Az egri vár másolata a Pilisben, a Nagy-Kevély délnyugati lejtőjén, Pilisborosjenő határában fekszik, közel a Teve-sziklához és az Országos Kéktúra útvonalához. A várat az Egri csillagok című film forgatásához építették az 1960-as években. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, de rögtön újjá is építették. A film elkészülte óta magára hagyatva pusztul. A forgatás 40. évfordulójára 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbe hozatta. Paksi Erzsi: "Az Egri vár" – ami tulajdonképpen "nem-egri"… (helytörténeti érdekességek) Mondhatjuk azt is, hogy 'csak egy makett' – ám ahhoz képest a fél világ ismeri ezeket a falakat és bástyákat a Pilisi parkerdő ölelésében. A Kéktúrát taposó kirándulók és geoládázók régi zarándokhelyéről van szó: nem csoda, hogy az ország legelső játékos kincsesdoboza is ide került 2001.
Nem ragaszkodtak az eredeti egri alaprajzhoz, sőt: egy eredetileg dombtetőre épült várat adaptálni kellett a hegyoldalhoz. Szász Endre és Vayer Tamás díszlettervező műve valósult meg a Kevélyek lábánál. Katonák és szakipari tanulók, illetve tiszai kubikusok is építettek, földtöltéses sáncok mellett lett főkapu toronnyal, rondella, pár kisebb kapu, sok lőrés és fal. "Milyen jó, hogy építtette azt a két tornyot Szent István király: látni lehet róla, hogyan állít ágyút a török" – Nemeskürty István forgatókönyve pár karaktert átvariált, ám a kisebb szerepekben így is csupa ikonikus művészt vehetünk észre – Ruttkai Éva, Márkus László, Bujtor István és Pécsi Ildikó… Kovács István pedig állítólag 27 ezer szerelmeslevelet kapott. A titkos alagút kicsit odébb van (Teve-szikla), és szemben a "törökdomb" emlékeztet a támadó sereg táborhelyére. A karórás baki tényleg csak legenda; military-nadrágos kiskatonák azonban feltűnnek a janicsárok közt, a néphadsereg vezérkara is szemlét tartott a helyszínen.
Legutóbb a misztikus szláv regényfolyamból készülő Vaják révén csodálkoztak rá a Netflix külföldi nézői is a magyar tájakra. A tatai vár és a szentendrei skanzen után az első évad 6. részében bukkan fel a Teve-szikla környékén Henry Cavill és csapata (ismét egy sárkányos szál. Majd a szezonzáró, monumentális csata ezen a festői helyszínen zajlott, igaz, ebben a számítógépes grafikával felnyomott Witcher-jelenetben nehéz beazonosítani a mi egri várunkat, főleg hogy a lengyelországi Ogrodzieniec erőd elemeivel vegyítették.
Ezek egyike a környezetéből merészen kiálló, kettős ágú szirt, a Teve-szikla. Ha a megfelelő szögből nézzük ezt a természeti képződményt, és a képzelőerőnket is bekapcsoljuk, akkor pontosan megértjük, hogy miért is erről az állatról nevezték el. A dolomitból álló tömböket korábban hévizes oldatok járták át, és kalcittal különösen ellenállóvá cementálták. A kemény kőzet ezért gyorsabban pusztuló környezetéből lassacskán kiemelkedett. Erre a kőbányászat is rásegített, mivel a porló dolomitot murvának fejtették. A sziklára fel is lehet mászni A sziklaképződménytől egy rövid sétautat követően tűnnek fel a várromok. Messzebbről középkori vár maradványainak látszódnak a romok Közelebbről azonban megfigyelhetők a betonerősítések, hiszen ez egy épített, az 1968-as Egri csillagok című film forgatásához emelt díszlet. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül.
A pilisborosjenői tanösvény újabb táblája figyelmeztet a Vendel-hegyi Kálváriára, majd kiszélesedő utunk beér Pilisborosjenő házai közé. A Határ utcán, végig a falu szélén haladunk, majd jobbra térünk az Erdő utcába, amin pár méter után ösvényre vált a Kék jelzés és betér az erdőbe. 2017 tavaszán hozták létre az 5 állomásos Pilisborosjenői Köves-bérci tanösvényt, mely a Köves-bérc növény- és állatvilágát mutatja be infomatív és játékos formában. Kényelmes utunk fiatal erdőben ér a Köves-bérc (274 m) elszórt sziklákkal borított tetejére, ahonnan egy jobb kanyarral ereszkedünk lefelé, az erősen lejtő úton egy elágazásnál jobbra a K+ jelzésen letérünk az OKT útvonaláról. Fiatalosban, szintben folytatjuk túránkat, később balra kanyarodó ösvényünk egyre vadabbul lejtve ereszkedik egy árokba, az utolsó métereket a Balázs-lépcsőnek nevezett földbe vájt fokokon tesszük meg. Keresztezzük az árkot, és szintén egy lépcsősoron ki is jövünk belőle. Drótkerítés mellett megyünk egyre feljebb az erdőben, majd egy pár nagy kanyar után egy elágazásnál balra fordulunk, és a szintben tartó út 500 m után betorkollik egy szélesebb útba, amin balra vezetnek a K+ jelzések.
