Azt, hogy a Föld valóban gömbölyű, a portugál Magellán (Magelhaes) spanyol tengerészei bizonyították be kétségbevonhatatlanul, amikor 1519 és 1522 között körbehajózták a Földet. Földrajzi felfedezések a kora újkorban A franciák, angolok és hollandok északon keresték az Ázsiába vezető, rövidebb utakat, és Kolumbuszhoz hasonlóan, ők is új területekbe ütköztek, felfedezve Észak-Amerikát, Skandinávia északi partjait, Grönlandot és a sarkvidéki szigeteket. A következő évszázadokban fedezték föl Ausztráliát, Indonéziát, a csendes-óceáni szigeteket, míg az új kontinensek belsejét csak a XIX. században tárták fel teljes mértékben. Az orosz felfedezők ezalatt a nagy folyamokon dél felé hajózva fokozatosan fedezték fel Szibériát. Az északi felfedezőket is a gyarmatosítók követték: az angolok és franciák Indiában és Észak-Amerikában, a hollandok Indonéziában. A gyarmatokért nem a bennszülöttekkel, hanem - a bennszülöttek egyes csoportjainak támogatásával - egymás ellen folytattak igazi háborúkat az európaiak.
Amerikába Európából kincsek, bányakincsek, és nyersanyagok érkeznek. Európából Amerikába ipari késztermékek, fegyverek. Afrikából Európába kincsek, bányakincsek, nyersanyagok. Európából Afrikába textíliák, fegyverek és csecsebecsék. Itália és a Földközi tenger kereskedelme háttérbe szorult. Gazdasági változások Ny-Európában A gyarmatokra rengetek iparcikket szállított Európa. A középkori céh-es ipar nem volt képes fedezni a szükségleteket. A céhrendszer felbomlik. Létrejönnek a manufaktúrák. A manufaktúra tulajdonosa egy pénzes vállalkozó. Megveszi a felszerelést és az alapanyagokat, majd bérmunkásokat alkalmaz a műhelyekben. Ezeknek nincs szaktudása. Egy-egy munkafázisra betanítják őket. Munkamegosztásban dolgoznak. Nincs korlátozás a termelésben. A cél minél többet, minél olcsóbban előállítani. Szabad verseny van a piacon. Elsősorban a textiliparban jöttek létre a manufaktúrák. Angliában a nagy textilkereslet elindított egy folyamatot, melyet bekerítésnek nevezünk. A közép és kisbirtokos nemesség, a dzsentrik bekerítették földjeiket és birkalegelővé alakították.
Egy portugál herceg, Tengerész Henrik tengerészeti akadémiát és hajógyárat alapított. Innen indultak útra az első felfedezők: ezen utak finanszírozásához hozzájárultak az észak-itália városok is, hiszen nekik volt érdekük a kelet felé vezető új utak felfedezése. A portugál felfedezések jellemzője a partmenti hajózás volt: Afrika nyugati partjai mentén D felé hajóztak, egyre távolabb, abból a célból, hogy a kontinens megkerülésével jussanak el Indiába. 1487-88-ban Bartolomeo Diaz éri el elsőként Afrika legdélibb pontját, amelyet ezután neveznek el a Jóreménység fokának. Távolabb nem jut a legénysége lázadása miatt. 1497-98-ban Vasco da Gama éri el elsőként aztán Indiát Afrika megkerülésével. A felfedezések második hulláma – a spanyolok (Kolumbusz Kristóf és Fernando Magellán) A spanyol királyság hosszú küzdelemben született: a 8. századtól az Ibéria-fsz. egy része arab uralom alatt állt, több évszázadon át folyt a reconquista (visszahódítás, a keresztény királyságok harca az arabok kiűzéséért – az Ibériai-félszigeten móroknak nevezték az arabokat).
A technikai újítások megadták az óceáni hajózás előfeltételeit. Pl. : 20 méteres hajó= Karavella(hátsókormányos, 3 árbocos hajó), tájoló, Jákob botja, Toscanelli-világtérképe, tengerész iskola (Tengerész Henrik). Felfedezések: A portugál és spanyol hajósok voltak a nagy felfedezők. – Bartolomeo Diaz elérte Afrika leg délibb pontját, a Jóreménység fokát 1487-ben. – 1498-ban Vasco Da Gama megkerülte Afrikát és eljutott Indiába. – A kereskedők óriási jövedelemre tettek szert a Levantei kereskedelem megkerülésével, mert így az araboktól magukhoz ragadták a fűszerkereskedelem hasznát. -Kasztilián Izabella, spanyol királynő támogatásával indult el a mesés Kelet felé az olasz Kolumbusz Kristóf 3 Karavellával (Santa Maria, Pita, Ninja). 1492 októberében, 3 hónap után elérte a Bahama- szigeteket. További útjai során felfedezte Kubát és a Közép-Amerikai partvidéket. Kolumbusz haláláig azt hitte Indiába jutott el, ezért nevezte el indiánoknak az őslakosokat. Amerigo Vespuci jött rá, hogy egy új földrészt fedeztek fel, ezért róla kapta a nevét a földrész.
