Suhajda Szilárd hegymászó, a Magyar K2 Expedíció tagja feleségével és kisfiával a Liszt Ferenc Budapest Nemzetközi Repülőtéren 2019. augusztus 4-én. MTI/Mohai Balázs Suhajda Szilárd idei célja a 8516 méter magas Lhoce megmászása. Az akklimatizációs időszak, amely akár egy hónapig is eltarthat, kulcsfontosságú fejezete egy nyolcezres expedíciónak. Ezalatt a mászó a hegyen történő ingázással egyre magasabbra jut, így szoktatva hozzá szervezetét a légnyomás változásához és a ritka levegőhöz. Az alapos akklimatizáció a sikeres csúcsmászás egyik kulcsa. Oxigénpalack nélküli mászóként Suhajda Szilárdnak különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie a következő hetek hatékonyságára – emelték ki a közleményben. A hegymászó április 21-én indult első akklimatizációs körére. Első éjszakáját – a Khumbu-jégesésen átkelve – 6000 méteren töltötte, majd innen haladt tovább az úgynevezett 2-es táborba 6400 méterre, ahol szintén eltöltött egy éjszakát. Suhajda Szilárd nem alkalmaz magashegyi teherhordókat és más expedíciók erőforrásaira sem támaszkodik, így minden felszerelését – beleértve az élelmet, főzőt és gázt, sátrakat és hálózsákot, hólapátot – saját maga visz fel és hoz le a hegyről.
A Khumbu-jégesés ingatag labirintusában Suhajda Szilárd a Lhocére indul-3 Bár biztosan lesz valamennyi társasága, hiszen a Lhoce is egyre népszerűbb a kereskedelmi expedíciók körében, Szilárd a hegyen egyedül, önállóan mozog majd. Táboraihoz a felszerelést és az élelmet maga cipeli fel, majd hozza le. A kereskedelmi expedíciók által rögzített köteleket természetesen ő is használja. Idén valamivel kevesebben lesznek mindkét hegyen, az orosz-ukrán helyzet miatt sok európai mászó visszamondta az utat. Kövessétek Suhajda Szilárd expedícióját! Az expedíció történéseit első kézből követhetitek majd hegymászó híroldalunkon, a Hóhatárban.
Suhajda Szilárd hegymászó, aki egy héttel ezelőtt érte el a Himalájában található Lhoce alaptáborát, épségben visszatért első akklimatizációs köréről – tájékoztatott a Magyar Lhoce Expedíció szombaton. Suhajda Szilárd idei célja a 8516 méter magas Lhoce megmászása. Az akklimatizációs időszak, amely akár egy hónapig is eltarthat, kulcsfontosságú fejezete egy nyolcezres expedíciónak. Ezalatt a mászó a hegyen történő ingázással egyre magasabbra jut, így szoktatva hozzá szervezetét a légnyomás változásához és a ritka levegőhöz. Az alapos akklimatizáció a sikeres csúcsmászás egyik kulcsa. Oxigénpalack nélküli mászóként Suhajda Szilárdnak különösen nagy hangsúlyt kell fektetnie a következő hetek hatékonyságára. A hegymászó április 21-én indult első akklimatizációs körére. Első éjszakáját – a Khumbu-jégesésen átkelve – 6000 méteren töltötte, majd innen haladt tovább az úgynevezett 2-es táborba 6400 méterre, ahol szintén eltöltött egy éjszakát. Suhajda Szilárd nem alkalmaz magashegyi teherhordókat és más expedíciók erőforrásaira sem támaszkodik, így minden felszerelését – beleértve az élelmet, főzőt és gázt, sátrakat és hálózsákot, hólapátot – saját maga visz fel és hoz le a hegyről.
videó Suhajda Szilárd hegymászó feljutott a föld negyedik legmagasabb pontjára 2022. június. 24. péntek A Start Plusz vendége Suhajda Szilárd expedíciós hegymászó. kapcsolódó videók 2022. július. 8. péntek Július 9-én utcabállal ünnepel a Francia Intézet A Start Plusz vendégei Kecskés Kinga programszervező, Francia Intézet és Uzsák Zoltán sajtóreferens, Francia Intézet. 2022. péntek Hogyan védekezzünk az UV-sugárzás ellen? A Start Plusz vendége Dr. Gyovai Viola okleveles biológus, a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa, a BIOLA biokozmetikumok alapítója. péntek Kutatás: A magyar fiatalok 90%-a szorong a klímaváltozás miatt A Start Plusz vendégei Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezetője és Szirtes Marcell, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete. 7. csütörtök Milyen nőként létezni a hazai zeneiparban? A Start Plusz vendége Horányi Juli énekesnő. csütörtök A szemszárazság tünetei és kezelése A Start Plusz vendége Dr. Szegheő Péter orvosigazgató, ORMOS Intézet. csütörtök Hogyan figyeljünk nyáron gyerekeinkre, hogy elkerüljük a tragédiákat?
