Kedvencelte 5 Várólistára tette 35 Kiemelt értékelések Valentine_Wiggin 2019. május 9., 21:56 Aranyos. Elmarad az első rész mellett, annak a mondanivalója is sokkal mélyebb, meg hát Jim Carrey alakítása is jobb, mint az itteni főhősé, de azért van benne sok jó poén, egy-két filozofálgatósabb pillanat, és tényleg bájos családi film. ChEebor 2021. Evan a minden6ó - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. május 10., 10:55 Az első rész (illetve ez inkább tekinthető spin-offnak, szóval legyen inkább az eredeti) egy hatásos, kedves kis vígjáték volt, amit jó volt megnézni. Épp ezért várható volt a folytatás, még akkor is, ha Jim Carrey-t nem sikerült megnyerni ismét. Így hát az előző rész egyik fontos, de kisebb szereplője, Evan lesz a főhős, akinek Isten új feladatot ad, mégpedig egy új bárka megépítését. És alapvetően ezzel ki is siklik a sztori, az első rész teljesen általános, kicsit talán mindenki által vágyott alaptémája helyett kapunk egy teljesen értelmezhetetlen bibliai újragondolást, és az egész működésképtelen lesz. A film nem igazán tudja adagolni a viccet a szituációhoz, és sokkal inkább kínos lesz.
EZEK MEGBUGGYNTAK, VAGY MI????? ma voltunk a moziünnep keretében a L'ecsón, utána ezen, utána pedig a Törésen... És azt kell hogy mondjam, számomra még ez az Evan volt a legkellemesebb, ettől keveset vártam, de felülteljesítette, a másik kettőtől sokkal többet vártam, de azok meg messze alá... Teljesen egyetértek veled. Igazad van. Hiszen "boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa". Evan a minden6ó teljes film. Őszintén nem is tudom, irigyeljelek, vagy sajnáljalak... Az 1. rész pedig nagyon bejött nekem. sőt, még a bibliában is lekoppintották ezt a témát.. sajnálom hogy annyira kiégett belőled valami, hogy már egy klasszikus poénon sem tudsz röhögni. Jó hogy én megmaradtam még vidám kis kölyöknek, aki elmosolyodik egy-egy röhejes arcjátékon, vagy egy kis szerencsétlenkedésen a kalapáccsal. Szerintem nekem a jobb, nem neked! "A producerek azt hiszem jól le lesznek ezért b*szva. " looooooooooooooooooooooooooooooooooooooooool:)))))))))) Még ezt a múvit nem láttam úgyhogy érdemben még nem tudok róla nyilatkozni.
FANSHOP Evan, a minden6ó A film összbevétele 173 418 781 dollár volt (). Az Universal Pictures stúdió 165. forgalmazott filmje. ( mamiéstöti2) Több esetben is két nőstény állatot használtak a forgatás során, ugyanis sokkal biztonságosabb velük dolgozni, mint a hímekkel. ( ps) A fát szállító autók oldalán ez olvasható: (800)-GO-4-WOOD. Evan, a minden6ó | VIASAT3. A felirat a gofer fára utal. A go-4 egybeolvasva angolul gofour, a wood pedig fa. A Biblia szerint Noé is gofer fából készítette a bárkát. ( ps) A film forgatás alatt igyekeztek környezettudatosak lenni. A stáb minden tagjának szolgáltattak egy biciklit, így ezzel tudtak közlekedni a forgatás helyszínén. ( ps) Evan kocsijának a rendszáma GEN 614, ami utalás a Biblia Genezis (Mózes első könyve) hatodik részének tizennegyedik versére, ahol ez olvasható: "Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belől és kivűl szurokkal. " ( ps) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést!
Miután minden idők legdrágább vígjátéka többszöri büdzséemelés után végre elkészült, csúfosat bukott az első hétvégén Amerikában. A 175 millió dollárból készült film mindössze 32 millió dollárt kaszált a premierhétvégén. Ez azért persze annyira nem rossz, hiszen a dobogó első helyére tökéletesen megfelelt. Sőt, az amerikai lehúzó kritikák ellenére én azt mondom, marha jókat röhögtem Steve Carell ökörködésein! /> Adott egy viszonylag (sajnos manapság egyre kevésbé) ismert sztori: Noé bárkája. Evan a minden6ó videa. Bibliai szakértők szerint kb 4400 évvel ezelőtt özönvíz sújtotta a Földet, melyet csak egyetlen hajó vészelt át, az Isten parancsára épített bárka. Noé feleségét, három gyermeküket, és minden állatból egy párat szállásolt el a bárkán. A vízözön több, mint 360 napig tartott, és minden élőlényt elpusztított a Földön, kivéve Noét és csapatát. Evan Baxter (Steve Carell - 40 éves szűz, A minden6ó, Család kicsi kincse) tv-s hírolvasóból kongresszusi képviselővé lép elő. Gyönyörű házat, pöpec verdát vesznek, a család boldogan lubickol a pénzben, Evan olyan irodát kap, amelyről álmodni sem mert volna... Minden a boldogságról, a vidámságról és a nyugalomról szól... íg meg nem jelenik Isten.
