Pályakezdők fizetésigénye? irreális elvárások? Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője az Eduline-nak korábban azt mondta, a friss diplomások egyáltalán nem látják reálisan a kereseti lehetőségeket "főként azért, mert nincsenek nyilvánosan elérhető információk. Gazdasági alapszakon szeretnétek továbbtanulni, de kíváncsiak vagytok, milyen fizetésekre számíthattok majd friss diplomásként? Melyik gazdasági szakkal lehet a legtöbbet keresni? Itt a válasz. © Pixabay A szakkeresőjének segítségével megnéztük, mennyit lehet keresni 2017 öt legnépszerűbb gazdasági alapszakjának elvégzése után a 2016-os diplomáspálya-követési adatok alapján. Gazdálkodási és menedzsment: havi bruttó átlagjövedelem 279 588 Ft, a végzettek 75 százaléka diplomás munkát végez. Kereskedelem és marketing: havi bruttó átlagjövedelem 264 359 Ft, a végzettek 72 százaléka diplomás munkát végez. Turizmus-vendéglátás: havi bruttó átlagjövedelem 202 031 Ft, a végzettek 45 százaléka diplomás munkát végez. Pénzügy és számvitel: havi bruttó átlagjövedelem 273 436 Ft, a végzettek 71 százaléka diplomás munkát végez.
Kereskedelem és marketing: a Széchenyi Egyetemen diplomázók számíthatnak a legmagasabb fizet… Üzletem - 22. 01. 12 20:33 Cégvilág A pályakezdő, kereskedelem és marketing szakos közgazdászok közül a Győrben végzettek számolhatnak a legmagasabb fizetéssel, megelőzve az összes többi hazai felsőoktatási intézményt. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Kereskedelem és marketing: a Széchenyi Egyetemen diplomázók számíthatnak a legmagasabb fizetésre Startlap - 22. 12 20:33 Cégvilág A pályakezdő, kereskedelem és marketing szakos közgazdászok közül a Győrben végzettek számolhatnak a legmagasabb fizetéssel, megelőzve az összes többi hazai felsőoktatási intézményt.
Nemzetközi gazdálkodás: havi bruttó átlagjövedelem 311 089 Ft, a végzettek 70 százaléka diplomás munkát végez. Állást kerestek? Nemrég szereztétek meg a diplomát, ezért éppen életetek első "igazi" állását keresitek?
Véleményét osztja fővárosban tanuló diáktársa, aki szintén legalább 250 ezer forintot jelölt meg kezdő bérként. Velük szemben egy debreceni hallgató mindössze körülbelül 170 ezer forintot mondott, azt is bruttóban. A felmérés ezzel szemben bruttó 266 ezer forintot hozott ki átlagos kezdő bérnek 2013-ban, ami nettóban körülbelül 177 ezer forint körül lehetett – természetesen, ahogy a többi szakhoz hasonlóan, az elmúlt három évben itt is nőhettek a keresetek. Érdeklődők a Pont Ott Parti hivatalos ponthatárváró rendezvényen 2015-ben Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt A fentebb feltett kérdésünkre tehát azok válaszoltak jól, akik a gazdaságinformatikust jelölték meg, ugyanis az említett felmérés szerint az öt vizsgált szak közül ennél a legmagasabbak a várható kezdő fizetések – még ha a hallgatók másként is látták. Ezzel szemben… A Központi Statisztikai Hivatal szerinti bruttó átlagkereset a tavalyi év első 11 hónapjában 260 800 forint volt. A bérek folyamatosan nőttek az elmúlt években, így 2016-ban is: csak novemberben már 285, 8 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, aminek a nettója családi kedvezménnyel már majdnem eléri a 200 ezer forintot – anélkül a HR Portal bérkalkulátora szerint 190 ezer forint a nettó.
