"Biztosítjuk a Megyeri hídról a kerékpáros lehajtást a 11-es út mellett haladó kerékpárúton, a Gát utca – Lupaszigeti út útvonalon. A tranzitútvonal kötelező haladási irányként értendő. Célunk a folyamatos egyéni kerékpáros-forgalom lehetővé tétele a Dunakanyar, illetve a 11-es út irányába, de a Duna-part és a lakott területek felé a lehajtásokat és a csoportosulásokat továbbra is szigorúan korlátozzuk" – írták Budakalász honlapján. Megyeri híd webkamera hotel Híd Megyeri híd - Budapest Hidak - Budapesti híd Budakalász megváltoztatta az elmúlt hétvégéken érvényben lévő korlátozási szabályait, így a Duna feletti Megyeri híd megnyílt a kerékpárosok előtt, de továbbra is csak át lehet tekerni a településen. A koronavírus-járvány miatt a települések több hétvégén is saját korlátozásokat hirdettek ki, és néhol túl is lőttek vele a célon az idegenek/turistáktól való félelemben. Budakalász például azokat a bicikliseket is megszívatta, akiknek eszük ágában sem volt, megállni a településen, csak éppen át akartak jutni Duna felett a Megyeri hídon.
A híd pesti hídfő felőli pilonja és ferdekábelei három napon keresztül, december 21-23. között speciális díszkivilágítást kapnak, így lesz hatalmas, zöldellő karácsonyfa az ikonikus, monumentális építményből. A 100 méter, vagyis 35 emelet magas híd pilonjának egyedi fényfestését az ünnepre való ráhangolódás jegyében a kijelölt napokon 16 és 24 óra között bárki megcsodálhatja. FONTOS KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓ UGYANAKKOR, HOGY AKI NEM CSUPÁN A MEGYERI HÍDON ÁTHALADVA SZERETNÉ SZEMÜGYRE VENNI A NEM MINDENNAPI LÁTVÁNYT, SEMMIKÉPPEN NE ÁLLJON MEG A LEÁLLÓSÁVON, AZT CSAK MŰSZAKI HIBA ESETÉN LEHET HASZNÁLNI. A Közút szakemberei azt javasolják, hogy aki fotózni szeretne, az ne vezetés közben tegye, hanem a 2-es főút felől közelítse meg a hidat, a pesti hídfő alatti részen keresztül pedig az útbaigazító táblák segítségével mindenki könnyedén és legfőképp biztonságosan, gyalogosan vagy akár kerékpárral is eljuthat a nem mindennapi látványossághoz.
A Megyeri híd Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül. A híd a magyar fővárost elkerülő M0-s autóút 2. számú főút és 11. számú főút közti szakaszának része, mely áthalad a Szentendrei-sziget és a Szentendrei-Duna-ág felett is. A híd valójában 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első igazi ferdekábeles hídja. A Nagy-Duna-ág felett húzódó hídszakasz hossza 591 méter, melynek pályája 12 méter hosszú, előre gyártott acél hídelemek fokozatos beemelésével készült. Az úgynevezett ferdekábeles szerkezetben a 100 méter magasságú pilonokból induló kábelek 50 hídelemet tartanak, az 51. elemet már csak hegesztették a két utolsóhoz. Az acélszerkezetet a 100 méter magas, feszített vasbeton felszerkezet (pilon) tartja. A pilonok "A" betűt formálnak, száruk üreges, falvastagságuk a pilon alján 1 m, mely folyamatosan csökken 0, 4 m vastagságig. A pilonokat és a pályát összesen 88 ferde kábel tartja, melyeket egyenként több (31, 37, 55 és 61) darab feszítőpászma (acélsodrony) alkot, ezt egy műanyag védőburkolat veszi körül.
A legmagasabb pontja a pilléreknél eléri a 120 métert. A két pillér "A betűje" felső harmadában üvegezett látogatói központot is kialakítottak az érdeklődők számára. A települési önkormányzatok már több hétvégén felhatalmazást kaptak arra, hogy külön korlátozásokat vezessenek be a koronavírus-járvány miatt, és ezek egy része a kiránduló, túrázó, munkába járó bicikliseket is érinti. Budakalászon elég abszurd szabály született, a Megyeri hídra nem hajthatnak fel, illetve arról le bringások, de ugyanott gyalogosok minden további nélkül keresztülhaladhatnak, írja posztjában a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (Maketusz). Két napja több kerékpáros szervezet fordult az önkormányzatokhoz, hogy gondolják át a biciklis közlekedést érintő szabályaikat, mert több esetben azok aránytalanul korlátozók. Több településen például lezártak bringautakat, vagy csak a helyiek használhatták. Budakalászon a Megyeri hídra való felhajtás lehetőségét vették el a bringásoktól. Sem az északi lehetőségnél (Lupaszigeti utca), sem a déli oldalon, a Barát-patak hídján nem lehetett átmenni, igaz, ugyanitt gyalogosokat minden ellenőrzés nélkül átengedtek az önkormányzat dolgozói.
Nyugat-Dunántúl magyarországi régiója az ország észak-nyugati részén helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja a térséget, melynek központja Győr, a "folyók városa". A vidék különleges értékei közé tartozik a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő tó, melyek a világörökségi lista részét képezik. Aktív nyaralás , Nyugat-Dunántúl területén | Outdooractive. A térség nevezetessége még a gyógyhatású Hévízi-tó, a fertődi Esterházy-kastély, a göcseji Falumúzeum és a soproni Tűztorony. Itt található a Fertő–Hanság és az Őrségi Nemzeti Park, illetve az Írottkő Natúrpark. A régió területét műemlékek sokasága, a kisvárosok és falvak középkori és barokk templomai, fényűző kastélyai, a sok helyen érintetlen természeti környezet és a nagy kiterjedésű, tiszta levegőjű hegyvidéki erdőségek jellemzik.
További részletek megtekintéséhez váltson teljes képernyős módra
(koordinátái: é. 47° 10′ 06″, k. 19° 23′ 44″) [1] Általános nemzetközi gyakorlat, hogy az országok középpontját az erre illetékes szervek megjelölik. Magyarország földrajzi középpontjának megjelölésére az állami és társadalmi szervek részéről tapasztalható érdeklődés nyomán vállalkozott az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Pusztavacs, Magyarország földrajzi középpontja az utóbbi évtizedben egyre növekvő számú természetjárót vonzott. A középpont az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által felállított jeltoronnyal vált igazán vonzó turisztikai célponttá. A jeltorony a pontszerű megjelölésen túl a természettudományi ismeretterjesztést is szolgálja, mint laikusok számára is használható csillagászati földrajzi megfigyelőhely. A középpont környezete felszínalaktani és tájképi szempontból egyaránt zavartalan, az országra elsődlegesen jellemző síkvidéki terület. Magyarország földrajzi középpontja koordinátáinak megállapítását, valamint geodéziai kitűzését a Földmérési Intézet és a Kartográfiai Vállalat (dr. Zombai Pál) végezte el az 1960-as években!