De józan ésszel is belátható, hogy ezek pusztán sztereotípiák és nem feltétlenül igazak, a félreértések forrása pedig a kultúránként eltérő "jó hallgató" koncepció. Az aizuchi külföldi szemmel néha idegesítőnek tűnhet, pedig Japánban a kommunikáció sikeressége múlhat rajta. Ezért gondoljunk az aizuchire úgy, mint a harmonikus társalgás alapfeltételére, hiszen egy pengeéles kard, a szamuráj büszkesége is csak az inas és a kovácsmester közös összefogásából és munkájából születhet meg. Mindazok számára, akik mélyebben is érdeklődnek a téma iránt, álljon itt egy felsorolás az aizuchi leggyakoribb formáival, Iwasaki (1997) csoportosításában: nonverbális kommunikáció (azaz nem szóbeli közlés): bólintás, biccentés, szemkontaktus etc. Japán kommunikációs stratégiák 2. Amit eddig (még) nem tudtunk az aizuchiről – Helyes blog – helyesiras.mta.hu. nem lexikális formák, vokális hangok referenciális jelentés nélkül (egyfajta mormogásként, vagy hümmögésként kell elképzelni ezeket, mindig olyan formákról van szó, amelyeknek nincs külön jelentése; egyes kutatások szerint a japánok által használt aizuchik kb. 68%-a ilyen): n, nn, e, ee (igent is jelent, informális), a, aa, hai (igent is jelent, formális), haa, ha, ho, hoo, hn, hee, un, fuun etc.
Helyes blog Hírek, érdekességek, helyesírási kérdések Előző cikkünkben bemutattuk az egyik jellegzetes japán kommunikációs stratégiát, az aizuchit. Mostani posztunkban további érdekességeket olvashatnak a témáról. Előző, aizuchiről szóló cikkünket azzal fejeztük be, hogy akármennyire is félrevezető lehet, az aizuchit nem használhatjuk az egyetértés vagy egyet nem értés kifejezésére. Ez (mármint az egyetértés vagy egyet nem értés kérdésköre) különösen sok félreértést okozhat egy külföldi nyelvtanulónak, turistának vagy akár japánokkal japánul tárgyaló üzletembernek is. Ugyanis az 'igen' vagy 'értem' állandó ismételgetése nem szükségképpen jelent egyetértést is. Könnyen megvezethet egy nem aizuchikultúrából érkezőt, ha a hallgató folyamatosan bólogatva és mosolyogva hajtogatja, hogy 'igen, igen, igen', pedig mindezzel valójában csak azt szeretné jelezni, hogy figyel, jelen van és aktív hallgatói viselkedést tanúsít, ahogy azt elvárják tőle, nem pedig azt, hogy egyet is ért az elmondottakkal.
A japánok nagyjából 1600 évvel ezelőtt vették át őket a kínaiaktól, Koreán keresztül. Kezdetben lemásolták, majd utánozták a jeleket, később azonban már bele is nyúltak és el kezdték átalakítani őket, a saját ízlésüknek megfelelően. Hol a kiejtés miatt vettek át egy-egy kanjit, – figyelmen kívül hagyva a jelentést – hol pedig fordítva, a jelentést tették elsődleges szemponttá, amelyhez hozzápárosították saját – addig nem létező – olvasatukat. (A képen néhány egyszerűbb kanji kialakulását követhetjük nyomon. ) A japán kanji A japán kanji tehát a Kínából átvett képjeleknek egy átalakított változatát jelenti, amely mind stílusában, mind mennyiségében eltér az eredetitől. Igen ám, de van még valami, ami csak a japán változatra lesz jellemző. Míg a kínai kanjiknak csak egyetlen olvasata létezik, addig a japán kanjiknak minimum kettő-három, de inkább több. Négy-öt olvas is teljesen átlagos számít, de akad olyan jel, amelyet közel tízféleképpen is ki lehet ejteni! Hiába sok esetben csak árnyalati különbség van a jelentések között, – ha mindegyiket el akarjuk tudni olvasni- akkor kénytelenek leszünk az összes olvasatot elsajátítani.
