Kép forrása: MTI / Szerző: Sóki Tamás Kép forrása: MTI / Szerző: Sóki Tamás A tavalyi Év fája versenyen győztes pécsi havihegyi mandulafa képviseli Magyarországot az Európa fája elnevezésű megmérettetésen. Az Ökotárs Alapítvány által szervezett, tavaly júliustól október végéig tartó online szavazást 4779 vokssal – több mint ezer szavazat előnnyel – nyerte meg a pécsi havihegyi templom bejárata előtt álló pécsi mandulafa. "Janus Pannonius pécsi püspök-költő, a múzeum névadója 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, amely az örök megújulás sajátos szimbóluma lett a városban" – olvasható az összegzésben, amely arra is kitért, hogy a havihegyi öreg fát a JPM Természettudományi Osztályának Jurassic családi túraklubja fogadta örökbe. A pécsi mandulafa az Év fája versenyen – a Római-parti fákat, illetve a különleges szebényi óriási tölgyfát is maga mögé utasítva – első helyezést ért el 2018-ban, így a csavarodott törzsű, 135 év körüli növény képviseli Magyarországot az Európa fája versenyen.
Kép forrása: MTI / Szerző: Sóki Tamás Kép forrása: MTI / Szerző: Sóki Tamás A pécsi havihegyi mandulafa nyerte el 4779 szavazattal idén az év fája címet – közölte a kezdeményezést 2010-ben életre hívó Ökotárs Alapítvány a honlapján. Az online szavazáson győztes pécsi mandula egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló, pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket – írták. Mint hozzátették, a Hős Fa címet a Római-parti fák, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig egy óriási tölgyfa, a szebényi nagy fa kapta ebben az évben. Az Év fája versenybe idén 35 jelölés érkezett, amelyekből tizenkettőt juttatott a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség így a ceglédberceli falu fája, a kimlei hárs, a Mária utcai mesefa, a Rómain álló fák, a mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben, a Nagykovácsi templomkert odvas hársfája, a pécsi havi-hegyi mandulafa, a szebényi nagy fa, a kamuti tudás fája, a zalai dombokat vigyázó pacsai öreg hárs, a zuglói mezős fák és a békéscsabai égigérő gerlai vackor közül választhatta ki az Év fáját online szavazással az oldalon július 9. és október 8. között.
A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája - NullaHatEgy Kihagyás A tavalyi év magyarországi fája versenyen győztes pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája – tudatta brüsszeli közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. MTI A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a legtöbb, 45 132 szavazatot a pécsi fa kapta. Az online szavazáson győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 135 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket. Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben megrendezett díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, az idei nyertes, a pécsi havihegyi mandulafa az örök megújulás magyar szimbóluma. Magyarország immáron negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája kitüntető címet – tette hozzá. "A fák arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy milyen fontos része életünknek a természet" – tette hozzá az uniós biztos.
Tizenöt európai ország 311 érvényes jelölésből kiválasztott 15 fája versengett egymással a 2019-es Európai Év Fája címért. Ez azt mutatja, hogy az európaiak nagy gondot fordítanak természeti örökségük sokféleségének megőrzéséra és védelmére. Minden versenyben részt vevő fa az emberek és a növényvilág kapcsolatának jelképei, és egyúttal a természeti örökség, illetve a helyi közösségek összefogását mutatják – írta a cseh alapítvány közleményében. A pécsi havihegyi mandulafa Forrás: Mánfai György / Az idei verseny második helyezettje az oroszországi abramcevói tölgy lett 39 538 szavazattal, a harmadik pedig a portugáliai Monte Barbeiro évszázados magyal tölgye 32 630 szavazattal. Páva Zsolt pécsi polgármester (Fidesz-KDNP) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: "a siker közös erőfeszítéseink eredménye, hiszen az elmúlt hetekben sok ezer – a pécsi fával szimpatizáló – ember fogott össze, adott le szavazatokat a havihegyi kápolna mellett álló matuzsálem győzelme érdekében". A városvezető arra bátorított mindenkit, hogy közösen ünnepeljék meg a sikert, ezért a különleges fánál szerdán 16 óra 30 perckor pikniket tartanak.
Az ún. Mocsáry-kastélyt 1836-1938 között építették. Ez a klasszicista stílusú emeletes épület a hosszú főúton található. Az épület homlokzatán lévő domborműveket Marco Casagrande velencei szobrász faragta. Eger közelsége, a kiváló közlekedési adottságok és ugyanakkor a falusi nyugalom nagy vonzerőt jelent. Demjén Egertől 10 km-re délnyugatra találjuk ezt a kicsiny települést, amely a 3-as úttól is könnyen elérhető. A falun a Laskó határában a Szalóki-patak folyik keresztül. Innen is látható és elérhető a szép környezetben lévő hőforrás, amely a szinte érintetlen természetben csorog alá mészkőlerakódást hagyva maga után. Eger és környéke albérlet. Szőlőt már 1712-ben telepítettek a falu határában. Demjén a népi hagyományokat őrző települések közé tartozik. A demjéni parasztház nyeregtetős, szarufás, tokgerendás, háromosztatú, oromzata gazdagon díszített. A ma álló barokk jellegű templom építését 1777-ben kezdték meg. Aldebrő Aldebrő könnyen megközelíthető Egerből több útvonalon is. Indulhatunk Kerecsenden, Kápolnán keresztül, vagy a másik úton, Verpelét, Feldebrő érintésével, illetve a Kisújszállás és Bátonyterenye közötti vasútvonalon.
Noszvaj Írásos emlékek szerint a településen már 1248-ban állt egy kis román stílusú templom, amely a XVI. század második felében reformátussá vált. Ezt 1928-ban lebontották, szélesebb, hosszabb templomot építettek a régi elemek felhasználásával. A templom előtt jobbra kanyarodva jutunk el az egyik legjelentősebb műemlékhez. A Szepessy-de la Motte-Almásy-kastélyt és melléképületét copf stílusban építette 1774 és 1778 között Povolay János építész. Az egész épület külső és belső díszeivel XVI. Eger és környéke - Panoráma Hotel Eger. Lajos korának jellegzetes, viszonylag épen maradt magyarországi emléke. A kastély ma múzeumként látogatható. A népi építkezések emlékeit őrzik a XIX. század elején kialakult barlang- és pincelakások és a helyreállított gazdaház, amely múzeumi kiállítóhely. A szabadidő eltöltéséhez nemcsak a természet nyugalmát tudják felkínálni az ide látogatóknak, hanem számos kulturális programot is. Az egyik ilyen a Zenés Nyári Esték programsorozat, mely minden évben zenei hagyományokkal, a magyar folklór értékeivel szórakoztatja a vendégeket.
Sokféle szörp is szerepel a kínálatukban, például fekete ribizli, birsalma, málna, szeder vagy az igazi különlegességnek számító som. A kisnánai vár előtt minden hétvégén megtaláljátok Lizit, ahol a lekvárokat vásárlás előtt akár meg is kóstolhatjátok.