A július 6-i adás tartalmából. A hegyeket legyőzni, meghódítani nem, legfeljebb megmászni lehet, és alázattal elismerni, hogy az ember egy apró pont rajta. Május közepén harmadik magyarként jutott fel a világ negyedik legmagasabb pontjára, a 8516 méter magas Lhocéra. Három éve megmászta a világ második legmagasabb hegycsúcsát, a 8611 méter magas K2-t, és már készül a következő útra. Teljesítménye értékét fokozza, hogy a sikert pótlólagos oxigén használata nélkül érte el. Vajon mi viszi vissza újra és újra Himalájába a jelen egyik legsikeresebb magyar hegymászóját? Vendégem Suhajda Szilárd hegymászó, aki 2015-ben elnyerte a magyar Hegy- és Sportmászó szövetség Év mászása díját, és ugyanabban az évben az Excelsior év sportolója elismerést. Várja önöket a beszélgetőtárs Náray Balázs. Nagyok – Kossuth Rádió – július 6., szerda, 19:30 Tovább a műsoroldalra >>>
- Sok álmatlan éjszakám van a szervezésben. " Szilárd célja a hegy normál úton történő megmászása, palackozott oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül. A Lhoce normál útja a 3-as táborig (7300 m) megegyezik a Mount Everest déli, nepáli normál útjával, az alaptáboruk így közös. A két út a hármas tábor felett, a Lhoce-fal felső részén ágazik el: a Lhocére igyekvők itt jobbra térnek le a Déli-nyeregbe vezető nyomvonalról. A Lhoce 4-es tábora 7900 méteren van, innen egy szűk, meredek, havas kuloár vezet a főcsúcsra, mely a kuloár kijáratától balra, egy keskeny gerincen/hópárkányon át érhető el. A legfelső 300 méter viszonylag technikás, palack nélkül különösen komoly kihívás. Mászás a Lhoce-falon Suhajda Szilárd a Lhocére indul-2 Az expedíció április 6-án indul, Szilárd az alaptábort a szokásos trekkinggel kb. tíz nappal később éri el. A csúcsmászás az időjárás és terepviszonyok, valamint az akklimatizáció függvényében május közepén várható. Az akklimatizációt a hegyen fel-le történő mozgással végzi majd, ellentétben sok kereskedelmi expedíciós klienssel, akik a Khumbu-jégesésen való átkelések számának csökkentése érdekében másik hegyen, általában a 6119 méter magas Lobuche Peaken akklimatizálódnak.
A Szent Sír-templom (latinul: Ecclesia Sancti Sepulchri) a kereszténység egyik legfontosabb szentélye. Jézus Krisztus keresztre feszítésének, közeli sírjának és feltámadásának helyét is magában foglalja. Az 1349-es pestis járvány óta most először zárták be hosszabb időre a napjainkat megkeserítő koranavírus járvány miatt. A feltételezett Golgota helyszínén épült Szent Sír-templom 671 éve csak egyszer zárt be három napra. 2018 februárjában a keresztény egyházak közös elhatározás szerint bezárással tiltakoztak az ellen, hogy az egyház gazdasági érdekeltségeit megadóztassa a jeruzsálemi városháza. 1900 óta ekkor volt az első olyan vasárnap, amikor a bazilika kapui zárva voltak. Szent Sír-templom története A " Szent Sír-templom" megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak szerint ez a Feltámadás temploma (Anasztaszísz). Jeruzsálem egykori falain kívül található helyszín a Golgotát (koponya-hegy) is magába foglalja. A templom hat felekezet tulajdonában van.
