A kínai nyelv napján, április 20-án Cangjieről emlékeznek meg, mert a legenda szerint ő alkotta meg a kínai írásjeleket. Június 6-a az orosz nyelv napja, mivel ekkor született Puskin, akit az orosz irodalmi nyelv megteremtőjeként tartanak számon. A spanyol nyelv napja október 12-e, melyet Spanyolországban a nemzet napjaként ünnepelnek, hiszen ekkor lépett először Amerika földjére Kolombusz Kristóf. A Magyar Nyelv Napja hazánkban évről évre alkalmat ad az oktatási, tudományos és a kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezeteknek a magyar nyelv megünneplésére, a hagyományőrzéssel kapcsolatos rendezvények megtartására, és újabb kezdeményezések, mozgalmak elindítására. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium az Anyanyelvápolók Szövetségével együttműködve készül az idei ünnepre. "Civilizációnk gyökerességére vonatkozólag fölhozom, hogy budai nyomdánkban 1473-ban már két könyvet nyomtak s Apáczai Csere János, Descart tanítványa, 1653-ban magyarul írta bölcseleti prózáját, akkor, mikor egész Európában esak Cartesius merte megszólaltatni a nemzeti nyelvet s a többi tudós és író latinul írt – írja válaszul Kosztolányi a magyar nyelvről és irodalmi értékéről Antoine Meillet Les Langues dans 1'Europe nouvelle című írására.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége hagyományosan emléküléssel… Az Anyanyelvápolók Szövetsége immár második alkalommal ünnepli a magyar nyelv napját a Pesti Vigadóban. Az… Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Művészeti Akadémia szeretettel meghívja Önt és kísérőjét a magyar… November 13-án az idei évben is több programot rendeznek a magyar nyelv napja megünneplésére. Ünnepi… Magyarországon 2011 óta ünnepeljük hivatalosan november 13-án a magyar nyelv napját, a magyar nyelvet az… Péntek János Lőrincze-díjas nyelvész, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke, akadémikus a magyar nyelv napja központi, ünnepi… A magyar nyelv napja tiszteletére november 11-én rendezett gálaesten Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának…
Ma 177 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd magyar király a Magyar Királyság országgyűlése által szeptember 26-án meghozott hivatalos nyelvtörvényt Azóta Magyarország államnyelve szinte megszakítás nélkül a magyar. 1844. évi II. törvénycikk Ez az a törvény, melyet V. Ferdinánd magyar király 1844. november 13-án, pontosan 177 évvel ezelőtt szentesített. Az országgyűlés szeptember 26-án szavazta meg a törvényt. Az előtte lévő 844 évben nagyrészt a latin volt a hivatalos nyelv, illetve II. József (uralkodott: 1780-1790) idején a német. Ettől a dátumtól kezdve azonban egészen a mai napig, megszakítások nélkül a magyar maradt a hivatalos nyelv, csupán a forradalom és szabadságharc utáni megtorlás időszakában tértek vissza a hivatalok néhány évre a német nyelvre, központi utasítás szerint. Az 1844. évi nyelvtörvény ekképpen határozott: Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy: 1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.
A Sony Computer Entertainment közleményében tudatta a magyar rajongókkal, hogy kiemelt figyelmet szentel a játékosok igényeinek kielégítésére, ezért az idén két játék jelenik meg magyar nyelven. Az egyik cím a legendás autószimulátor legújabb része, vagyis a Gran Turismo 6, amelynek kipróbálható verziója már július óta elérhető. Az ígéretek szerint a játék új szintre emeli a vezetés élményét, ezen kívül számos új versenyautóval, pályával, valamint beépített közösségi funkciókkal kedveskedik a rajongóknak. A másik lokalizált cím a sokak által izgatottan várt Beyond: Two Souls, amelyet a Fahrenheit-ről és Heavy Rain-ről elhíresült francia Quantic Dream csapata fejleszt. Legújabb pszichológia thrillerük egy fiatal lány történetét meséli el, aki születésétől fogva természetfeletti erőkkel rendelkezik. A játék során meghozott döntéseink fontos szerepet kapnak, hiszen ezek jelentősen befolyásolják a cselekmény menetét.
Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el 66/2011. számú határozatát, amely szerint " az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért –, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja ". A reformkor egyik legnagyobb győzelmének nevezhető 1844-es törvény kimondta, hogy a törvényeket ezentúl kizárólag magyar nyelven alkotják és erősítik meg, az országgyűlés nyelve magyar lesz, a hivatali ügyintézésben és a bíróságokon a magyar nyelvet kell használni, az iskolai oktatás nyelve ugyancsak a magyar lett.
❖ Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2006–2021. Az online kiadást a MorphoLogic Kft. készítette Webdesign, adatbázis, fejlesztés Merényi Csaba Rendszeradminisztráció Kundráth Péter Ittzés Nóra Szerkesztők Borsi Vera (VIII. ), Csengery Kinga (II-VIII. ), Dömötör Éva (VI-VIII. ), Fiers Márta (II–VIII. ), Gyenese Ilona (II–VIII. ), Győrffy András (IV–VIII. ), Harnócz Péter (VIII. ), Kiss Csilla (II–VIII. ), Mártonfi Attila (II–IV. ), Simon László (VI-VIII. ), Szabó Réka (VIII. ) Szócikkírók Bakó Judit (VIII. ), Ballagó Júlia (VII–VIII. ), Barcza Virág (II. ), Baumann Viola (V–VIII. ), Biró János (V–VIII. ), G. Bogár Edit (V–VIII. ), Borsi Vera (VI-VIII. ), Csengery Kinga (II-IV. ), Dömötör Éva (V–VIII. ), Dragon Károly (IV–VIII. ), Eiplné Pál Alexandra (III–VI. ), Evellei Kata (VI-VIII. ), Fiers Márta (II–IV., VII. ), Gyenese Ilona (II–IV., VII. ), Győrffy András (II–V., VII. ), Harnócz Péter (VI. -VIII. ), Horváth Péter (VI. ), Ittzés Nóra (I., IV., VI., VIII. ), Kéthely Anna (II–VIII.
András (állam- és jogtudomány) Vizvári Béla (matematika)
Az öröklési szerződéses jogviszony nagyon hasonlít a tartási- illetve életjáradéki szerződéses jogviszonyhoz, a különbség azonban az, hogy míg a tartási szerződésnél a tartásért cserébe juttatott vagyontárgy tulajdonjoga azonnal átszáll az eltartóra, öröklési szerződés esetében az eltartó a vagyontárgyat csak az örökhagyó halálával szerzi meg. Ha a tartásért cserébe nyújtott vagyontárgy ingatlan, lehetőség van elidegenítési és terhelési tilalom kikötésére biztosítékként. Tartási szerződés esetén az elidegenítési és terhelési tilalom az eltartott személyt védi – az eltartó mindaddig nem értékesítheti az ingatlant, amíg él az a személy, akinek az eltartását vállalta. Ajándékozás, vagy öröklés? – Hasonlóságok és különbségek | drujvary.hu. Öröklési szerződés esetén pedig fordított a helyzet: az elidegenítési és terhelési tilalom az eltartó személy jogát biztosítja: így az örökhagyó nem adhatja el az ingatlant, amelyet az eltartásért cserébe már valaki másnak ígért. *** A vagyontárgyak ingyenes juttatásának módja tehát sokféle lehet, és az, hogy melyiket választjuk, függhet a felek közötti kapcsolattól, a juttatás céljától, illetve az egyéb közeli hozzátartozóktól, akiknek a juttatás az érdekeiket sértheti.
Azonban a bíróság mérlegeli, hogy ez nem veszélyezteti-e a megajándékozott mindennapi életvitelét. Előfordulhat az is, hogy egy régebben ajándékként kapott lakást időközben eladásra került. Ebben az esetben viszont az ajándékozottat már nem kötelezi a jogszabály arra, hogy saját vagyonából fizesse ki az ajándékozót.
Ugyanakkor az öröklési jogi szabályok igyekeznek kiegyenlíteni az egyes leszármazók közötti egyenlőtlenségeket, ezért rögzíti a törvény az úgynevezett osztályrabocsátási kötelezettséget. Az osztályrabocsátás lényege a következő: ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot. A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. Az osztályrabocsátást legegyszerűbben az alábbi példával szemléltethetjük: az örökhagyó után maradó örökség 300 Ft, az örökhagyónak pedig két gyermeke van.