Szerintem minden munkavállaló boldog lenne, ha úgy néznének ki az álláshirdetések, mint a diákmunkák hirdetései, amelyekben konkrét órabér szerepel. A munkáltatók viszont nem szokták az álláshirdetésekben feltüntetni a várható bért vagy akár egy bérsávot". Hogy miért? A HVG Állásbörze főszervezője szerint a munkaadóknak van egy képük arról, hogy milyen munkavállalót szeretnének alkalmazni, és ehhez a képhez tartozik egy fizetési-juttatási csomag. "Tegyük fel, ezt az összeget beleírnák az álláshirdetésbe. Ha egy jelentkezőnek az elvártnál nagyobb a tudása, tudnak többet is fizetni neki, hiszen jobban tudják terhelni. Ha olyan jelentkezővel van dolguk, akinek kevesebb a tapasztalata, kisebb a tudása, elképzelhető, hogy képzésekkel, mentorprogramokkal kell felhozni arra a szintre, amellyel már el tudja látni a feladatait. Neki nem tudnak annyit fizetni, mint amennyit az álláshirdetésben ígértek. De ha egyszer az álláshirdetésben azt ígérik, hogy pl. bruttó 270 ezer forint a fizetés, és a végén megajánlanak 234 ezer forintot, akkor a jelentkező végtelenül elégedetlen lesz - még akkor is, ha egyébként a kisebb összeg megfelelő lett volna.
Családjának több tagját azonban kuláksággal gyanúsítják, ezért elbocsátják őt a főiskoláról. Különböző munkákat vállal, hogy eltartsa magát, mielőtt – sok év kihagyással, Várkonyi Zoltán ajánlására – 1959-ben sikerül negyedéves hallgatóként visszatérnie. Azonban pályája így is göröngyös: sokadszorra sikerül csak lediplomáznia, folyamatosan újabb és újabb akadályokat gördítenek az útjába. A legenda szerint Játék című vizsgafilmjét egy szerencsés véletlennek köszönhetően fogadják csak el: a római filmfőiskola igazgatója épp látogatást tesz a hazai intézményben, mikor Huszárik elmarasztalt alkotását megtekintve, élete legszebb kisfilmjének nevezi azt. Mikor 1963-ban végre lediplomázik, Huszárik már több mint harminc éves. Vágyak, emlékek, fájdalmak, csodák - és a halál. Erős képzőművészeti irányultsága, a népművészetre való érzékenysége és metafizikai témavilága hamar a lírai film, az asszociációkra épülő filmes avantgárd felé tereli. Aktív szerepet vállal a kísérleti filmes körökben, vitákban, műhelymunkákban. A Balázs Béla Stúdió 1965-ben lehetőséget ad számára egy húszperces filmetűd leforgatására, mellyel végül előtör az ismeretlenségből és örökre beírja magát a magyar filmtörténetbe.
Olvass tovább! Huszárik Zoltán: Szindbád kalandja. Filmkultúra, 1971/1, 21-25. Tandori Dezső: Szonett, Huszárik Zoltán emlékére. Filmkultúra, 1982/3, 38. Kovács Ágnes: Vörös tapétán tengerkék virágok. A Szindbád színdramaturgiája. Filmvilág, 2019/4, 7-10. MMA Lexikon Tudtad? Latinovits Zoltán egybeforrt Szindbád karakterével, pedig Huszárik eredetileg Vittorio De Sicát szerette volna felkérni a szerepre. A magyar közönség legnagyobb szerencséjére az olasz színész olyan horribilis gázsit kért, hogy ezt a filmgyár nem tudta, nem akarta előteremteni. Plakát (forrás: MNF) A különféle epizódokból és montázsokból összeálló filmnek nincs hagyományos cselekménye, történeti íve vagy utólag összerakható kizárólagos időbeli sorrendje. Szindbád Teljes Film – Devrimay. Az egyes jeleneteket folyamatosan megtörik a bevillanó asszociációk és érzések, a helyszínek és tárgyak érzéki benyomásai. Hősünk a valóság és a képzelet között lebeg, az elmúlás küszöbén az élet végső nagy kérdéseiről ábrándozik. A néző az ő látomásaiban kalandozva maga is megérezhet valamit a rohanó idő mulandóságából.
A rendező pályatársaival ellentétben nem nemzedéki vallomással, "így jöttem"-filmmel mutatkozik be, hanem rögtön – ahogyan a mindössze két játékfilmjével egyenrangú öt rövidfilmjében, így az 1965-ös Elégiában – költői, filozófiai magaslatokra tör. Szindbad teljes film magyarul. Krúdy novellaciklusának adaptálásakor képes az író világirodalmi léptékű formavilágának filmes átültetésére. Nem egy Szindbád-novellát vagy -regényt adaptál, hanem többet, ám azokat nem fűzi történetté, hanem – egy korabeli kritika címével kifejezve ¬– "végtelen mellérendelésként" illeszti őket egymáshoz. Ahogy Krúdynál a Szindbád-történetek nem fejeződtek be, s voltaképpen a szerző halála tett pontot a "hajós" utazásainak végére, úgy a filmváltozatban Szindbád halála az a keret, amelyben újabb és újabb történetek bontakoznak ki a maguk időtlen láncolatában. Az epizódok közé illesztett átkötésekben pedig Huszárik megvalósíthatja valódi filmes törekvését, amelyet csak a történetmondást jobban nélkülözni képes rövidfilmekben tudott teljes szabadsággal kibontakoztatni: a képek költői-zenei-asszociatív áramlását.