A spanyol felfedezők közé tartozik Fernando Magellán is: 1519-ben indult útjára, célja a Föld körülhajózása volt. Útja során ő fedezte fel az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán közötti átjárót (Dél-Amerika és a Tűzföld között – a róla elnevezett Magellán-szoros). Ő maga nem élte túl az utat, 1521-ben a Fülöp-szigeteknél bennszülöttek ölték meg. Útja azonban végképp igazolta: a Föld gömb alakú. A spanyolok bányákat nyitottak, ültetvényeket létesítettek ( dohány, cukor, gyapot, indigó, kukorica). A gyarmatosítás révén új növények kerültek Európába ( paradicsom, paprika, kakaóbab, dohány, kukorica). A legfontosabb talán a burgonya volt, amely Európában is megtermett, háborúk idején is (földalatti termése miatt): a 16. századtól szinte népélelmezési cikk lett. A kontinentális munkamegosztás hosszú távú hatása lett a gazdasági fejlődés eltérése Európa K-i és Ny-i része között. Kelet-Közép- Európa országai jellemzően agrár országok lettek, gazdaságukban a mezőgazdaság volt a meghatározó, míg Nyugat-Európa országaiban az ipari termelés erősödött.
A Mai Mexikó területén éltek. Híres királyuk volt Montezuma. Cortez konkvisztádor igázta le őket. Inkák: Fejlett építészettel és matematikával rendelkeztek. Az Andok hegyeiben teraszos, öntözéses földművelést folyattak. Despotikus rendszerben éltek. Pizarro hódította meg a kultúrájukat. -A hódítók, azaz a konkvisztádorok fejlett fegyvereikkel könnyen legigázták a fafegyverekkel küzdő őslakosokat. A spanyolok a bányákhoz és ültetvényeken Afrikából elhurcolt feketéket alkalmaztak. A világkereskedelem kialakulása: -Az Újvilágból Európába beáramló nagy mennyiségű nemesfém miatt leértékelődtek a fizetőeszközök, így emelkedtek az áruk ára, ez volt az árforradalom. – Új kikötővárosok alakultak ki. : Liszabon és Amszterdam. Később tőzsdék is létrejöttek, hogy nagy tételben, áruminták alapján lehessen üzletet kötni. A levantei kereskedelemhanyatlásnak indult, mivel az Atlanti- óceán lett a világkereskedelmi központja. Az Európaiak nemesfémért, és árucikkekért rabszolgákat vettek Afrikában, onnan Amerikába szállították, majd cserélték terményre és nemesfémre, ami Európába került.
Rákosi hatalomra kerülése után egy 1948-ban kelt és 1949-ben bejegyzett fővárosi önkormányzati határozat alapján a Szemlőhegy utca 42. számú ingatlanban már Flank József is ott lakott, aztán a villát 1952-ben államosították. A földhivatali, köznyilvános dokumentumok között nincs arra nézve adat, hogy pontosan mikor került az egykori Sebestyén-villa Apró Antal használatába. Annyi bizonyos, Apró Antal 1947-ben még egy Dózsa György úti lakásban élt. Sebestyén Aladár 1952-től, a villából való kiköltöztetésétől egy Szent István körúti lakásban élte le hátralevő életéurcsány Ferenc a The Times angol lapnak adott interjújában antiszemitizmussal vádolta meg a Fideszt – kezdte napirend előtti felszólalását Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője a súlyos vádak miatt arra kérte a kormányfőt, hogy "most az egyszer" nézzen a szemébe, s ott helyben válaszoljon arra a kérdésére, antiszemitának tartja-e őt, illetve mutasson egy embert a Fidesz-frakcióból, akit annak tart. Gyurcsány Ferenc csak némán nézett, és rezzenéstelen arccal ült, nem reagált a felszólításokra.
Forrás: MNO Navracsics Tibor visszautasította a Fideszt ért sunyi antiszemitizmus-vádat 2007. március 6. (1. oldal) Pál Gábor Éles szóváltás zajlott tegnap a parlamentben a kormányfő és a Fidesz frakcióvezetője között amiatt, mert Gyurcsány Ferenc antiszemitizmussal vádolta meg az ellenzéki pártot. Az állításait megismétlő Gyurcsány nem reagált arra a felvetésre, hogy a miniszterelnöki rezidenciát kétszer is elkobozták zsidó tulajdonosától. Kommunisták lakoltatták ki az Apró-villa tulajdonosát. A Szemlőhegy utca 42. alatti jelenlegi Gyurcsány-villában 1936-tól élt Sebestyén Aladár többszörösen kitüntetett háborús hős, aki a Weiss Manfréd alapította Ferroglobus Rt. vezérigazgatója volt 1922-től. A birtoklap szerint Sebestyén és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vették. Azt nem tudni, hogy a család hogyan vészelte át a II. világháború borzalmait, de az biztos, hogy az 1950-es telefonkönyvben még Sebestyén Aladár szerepel a Szemlőhegy utcai ingatlan lakójaként.