felirat riogatja az egyszerű kirándulókat. A sorompót könnyen ki tudjuk nyitni kézzel, és tudjuk folytatni utunkat, de azért a békesség kedvéért hajtsuk vissza a kallantyút. A füves út jobbra kanyarodik, eleinte az erdő szélén, majd később az erdőben kalauzolnak a Z jelzések. Pár lépés után elágazáshoz érünk, jobbra a K+ jelzésű út torkollik be, itt fogunk majd visszajönni. Most a bal oldali Z jelzésű utat válasszuk, mely a Solymári-völgy szélén le-föl hullámozva tart északkeletnek. Szép fenyvesben, olykor hatalmas sziklák mellett gyalogolunk. Az egyik legérdekesebb alakzatra a Jenői-torony nevű sziklára külön jelzés is felhívja figyelmünket, bár az úttól kissé távolabbra esik a fenyőfák között. Balra, az árkon túl a Honvédség Harcászati Bázisa látszik, a dzsungelszerű környezetben egy rozoga, lezárt függőhíd vezet oda a völgyön keresztül. Hamarosan megpillantjuk a fák között magasló Solymári fal sziklaalakzatot, majd kiérünk egy szintben futó széles keresztútra. A Z jelzések átvágva az úton egyenesen tovább meredeken tartanak a Kevély-nyeregbe, mi itt jobbra térünk a jelzetlen, de jól követhető dózerútra.
Közben a magyar sereg részt vett a Csehszlovákia elleni intervencióban, ami a prágai tavasz nevű demokratizációs folyamatra volt megtorlás. Strucctól nem volt, ezt egyéb madártollak összeragasztásával pótolták. A tevék igaziak voltak: egyikük vizet keresve egészen a Csillaghegyi strandig bóklászott le. Majd a Budapesti Állatkertbe kerültek. Jenői szál még, hogy Bornemissza Gergő lett a később Isztambulba hurcolt Török Bálint ( Bessenyei Ferenc) apródja – Dobó szerepére is esélyes volt Bessenyei. A színészlegenda annyira beleszeretett a faluba, hogy először albérlőként a Sereg-házban (ahol én élek), majd saját építésű, lovardás házban lelt jó ideig otthonra. Ez utóbbit idefelé, a játszótér melletti épületen emléktábla is jelzi. A Teve-szikla spontán formáció – ez is előbukkan több magyar moziban. Gyula vitéz télen-nyáron, Sztrogoff Mihály, Magyar vándor, Rab ember fiai, Angyalbőrben, Magyar Vándor, videóklipek. Külföldi alkotások is forogtak erre: még George Clooney "annyira ciki, hogy már kultgyanús" mozis debütje szintén itt készült, még 1983-ban… Az Oscar- és Golden Globe-díjas sztár a Grizzly II: Bosszú c. akcióthriller horrorban domborít – Laura Dern, John Rhys-Davies és Charlie Sheen oldalán.
Info Betyár Napok: minden év augusztus 20-án Cím: 5553 Kondoros, Hősök útja 23. Telefon: 06 (66) 388-910; 06 (30) 903-4076 e-mail: Múzeum és étterem a kondorosi csárda
A térképen szereplő gémeskutak is mutatják, igaza volt Arany Jánosnak, amikor azt írta a kondorosi csárda mellett "gulya, ménes ott delelget". A csárda tehát egy kihagyhatatlan forgalmi csomópont közepén terpeszkedett. Aki erre jött, muszáj volt betérnie, nemcsak enni-inni és megpihenni, hanem az információgyűjtés miatt is. Biztos vagyok benne, hogy a csárdába belépő utazókat a bentiek kifaggatták: mikor indult, mit hallott, kikkel találkozott. Láttak-e zsandárokat, vándorkereskedőket, nem hoztak-e üzenetet valahonnét. Van-e eladó portékájuk? Az utazók pedig arról érdeklődtek, mi várható útjuk további szakaszáról. Járnak-e erre útonállók, szökött katonák, hallgatag idegenek? Persze az sem volt mindegy, kinek ki az ismerőse. Kondorosi csárda ki van festive music. A közös ismerősök keresése ti. a bizalomépítést szolgálta. Szerintem ez ma sincs másképp. A facebook-ot helyettesítő kondorosi csárda működését a 19. század modernizálódó környezete természetesen jelentősen megváltoztatta. Ez a térképrészlet egy jelentős életmódbeli-környezeti váltás kezdetét mutatja.
Kondorosi csarda ki van festive 2018 Kondorosi csarda ki van festive 2 A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A horgosi csárda Műfaj magyar népdal Stílus vegyes Hangfaj moll A kotta hangneme D moll Sorok A B C D Hangterjedelem 1–5 ♭3–5 4–8 1–4 Kadencia 1 (♭3) 5 Szótagszám 10 20 14 4 Előadási tempó 138–144 A gyűjtés adatai Gyűjtő Kiss Lajos A gyűjtés helye Horgos A gyűjtés ideje 1942 (Vár)megye Csongrád megye Kiemelt források Népdaltípus 3188 Az A horgosi csárda kezdetű magyar népdalt Kiss Lajos gyűjtötte Csongrád megyei Horgoson 1942-ben. Két szólamú kánonban is énekelhető. Kotta és dallam [ szerkesztés] A horgosi csárda ki van festve. Oda jár a cimbalmos a cimbalmával cimbalmozni minden este. Kocsmárosné azt hiszi, hogy a lányát elveszi egyvalaki. Források [ szerkesztés] Weblapok: A horgosi csárda. Magyarnóta (Hozzáférés: 2016. ápr. 29. ) (kotta, szöveg, audió) Népdalgyűjtemények: Daloskönyv: A horgosi csárda. Szerk. : Kríza Kálmán (1992. Kondorosi csárda ki van festive song. dec. 16. )