A nemesek és a jobbágyok közti hatalmas társadalmi különbség miatt is elképzelhetetlen lett volna ez, nem is beszélve az effajta afférokból született gyermekek okozta bonyodalmakról. Bioderma fényvédelem nyereményjáték A jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr egyszerű rémmese A téves közhiedelmeket felkutató Urbanlegends cikke szerint sem írott törvényként, sem a szokásjog íratlan szabályaként nem létezett az első éjszaka joga, a jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr egyszerű rémmese, ami a 18. században, a francia felvilágosodás korában kezdett el széles körben terjedni. Ebben az időszakban ugyanis a sötét középkort minél sötétebbnek próbálták lefesteni, hogy nagyobb legyen a kontraszt az akkori állapotok és a felvilágosult világ között. Ugyanezen okokból terjedt el az a tévhit is, hogy Kolumbusz korában laposnak gondolták a Földet, holott már az ókori görögök is megállapították, hogy ez nem így van. Az első éjszaka joga először irodalmi és színpadi művekben jelent meg a 18. század végén, például Voltaire-nél, Mark Twainnél, illetve említésre került a Figaro házasságában és a Rigolettóban is.
Alap nélküli legenda Megkérdeztem a ius primae noctisról Klaniczay Gábor történészt is, azt tudakolva, hogyan kezeli a történelemtudomány ma ezt: földesúri jogként, netán általános, de íratlan szokásként, vagy egyszerű rémmeseként, amely jellemzi ugyan a kor alattvalóinak kiszolgáltatottságát, de nem sok valóságalapja van? Klaniczay válaszában megjegyezte: az utolsó a legvalószínűbb, és felhívta figyelmem egy néhány évvel ezelőtt megjelent könyvre, a francia Alain Boureau művére ("Le droit de cuissage: la fabrication d'un mythe, XIIIe-Xxe siecle), amely ezt minden alap nélküli legendaként kezeli. Többet árul el arról, mit gondolunk mi a középkorról E nyomon elindulva három további, az első éjszaka jogával foglalkozó művet találtam: Wilhelm Schmidt-Bleibtreu 1988-as, a ius primae noctist jogtörténeti szempontból vizsgáló könyvét, Marie-Victoire Louis 1994-es művét és Jörg Wettlaufer időben legfrissebb munkáját. Az egyes könyvek megközelítési módszere és módszertana más-más, annyi azonban valószínűsíthető, hogy a legenda többet árul el arról, mit gondoltunk a közelmúltban és ma a középkorról, mint amilyen az valójában volt.
Drösser cikke végén idézi a Német jogtörténet kézikönyvét is, mely szerint a földesuraknak soha nem volt kiváltságuk alattvalóik nászéjszakájára. Az Urbanlegends megkérdezte a ius primae noctisról Klaniczay Gábor történészt is, azt tudakolva: hogyan kezeli a történelemtudomány ma ezt: földesúri jogként, netán általános, de íratlan szokásként, vagy egyszerű rémmeseként, mely jellemzi ugyan a kor alattvalóinak kiszolgáltatottságát, de nem sok valóságalapja van? Klaniczay válaszában megjegyezte: az utolsó a legvalószínűbb, és felhívta figyelmünket egy néhány évvel ezelőtt megjelent könyvre, a francia Alain Boureau művére ("Le droit de cuissage: la fabrication d'un mythe, XIIIe-Xxe siecle), amely ezt minden alap nélküli legendaként kezeli. E nyomon elindulva - a fent idézett művön kívül - a szerkesztők három további, az első éjszaka jogával foglalkozó művet találtak: Wilhelm Schmidt-Bleibtreu 1988-as, a ius primae noctist jogtörténeti szempontból vizsgáló könyvét, Marie-Victoire Louis 1994-es művét és Jörg Wettlaufer időben legfrissebb munkáját.
5. századi Babilonban a szüzek kimondottan kötelezve voltak arra, hogy Istár templomában kéjhölgyi szolgálatokat lássanak el, és így férjhezmenetelük előtt veszítsék el a szüzességüket, idegentől ( Hérodotosz I. 199). [1] Marco Polo írja az Il Milioné ban a 13. századi Tibetről: "Errefelé a népek nem szívesen vesznek el szűzlányt feleségül, sőt kimondottan ragaszkodnak hozzá, hogy legyen előzetesen számottevő tapasztalata az arának az ellenkező nemmel" (Evans 1979:30). A ius primae noctis létezésének pártján álló kutatók szerint ez a tibeti analógia és más kultúrák hasonló szokásai arra engednek következtetni, hogy az európai jelenség és a Gilgames-eposzban említett gyakorlat nem a zsarnoki felsőbbség akaratának érvényesítése női alattvalói felett, hanem afféle "rituális defloráció", mellyel a "közösség mintegy megtámogatja az egyént [értsd: az ifjú férjet]", azaz leveszi a válláról a szüzesség elvevésének terhét (Evans 1979:30). Kulturális referenciák [ szerkesztés] Az olaszországi Ivrea karneváli hagyományai között szerepet játszik egy bizonyos Mugnaia ("a molnár lánya") figurája, állítólag annak emlékeként, hogy az egyszeri molnárleány volt olyan bátor, és az első éjszaka "jogát" érvényesíteni óhajtó herceg nyakát elvágta, majd felkelést robbantott ki.
Miért vált elterjedtté? Ha ennyire bizonytalan az első éjszaka jogának eredete, valóságtartalma, akkor miért vált mégis ennyire elterjedtté? A felvilágosodás írói a ludasak a történetben, többek között Voltaire, aki a sötét középkor jobbágyi kiszolgáltatottságát akarta ezzel a rémmesével szemléltetni. Később Mark Twain is átveszi, sőt megjelenik az opera világában: például a Figaró házasságában vagy a Don Giovanniban. Innen aztán egyenes út vezet a közgondolkodáshoz. Olvass tovább! További olvasnivalót a honlapomon vagy a facebook oldalamon találsz. Nézd meg, hogyan készülhetsz velem a 2017-es új történelem érettségire!
Ez az a törvény volt, amely minden kapitalistának jogot adott ahhoz, hogy a gyáraikban dolgozó nők közül bármelyikkel hálhasson. "
Célja els sorban az volt, hogy a szokásaival kellemesebbé tegye a társas élet légkörét, az emberek közötti érintkezést szabályok keretébe tegye. Bizonyos szempontból erkölcsi értékeket is közvetít(ett), amelyre kiváló példa a n k, id sek, gyermekek el nyben részesítése a különböz élethelyzetekbe n. Az etikett egy francia eredet ű szó, gyökereihez visszanyúlva az udvari szokások, szertartások rendjét foglalja magába. Az illemnél sokkal emelkedettebb hangvétel fogalom, amely els sorban a társadalmi hierarchia szokásaira helyezi a f hangsúlyt, a különböz rangú személyek jogait, kötelességeit foglalja össze. Végül a protokoll szó egy görög eredet fogalom, amely hajdanán nemzetközi találkozókon készített jegyz könyvet jelentett. Mára inkább a diplomáciai érintkezés legfontosabb szabályait, szokásait és szertartásrendjét rzi magában. Joggal kérdezhetjük ezek után, hogy miért volna szükség ennyi formalitásra? Protokoll egyetemi jegyzet tomb. Már-már a természetes viselkedés rovására mehet ez a sok szabály, amelyeket a szakmát jól ismer knek be kell tartania.
Máté János, Lacházi László, Sulányi Péter, Vámos Lászlóné, Gyenes Levente, Kósa Diana Fekete Károly, Gyarmati Ildikó Protokoll-kézikönyv Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület 2000