Nagy Konstantin 326-ban kezdte meg a bizánci keresztény templom építtetését, amely 335-ben fejeződött be. 614-ben a perzsák felégették, de utána helyreállították, és 1009-ig épségben állt, amikor a kairói muszlim kalifa ismét szinte teljesen elpusztította. 1042-ben IX. Konstantin bizánci császár újra felépítette, de területe a korábbinál jóval kisebb lett. A jeruzsálemi keresztes királyság 1099-es megalakulása után bővítették és átalakították, majd 1142-ben felszentelték a nagyjából a mainak megfelelő építményt. A Szent Sír-templomot jelentős kár érte az 1808-as tűzvészben és az 1927-es földrengésben. A jelenlegi felújításról mintegy 30 évig tartottak a három egyház között a tárgyalások, s most a történelem során először régész szakemberek is tanulmányozhatják a maradványokat. 16/9 vagy 1920x1080 CSAK SAJÁT
1009-ben a fanatikus fatimidák al-Hakim elrendelte a templom megsemmisítését. IX. Konstantin Monomachus (1042–1055) bizánci császár finanszírozta újjáépítését, de más terv alapján, a bejárattal a déli oldalon. Ez az az egyház vonzotta a zarándokokat a keresztény világ minden tájáról a későbbi 11. században, és ennek az időszaknak a nagy részében a város muszlim uralkodói jól bántak velük. Csak azután, hogy a szeldzsuk törökök 1077-ben elfoglalták a várost, kezdtek terjedni a pletykák arról, hogy a keresztény zarándokokat rosszul bánják és tagadják d hozzáférés a templomhoz. A szent helyek felszabadítása, amelyek közül a legfontosabb a Szent Sír volt, fontos motiváció volt az 1096 és 1099 közötti első keresztes hadjárat számára. Utána 1099-ben, amikor a keresztesek elfoglalták a várost, szemtanúk mesélnek arról, hogyan imádkoztak az expedíció túlélői a Szent Sír templomban, ami szokatlannak tartotta őket, mert nyitva volt az ég felé. A a következő fél évszázadban IX. Konstantin Monomachus templomát nagyrészt rekonstruálták.
Ezt tehát bele lehetett foglalni a Szent Sír fölé emelt nagy épülettömbbe - a sír és a szikla távolsága nem több ötven méternél. A Golgota sziklája a mai bazilika emeletének számít. Az elmúlt évtizedek ásatásai során kutatták a kápolna talaját. A Golgota sziklájában találtak egy olyan mélyedést, amelybe beleállíthatták a keresztet, és olyan kifaragott köveket is leltek, amelyekkel rögzíthették a keresztet. Látható egy repedés is, amelyről az evangélista ír. Hogy éppen Jézus halálakor repedt-e meg a szikla, azt nem tudhatjuk, de egy gyönyörű teológiai gondolatra utal: arra, hogy Jézus kiömlő vére a szikla repedésén át jutott le a mélybe, Ádám sírjához, és mosta tisztára az első embert - erre utal a feszületeink tövében elhelyezett koponya - és annak leszármazottait, vagyis az emberiséget. A Golgota-kápolna alatt, a földszinten kialakított Ádám-kápolna a jámbor legenda szerint azon a helyen áll, ahol az első embert eltemették. Szent Sír Bazilika felépítése Kétezer év óta ez a hely a húsvéti emlékezés középpontja a keresztények számára.
A családi sírok mindegyike egy vagy több temetkezési kamrából állt, amelyekben hosszú fülkék voltak a szikla oldalaiba vágva, hogy elférjenek benne a testek. A zsidó hagyomány megtiltotta a város falain belüli temetést, és az evangéliumok azt írják, hogy Jézust Jeruzsálemen kívül, a Golgotán, a keresztre feszítés közelében temették el. Néhány évvel azután, hogy a temetés megtörtént, Jeruzsálem falait kiterjesztették, így a Golgota és a közeli sír a városon belülre került. Konstantin volt az első római uralkodó, aki felismerte a keresztény vallás jelentőségét, fokozatosan birodalma ideológiai pillérévé tette, majd a legenda szerint halála előtt ő maga is megkeresztelkedett. Amikor Konstantin császár küldöttei 325 körül megérkeztek Jeruzsálembe, hogy megtalálják a sírt, állítólag egy Hadrianus római császár által mintegy 200 évvel korábban épített templomra bukkantak. Történelmi források szerint az építményt Hadrianus emeltette a sír fölé, hogy megerősítse a római államvallás uralmát a keresztények által tisztelt helyen.
Soha nem ástak itt szisztematikusan, így nem tudjuk, mit fogunk találni. De fel kéne lelnünk legalább néhány dolgot még Nagy Konstantin templomának maradványaiból is – vélekedett az időszámítás szerinti 306-tól 337-ig uralkodó császárra utalva. Reméljük, hogy megértjük ennek a nagyon szent helynek a szerkezetét, és talán lesz néhány lelet még Hadrianus templomából is – tette hozzá az időszámítás szerint 117-138-ig regnáló Hadrianus római császárról szólva, akinek az idejében Jupiternek vagy Vénusznak szentelt templomot emeltek ezen a helyen. A padlózat jelenlegi köveit a középkortól a múlt századig, különböző korokban tették le. A legtöbb a XIX. század elejéről való, más részeket a keresztes korban építették (a XI. -XIII. században), és egy csekélyebb rész, különösen a templom alatt akár Nagy Konstantin korából is származhat, amit majd a kövek tudományos elemzése fog megállapítani. Francesco Patton atya, a Szentföldi Ferences Kusztódia képviselője elmondta, hogy a padló helyreállítási munkálatait korábbra tervezték, de elhalasztották a koronavírus-járvány miatt.