Még 1989. áprilisában, amikor a KISZ kongresszusa kimondta megszűnését, és átalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség alakuló kongresszusává, Gyurcsányt a Demisz alelnökévé választották. A nagy eseményt a Fővárosi Tanács utolsó elnöke, Stadinger István azzal koronázta meg, hogy Gyurcsány Ferenc elvtársnak kiutaltatott egy zuglói, a Jurisics utcában lévő lakást. Gyurcsány azonban – akit a kiutaló határozat szerint kifejezetten a KISZ "jogutódjánál", a Demiszben betöltött magas tisztsége predesztinált a Fővárosi Tanács nagylelkű gesztusára – csupán 1989. június végéig volt a Demisz alelnöke. Akkor látványosan megsértődött volt KISZ-es pajtásaira, s kilépett a Demiszből. Azt követően, hogy az utódszervezet elajándékozta az ötvennégy hektáros csillebérci Úttörőtábort, és eladta a KISZ KB Duna-parti székházát is. A Demiszben óriási volt a felháborodás, és a volt KISZ-esek, akkor már demokratikus ifjak azt követelték, hogy Gyurcsány haladéktalanul adja vissza a kiutalt lakást. De az öntudatos KISZ vezető – bejelentve, új ifjúsági szervezetet alapít – kitartott, nem engedett a nyomásnak, nem adott vissza semmit.
Apró Piroska jóval több volt, mint egyszerű anyós: újdonsült veje – felhasználva a család biztosította kapcsolati hálót és befolyást – neki köszönhetően válhatott igazi nagypályás versenyzővé a privatizáció folyamatában. Az első milliárdok Apró Piroska hamarosan igazgatótanácsi tag lett az állami Magyar Hitelbanknál. Ez volt az a bank, amely hétszázmillió forintos hitelt adott Gyurcsány cégének, az Altusnak, hogy megszerezze az akkori legnagyobb hazai alumíniumipari vállalatot, a Motimot, amely a cégcsoport legsikeresebb, legjövedelmezőbb tagja lett. Ezért tartja Debreczeni József a könyvében 1995-öt fordulatnak: az Altus abban az esztendőben kötötte legfontosabb üzleteit az állammal, a cég mérlegfőösszege pedig az ötszörösére, csaknem egymilliárd forintra emelkedett. Apró Piroskának fontos volt, hogy aki bekerült a nagy családba, azokról mindig gondoskodjon. Ez így volt a munkahelyen, de a magánéletben is. A családi összetartást jól illusztrálja, hogy amikor például Gyurcsány előző felesége összeomlott a válás után, az akkor környezetvédelmi miniszter Baja Ferenc mellett szereztek neki állást – olvasható a cikkben.
Érdekesség, hogy a családdal kezdetben még egy épületben, a földszinten lakott a forradalom utáni megtorlások és a nagy egyházellenes perek idején legfelső bírósági elnök Jahner-Bakos Mihály özvegye, de ő – a haszonélvezeti jog fenntartásával – továbbadta lakását Apró Piroskának. Az ingatlanban lévő lakások, amelyek alapterülete összesen csaknem félezer négyzetméter, így teljesen az Apró család tulajdonába kerültek – írta a Magyar Nemzet. Az Apró-klán Apró Piroska apja, Apró Antal az 1956-os forradalom leverése után a Kádár-rendszer egyik legfontosabb vezetője lett. Apró és Kádár a Rózsadombon is telekszomszédok lettek. Apró Piroska egy moszkvai internátusban nevelkedett, majd külkeres pályán kezdett dolgozni. Az Apró-lány a hetvenes évek elején a bulgáriai magyar kereskedelmi kirendeltség titkára volt, férje pedig a bolgár Petar Dobrev volt, a rendszerváltás után több cikk is foglalkozott azzal, hogy munkakörük jellege miatt együttműködtek a kommunista titkosszolgálatokkal. Apró Piroska a rendszerváltás után szépen lassan kezdett betokozódni az MSZP kötelékébe, irodája volt a Köztársaság téren, az MSZP székházában, a pártelnök Horn Gyula stábjában dolgozott, hozzá tartoztak a gazdasági ügyek, azonban kapcsolatuk megromlott és Apró Piroskát felmentették, ám puhára esett, a következő években is befolyásos pozíciókra tett szert állami vállalkozásoknál.