Az évforduló apropóján megszületett tehát a magyar jazz történetét átfogóan feldolgozó első olyan könyv, amely nem feltétlen a szűk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek szól, szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Olyan muzsikusnagyságokról, mint Martiny Lajos, Kovács Gyula, Pege Aladár, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Dés László, Szabados György, Dresch Mihály, Tóth Viktor vagy Oláh Kálmán, s olyan korszakos formációkról, mint a Benkó Dixieland Band, a Syrius, a Kis Rákfogó, az Interbrass, a Trio Stendhal, a Trio Mnight vagy a Modern Art Orchestra. A magyar jazz története egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos "sztori", melyet nem csak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnak alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is. Jávorszky Béla Szilárd: A magyar jazz története | e-Könyv | bookline. JBSZ Műfaj Könyv/oktatóanyag Előadó Jávorszky Béla Szilárd Megjelenés éve N/A
Idén ötven éve, hogy megjelent az Anthology '64, rajta a hatvanas évekbeli modern magyar jazz 13 legjobb formációjával. Ez a könyv azonban nem csak az azóta eltelt fél évszázad legfontosabb műfajtörténeti eseményeit, szereplőit, folyamatait, dokumentumait mutatja be, hanem azt is, hogy mi volt ennek az előzménye. Jávorszky: A magyar jazz története - Fonó. Hogy az egykoron New Orleans-ban született, majd a harmincas évekre Amerikát meghódító jazz hogyan jelent meg – mintegy a szabadság szimbólumaként – a két világháború közötti Európában, így nálunk is. Hogy miként tiltották először a németek, majd az oroszok és miként vetették be "kulturális trójai falóként" az amerikaiak. Hogy mindezek ellenére miként élt tovább az ötvenes évek fővárosi éjszakai életében, majd miként csúszott át a tiltottból a tűrt kategóriába, s tör(hetet)t a felszínre a hatvanas évek legelején. S hogy a kezdeti óvatos lépésektől, a Dália Klubtól, a Modern Jazz lemezsorozattól és a jazztanszak megalakulásától mennyire göröngyös, ám sok színes egyéniséget és produkciót felmutató utat járt be a műfaj, mire eljutott odáig, hogy immár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem keretein belül oktatják.
De mindeközben 1928-ban a frankfurti konzervatórium keretein belül az egykori Kodály-tanítvány, Seiber Mátyás megalapította a világ (! ) első – bár Hitlerék hatalomra jutása után be is zárt – jazztanszakát. Ugyanabban az évben pedig a hazai modern zenetudomány egyik megalapítója, Molnár Antal Jazzband címmel a világon szintén az elsők között igyekezett – a mából visszatekintve eléggé vitatható módon – bemutatni ezt az akkor még meglehetősen fiatal műfajt. A jazzes gyökerek tehát Magyarországon az általános vélekedéssel szemben a negyvenes éveknél lényegesen messzebbre nyúlnak vissza. Magyar jazz története 2022. Miközben szakmai berkekben máig komoly viták folynak arról, hogy "meddig jazz a jazz? ", és honnan tekintendő az legfeljebb improvizatív tánczenének.
A szaxofon ekkoriban válik általános hangszerré a jazzben. A korszak meghatározó tenoristái, mint a többek között Duke Ellington zenekarában játszó Ben Webster, a csövéből simogató sötétséget árasztó Coleman Hawkins, vagy a lazaságot életstratégiává tevő Lester Young a későbbi évtizedekben is alapvető hatással voltak a műfaj fejlődésére, ráadásul mindhármuk játékában ott van már csíráiban a swing-stílust leváltó bebop néhány eleme. Magyar jazz története duration. A swing a harmincas évek végére önismétléssé vált, a kötött forma miatt ráadásul képtelen volt érdemben megújulni. A társadalmi és gazdasági környezet megváltozása szintén hozzájárult ahhoz, hogy idejétmúlttá váljon, ráadásul, mivel a születésénél hangsúlyosan voltak jelen az üzleti szempontok, nem is lehetett meg benne az akarat a megújulásra. A piac ugyanis többnyire rugalmasan reagál a környezet változásaira, ha pedig az árut nem lehet többé kellő profittal értékesíteni, egyszerűen eldobja azt és egy másik termék után néz. Ez történt a swinggel is, ekkoriban azonban még jól működtek azok a szűrők, amiken fennmaradhattak az időtálló és művészi értéket képviselő alkotások.
A két legfontosabb központ mindenekelőtt Chicago és New York, utóbbi aztán végképp megmaradt a jazz talán legfontosabb műhelyének, Chicagóban pedig az ötvenes években megszületett a blues urbánus, elektromosan kierősített változata, amelynek legnagyobb alakjai (Big Bill Broonzy, Muddy Waters, Howlin Wolf, Little Walter stb. A magyar Jazz Története – Népzene – Világzene – Jazz | Lemezei.hu. ) nélkül nem lett volna sem Beatles, sem Rolling Stones és talán az egész világ máshogy festene. Fats Waller (Fotó/Forrás: Evening Standard / Getty Images Hungary) A New Orleansra jellemző játékmód szinte változatlan formában maradt fenn a húszas évek végéig, de megjelentek azok a tendenciák, amelyek már megelőlegezték a jazz szórakoztató tánczenévé válását, amely a manapság ehhez a fogalomhoz társuló negatív (és időnként téves) sztereotípiák mintegy előzetes cáfolataként meg tudott maradni művészetnek, amely – természetes kivételekkel – ma is érvényes alkotásokat hozott létre. Ennek a halvány előszeleként tudható be a ragtime mechanikusnak ható ritmizálását továbbfejlesztő a boogie-woogie éppúgy, ahogy a harlemi stride iskola is, azonban mindkét esetben beoltva a blues-zal és erőteljes hangsúlyeltolódásokkal, ami a bal kéz játékát illeti.