Az ELTE egyedülálló kísérleti berendezése lehetővé tette, hogy a kutatók érzékeljék a világ legkisebb földrengéseit. Majdnem 80 évvel ezelőtt Orován Egon, Polányi Mihály és Sir Geoffrey Ingram Taylor egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a fémek maradandó alakváltozását vonalszerű rácshibák, úgynevezett diszlokációk hozzák létre. A hibavonalak – amelyeket a fémek általában igen nagy számban tartalmaznak – az alakváltozás során akadályozzák egymás mozgását, ez pedig az anyagban akadozó deformálódást, lavinaszerű viselkedést eredményez. "A lavinajelenségek során energia szabadul fel, melynek jelentős része – a földrengésekhez hasonló módon – rugalmas hullámok formájában távozik. Ez az akusztikus emisszió jelensége" – magyarázza Ispánovity Péter Dusán, az ELTE Anyagfizikai Tanszék adjunktusa, a kutatócsoport vezetője. © Eötvös Loránd Tudományegyetem A jelenséget mikroszkopikus méretű mintadarabokon figyelhetjük meg legkönnyebben, mivel ezekben kevés hibavonal található. Éppen ezért az ELTE Mikromechanika és Multiskálás Modellezés Kutatócsoportja a prágai Károly Egyetem munkatársaival közösen néhány mikrométer méretű cink egykristály oszlopokat készített.
Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel. Az ELTE közleménye szerint a felfedezést az egyetem egyedülálló kísérleti berendezése tette lehetővé, mely képes érzékelni a néhány köbmikrométeres fém mintadarabokból érkező rugalmas hullámokat. Közel 80 éve Orován Egon, Polányi Mihály és Sir Geoffrey Ingram Taylor egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a fémek maradandó alakváltozását vonalszerű rácshibák, úgynevezett diszlokációk hozzák létre. A hibavonalak – amelyeket a fémek általában igen nagy számban tartalmaznak – az alakváltozás során akadályozzák egymás mozgását, ez pedig az anyagban akadozó deformálódást, lavinaszerű viselkedést eredményez. "A lavinajelenségek során energia szabadul fel, melynek jelentős része – a földrengésekhez hasonló módon – rugalmas hullámok formájában távozik. Ez az úgynevezett akusztikus emisszió jelensége" – magyarázza az ELTE szerdai közleményében Ispánovity Péter Dusán, az ELTE Anyagfizikai Tanszék adjunktusa, a kutatócsoport vezetője.
Szoba: 4. 73 A weboldalon "cookie"-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie-beállítások bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban. További információ Elfogadom
A jelenséget mikroszkopikus méretű mintadarabokon figyelhetjük meg legkönnyebben, mivel ezekben kevés hibavonal található. Éppen ezért az ELTE Mikromechanika és Multiskálás Modellezés Kutatócsoportja együttműködésben a prágai Károly Egyetem munkatársaival néhány mikrométer méretű cink egykristály oszlopokat készített fókuszált ionsugaras technikával. Ehhez a Központi Kutató és Ipari Kapcsolatok Centrum pásztázó elekronmikroszkópját vették igénybe. Az így előállított mikrooszlopokat a mikroszkóp vákuumkamrájában összenyomták, hogy a folyamatot vizuálisan is követhessék. A kísérletek zömét Ugi Dávid, az Anyagfizikai Tanszék doktorjelöltje végezte: Rendkívül összetett kísérletekről van szó, melynek során össze kellett hangolnunk a nanométeres pontosságú manipuláló eszközt az akusztikus jelek érzékelésére szolgáló detektorral, mindezt az elektronmikroszkóp vákuumkamrájában. Ennek a komplex mérésnek az elvégzésére jelen pillanatban az egész világon csak a mi laboratóriumunkban van lehetőség.
A MIÉP tagjai, szimpatizánsai, elhivatott támogatói az újonnan alakult kollégiumokban megoldásokat dolgoznak ki, amelyek szakmailag és erkölcsileg is vitathatatlanok, egyben a MIÉP alapvető eszmeiségével egybevágó felfogást képviselnek. A szervezőmunkáról dr. Raisz Miklóst kérdezzük. - Mi tette szükségessé a nemzeti elkötelezettségű szakmai kollégiumok megalakításának kezdeményezését? - Joggal mondhatjuk, társadalmunk beteg - nem csak és nem feltétlenül egészségügyi értelemben. Az elmúlt évtizedekben szinte mindent eltöröltek, ami normális és mindent ránk erőltettek, ami tarthatatlan, ami csődhöz vezet, és mindenünket elvették, ami a normális európai együttélés kelléke lehetne. A MIÉP elhatárolódása (!) a nemzetie - Index Fórum. E kártétemények tükröződnek mai megoldatlan és lassan már megoldhatatlanná súlyosbodó gondjainkban. Tagjaink belépési nyilatkozatukkal kifejezték, hogy minden tudásukkal azon lesznek, hogy felvilágosító munkával felhívják az ország figyelmét, tarthatalan, hogy eltűrjük, elszenvedjük a valós teljesítmények nélküli horribilis jövedelmek korszakát, miközben a valódi teljesítményből nem lehet megélni, emiatt azután alig marad igazi felmutatható teljesítmény, pedig ennek tömeges jelenléte a megmaradás, a rend és a fejlődés biztosítéka.
Tehát, ha a redőnyt felhúzzuk, a szúnyogháló is a redőnyt követve, lezárja az ablaknyílást. Rovarmentes időszakban egyszerűen szétkapcsolható a két szerkezet, a redőnyt miközben működtetjük, a szúnyogháló a tokjában helyezkedik el, minden külső behatástól védve. Mobil szúnyogháló ajtóra: Szinterezett alumínium lábakkal és tokkal készül, ajtóra és ablakra is szerelhető. Egy vagy két oldalról működtethető. A szúnyogháló tokja függőlegesen helyezkedik el, oldalirányú mozgatással lehet működtetni. A MIÉP szakmai kollégiumai. A tok záróprofiljában és a szúnyogháló zárólécében egy-egy mágnesszalag biztosítja a tökéletes zárást. A szúnyogháló zárólécén elhelyezett kilincs segíti az egyszerű működtetést. Mobil szúnyogháló kétszárnyú ajtóra: A szúnyoghálónak minimális a helyigénye. Az ajtó tokjára közvetlenül felszerelhető 22 mm normál lefutókkal. Kétszárnyú kivitelnél (maximális méret: 180 x 240 vm vagy 240 x 220 cm) az egyik szárny a kívánt helyen rugós reteszekkel alul-felül rögzíthető, majd a mágnesek egymáshoz rögzítik a hálókat.