fogalmazott, az apátság által működtetett és felújított cukrászda közösséget teremt, és bemutatja, hogy az Egyház a társadalom olyan szerves részét képező közösség, "melyre támaszkodhatunk, amelytől tanulhatunk, és amely teljes természetességgel velünk együtt él".
A Balaton Magyarország legnagyobb természeti értéke – jelentette ki Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A térség országgyűlési képviselőjeként hozzátette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ez az érték mindenki számára hozzáférhető legyen, minél nagyobb vonzerőt jelentsen, és a Balaton Európa legbiztonságosabb és legvonzóbb idegenforgalmi régiója legyen. Ezt a célt szolgálja a bencés szerzetesközösség által végzett fejlesztés is. A "Rege" presszó 1961. június 16-án nyílt meg. Nevét Garay János Rege a tihanyi visszhangról című művéről, vagyis a "tihanyi rege" jól ismert történetéről kapta. Garay Jánost (is) megihlette az apátsági templom északi faláról visszaverődő ekhó, így született meg a visszhang eredetének regéje. A Tihanyi Bencés Apátságot – egykori gazdasági udvarának területével együtt –1994-ben kapta vissza a Magyar Államtól a magyar bencés rend. Az apátság építtette fel 1996-1997 téli szezonjában a most fokozatosan megújuló cukrászdaépületet.
1961 - 2021 "Az Apátság királyi páholya" Szeretettel üdvözöljük a több, mint 60 éves cukrászdában! Nyitva tartás: Hétfő - Vasárnap • 8:00 - 22:00 Étel-, itallap » « Gasztronómiai termékek « Térkép Így alakult digitális kiállítói térré 60 év után, a Rege Galéria: "Alkossunk egy olyan kiállítói teret, ami állandó változásban van. Ahol nem tudja a néző, hogy meddig lehet a pillanatnyi vizuális élmény részese. " Bánhalmi Norbert fotóművész és Oravetz Dániel festőművész, a Samsung The Frame TV -k segítségével, egyedi digitális kiállítói teret álmodtak meg a Rege Cukrászda falaira. A galéria a Veszprém - Balaton 2023 -as rendezvénysorozat egyik állandó helyszíne is egyben. A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az apátság cukrászdája a felkelő Nap fényében immáron 60 éve várja vendégeit. 1961. június 16-án az egykori gazdasági udvar helyén megnyitották a Rege presszót, majd harminc év elteltével saját cukrászműhelyt alakítottak ki.
Az alperes 2017. május 15-én a KIRA rendszerből kinyomtatott és a munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt okiratot küldött a felperesnek, melynek tartalma szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a próbaidő alatt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt. ) 25. § (4) bekezdés 4fa) alpontja alapján megszünteti. A felperes keresetében kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperes, arra tekintettel, hogy 2017. április 25-én jogellenesen, szóban szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát. A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, a felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú ítéletet – eltérő indokolással – helybenhagyta. A másodfokú bíróság arra alapította a döntését, hogy a felperes 2017. április 27-ét követően már nem végzett munkát. A felperes 2017. április 25-én beszélt a közvetlen felettesével a jogviszony megszüntetéséről, aki ekkor mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól, melyet a felperes tudomásul vett és a munkavégzéssel felhagyott, bútorait elszállította, a munkáltatóját személyesen nem kereste.
). A munkáltató az Mt. 78. §-a szerinti esetben azonnali hatályú felmondással (azonnali hatályú felmentéssel) megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt. A fegyelmi eljárás szabályainak hatályon kívül helyezése folytán az Mt. § (1) bekezdés a), vagy b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség a közalkalmazott szankcionálására, a jogviszony azonnali hatályú megszüntetésével. Ezt a jogát a munkáltató az alapul szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, illetve a büntethetőség elévüléséig gyakorolhatja. Ezek a szabályok lényegileg azonosak a korábbi Mt. rendkívüli felmondásra vonatkozó szabályaival, amellyel kapcsolatban széleskörű bírói gyakorlat alakult ki és e közalkalmazotti jogviszony megszüntetési jogcímnél is alkalmazhatók. Vissza a tartalom j egyzékhez
2. 6. 1. Azonnali hatályú megszüntetési jogcímek A Kjt. 27. § (2) bekezdése a munkáltatót is felruházza azzal a jogosultsággal, hogy a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt megszüntethesse. Erre azonnali hatállyal a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) – d) pontjában foglalt felmentési okokkal indokolt munkáltatói jognyilatkozattal kerülhet sor. A felmentési indokok kötelező volta ellenére ez a megszüntetés nem azonos a felmentéssel, ennélfogva a felmentési tilalomnak nincsen jelentősége. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkáltató a határozott időből hátralévő időre, de legfeljebb 1 évre járó illetményt a megszűnés napjáig nem fizette meg, ez a munkáltatói intézkedést önmagában nem teszi jogellenessé (MD II. 109. ) A munkáltatónak azonnali hatállyal meg kell szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. 44. § (4) bekezdése, valamint a 25. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén (az összeférhetetlenséget a közalkalmazott nem szünteti meg, illetve büntetlen előéletét felhívás ellenére nem igazolja.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet – az indokolás módosításával – hatályában fenntartotta. A Kúria kimondta, hogy a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokból jogellenesen jutott arra a következtetésre, hogy a peres felek 2017. április 25-én ráutaló magatartással szüntették meg a közöttük fennállt közalkalmazotti jogviszonyt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az volt megállapítható, hogy a felperes közvetlen felettese 2017. április 25-én csupán szóban tájékoztatta a felperest arról, hogy tudomása szerint jogviszonya megszüntetésre kerül, és az ezzel kapcsolatos ügyintézésre a HR Osztályon kerül sor. A munkaviszony teljesítése során a felek folyamatosan, kölcsönösen együttműködnek, melynek keretében mind a munkáltató, mind a munkavállaló számos olyan bejelentést, tájékoztatást, információt ad a másik félnek, amely nem közvetlen joghatás kiváltását célozza. Az ilyen nyilatkozatok nem minősülnek az Mt. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatnak, nem bírnak kötőerővel, azt a fél bármikor módosíthatja.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. ) 18. § (2) bekezdése szerint amennyiben a dolgozó az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő napjától biztosítással járó jogviszonyban nem áll, jogosult az öregségi teljes nyugdíjra. A közalkalmazott jogviszonyának nyugdíjazás miatti megszüntetése közös megegyezéssel, lemondással, valamint felmentéssel lehetséges. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt. ) 30. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Felmentés esetén a közalkalmazottat a Kjt. 33. § alapján felmentési idő illeti meg, melynek legalább felére köteles a mu... A cikk olvasásához be kell jelentkeznie az oldalra Ha még nincs Saldo tagsága, nézze meg, hogyan válhat taggá, hogy olvashassa cikkeinket
Hohn Krisztina, az LMP országgyűlési frakciójának tagja hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az innovációs és technológiai miniszternek október végéig kell a kormány elé terjesztenie az új szakképzési törvény tervezetét és a Szakképzés 4. 0 stratégiai végrehajtásnak cselekvési tervét. A sajtó birtokába jutott dokumentumok szerint az oktatók munkaviszonyán is változtatnának, foglalkoztatásukat már nem a közalkalmazotti törvény, hanem a munka törvénykönyve szabályozná - ismertette, hozzátéve: a kormányzat magyarázata minderre a jogviszony alakításának rugalmassá tétele. Ide sorolták a munkafeltételeket, köztük az illetményeket is. Szerinte az intézkedések ugyanakkor számos hátrányt okoznának a tanároknak: nem mehetnének 40 évnyi munkaviszony után nyugdíjba, nem kapnának jubileumi jutalmat, csökkenne az alapszabadságuk, a végkielégítésük, de a szakszervezeteket is tönkretennék, mivel megszűnne a tagdíj átutalásának kötelezettsége. Hohn Krisztina rámutatott: a tanárok bére átlagosan 30 százalékkal marad el a piaci bérektől, ezért a tervezett intézkedések helyett béremeléssel kellene vonzóvá tenni a pedagóguspályát.