Szindbád utazásai az Ezeregyéjszaka meséinek kincskereső kalandjaival szemben mindig más nőkhöz vezetnek, Szindbád különböző életkorszakaiból, akiknek felkeresésével tulajdonképpen az eltűnt idő nyomába ered, és olyan kincseket keres, idéz fel és talál, amelyek másoknak semmit sem jelentő apró részletek, érzékletek, benyomások formájában Szindbád tudatában őrzik meg a sokféle alakban megjelenő nőiség létezésének bizonyítékait. Szindbádtól általában ezt is várják a nők, hogy emlékezzen rájuk, megjegyezze apró kedvteléseiket, szalagjaikat, masnijaikat, csipkéiket, biedermeier világukat, mulandó szépségüket. Szindbád teljes film videa. A gordonkahangként beazonosított Krúdy-stílust - az elmúlás feletti finom borongását és az élet élvezetének örömét - a Huszárik-film bevezető képsorában, az intróban lírai kollázsként, montázsként sűrítetten fejezi ki. A különböző szerelmi történetekből megmaradó benyomások, impressziók fontosabbak tulajdonképpen, mint magának a kapcsolatnak az alakulása, és ezek szerepelnek egymás után ismétlődve az intróban.
főalakja egy másik Krúdy-alteregó, az élettől megcsömörlött Privát úr, aki egy pesti "szolid polgári vendéglőben" lesz fültanúja a "kopasz kis pincér" és a falánk "bolond falusi úr" kiadós fogások közti beszélgetésének a csapodár Passziánszról, hogy aztán kellő életundort felhalmozva magában, egy aljas kis hazugsággal bosszantsa a felszarvazott két férfit. A "bolond falusi úr" figurája lett Huszárik filmjében Szindbádra igazítva – s a felhasznált írásmű veszített ugyan eredeti jelentéstartalmából, mégis, a filmre vitt változat is hű Krúdy szellemiségéhez, a Krúdy-olvasmányélmény alaphangulatához (kiváltképp, mert az éttermi epizódot a 10 évvel korábbi Vörös ökör című Szindbád-novella "átfazonírozott", de értelmét tekintve sértetlen zárómondata vezeti fel: "Élet, élet, szent megunt élet. A magyar film Szindbádja – Huszárik Zoltán (1931-1981) - Filmtekercs.hu. Milyen jó visszajönni beléd! "). S ugyanígy, az eredeti írás szellemiségét nem sértve marad csonkán a nyitójelenethez felhasznált novella, A tetszhalott (1925) – a rozzant kocsiján kábultan a szeretője és felesége háza között zötykölődő Szindbád ezúttal nem tér magához, hogy aztán a hajnali fagyban türelmetlenül követeljen újbóli bebocsátást kedvesénél.
Még arra is hajlandó volt, hogy megvárja a Párizsba utazott Sára Sándort, akit a film operatőrének szánt annak ellenére, hogy a rövidfilmjeit is fényképező Tóth Jánossal kezdtek el együtt dolgozni a nagyjátékfilm koncepcióján. Mint arra Gelencsér Gábor rávilágít, ennek az lehetett az oka, hogy a rendező a tradicionális elbeszélőfilm és az avantgárd kísérleti film szintézisét valósította meg, és a kizárólag experimentális etűdöket készítő Tóthtal ellentétben Sára egyaránt dolgozott "nagyrealista" (Kósa Ferenc: Tízezer nap, 1965/1967; Sára Sándor: Feldobott kő, 1969) és kísérleti filmeken (Sára Sándor: Virágát a napnak, 1960; Huszárik Zoltán: Groteszk). A Szindbád a mentális utazás-filmek (Alain Resnais: Tavaly Marienbadban [ L'année dernière à Marienbad, 1961]; Szabó István: Tűzoltó utca 25., 1973) közé sorolható, amelyek a hagyományos pikareszkekkel ellentétben nem a fizikai akcióra, hanem az elmén keresztül az időben tett utazásra helyezik a hangsúlyt, elmosva a határvonalat jelen és múlt, képzelet és valóság között.