Persze tudtam, hogy ma már minden más, de mégis…" Vissza az időben, át a határon A Segítsd a királyt! történetéhez tartozik az is, hogy a nyíregyházi színházban rendezett ősbemutató előtt 1984 nyarán a nagykökényesi olvasótábor résztvevői is előadtak részleteket a drámából. A kassai Thália Színházban 2000-ben Beke Sándor rendezésében mutatták be ezt a darabot. István király megformálásáért Csendes László megkapta a Sík Ferenc-díjat. Ezután hosszú csend következett. Szép Ernő Szeptember 12 Részlet. Majd 2014-ben a Ratkó-emlékév alkalmából a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház koprodukcióban állította színpadra az akkor 25 éve elhunyt szerző drámáját – beavató színházi előadás formájában. Máshol nem tűzték műsorra a Segítsd a királyt! A Csikos Sándor kulisszák nélkül című könyvnek köszönhetjük, hogy most felidézhetjük István király imáját, ahogy azt Ratkó József megírta: "…Juttasd eszünkbe, ki vagy Te, Uram! / S kicsodák ők. És tedd, hogy ne legyünk / gyalázatja a szomszéd nemzeteknek, / ne legyünk csúfja és játékai, / s messzire való maradékaink /rút járom alá ne vettessenek!
A faszerkezet nem bizonyult tartósnak, ezért tíz évvel később tartós anyagokból újjáépítették az épületegyüttest. A Neuschloss fivérek végezték a millenniumra elkészült, eredetileg favázas szerkezetű Vajdahunyad vára kivitelezését, amelyet Alpár Ignác tervezett (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) További jelentős munkájuk szintén 1896-ra készült el, a reprezentatív Kossuth téri Igazságügyi Palota (Kúria) kivitelezése, mely Hauszmann Alajos tervei alapján épült meg. A Kúriával szemközti Országház építésében is szerepet kapott a cégük, hasonlóan további fővárosi, nagypolgári bérpalotákhoz, melyek ácsmunkáit, parkettázását ők végezték el. Hauszmann Alajos tervezte a Kossuth téri Igazságügyi Palotát, amely 1893 és 1896 között épült meg (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Hauszmann Alajossal már meglévő kapcsolatuk és a referenciáik voltak a biztosítékai, hogy a századfordulón újjáépülő és kibővülő Budavári Palota parkettáinak gyártására is a cégüket kérték fel. 1899. május 26-án aláírt szerződésükben 1443 forintért vállalták a megépülő Szent István-terem különleges intarziás parkettájának elkészítését.
1935 szeptemberében számolt be a Magyarország a szervezet egyik fellépéséről: "Rónai Géza ismertette a munkanélküli színészek szomorú helyzetét – Nem kedvezményeket, nem javakat akarunk a hatóságoktól – mondotta többek között – hanem kenyeret és munkát. Mozgalmat indítottunk illetékes helyeken annak érdekében, hogy a magyar filmgyártás paradicsomából seprűzzék ki a nem odavaló elemeket. Azt kívánjuk, hogy ezek után csak a két testület szerződésnélküli tagjait foglalkoztassák. Nem vagyunk finnyásak, hajlandók vagyunk mindnyájan statisztaszerepet is vállalni. " Fél évvel később meg is nyílt – Rónai Géza vezetésével – a színészek filmközvetítő, valójában statisztaközvetítő irodája. Feltehetően nem ettől függetlenül rengeteg filmben kapott kis epizódszerepet. A Színészkamara 1942 májusában törölte a tagjai sorából, mivel nem tudott igazolni az 1938-as felvétele óta megfelelő működést, azaz nem volt szerződése színházakban. Mindeközben a nagybányai festőkolónián képezte magát. Az 1930-as években és a 1940-es évek elején rendszeresen részt vett csoportos kiállításokon a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban.